TÓBIÁS JÓZSEF
TÓBIÁS JÓZSEF
TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az igazság szabaddá tesz, mondják, de azt hozzá kell tenni, hogy az igazság nem kétharmad kérdése. Az igazság az emberek igazságérzetéből fakad akkor is, hogyha 50 százalék plusz eggyel vannak, és akkor is, ha kisebbségben vannak. Azt hiszem, hogy nagy hibát vét a politika, általában véve - nem konkrétan, szeretném mondani -, ha történelmet akar írni, ha ő akar ítéletet mondani úgy, hogy az objektivitásnak, a személyes tragédiák sorának felvázolása mellett is az objektivitásnak a minimumát is elengedi. Szükséges, mert a megbékélés után, ha csak a gyűlölet marad, akkor az mindig újratermelődik. Egy lezárás nem attól lesz lezárás, hogy egy teremben van kétharmad, és így dönt. A lezárás akkor van, ha a társadalomban is megtörténik a lezárása.
Mindvégig az az érzésem volt itt, hallgatva önöket, hogy van egy olyan törvény, amely nem azzal akar szembenézni, amit néhány ellenzéki képviselőtársam joggal vet föl, hanem azzal akar szembenézni, hogy hogyan lehet politikai értelemben, a felelősség áthárítását - őszintén mondom önöknek, a felelősség áthárítását - a jelen problémáiról ráterhelni egy jogutód pártra. Ha ezen túl lennénk, akkor azt gondolom, hogy minden politikai párt ma érdekelt lenne abban, hogy az elmúlt húsz évben meg nem történt dolgok lezárása legyen.
De tudják, ennek is van egy stílusa, a stílus pedig arról szól, hogy van az az egyeztetés, van az a párbeszéd, vannak azok a szimpóziumok, konferenciák, amelyek segítik azt, hogy a társadalom eljusson erre a pontra, és nem ebből a teremből indul ki, hanem ebben a teremben ér véget. Önök ezt elmérték, uraim, és ne felejtsék el, lehet szelet vetni, de a vihart ugyanazok fogják megélni, akik vetették. (Az elnök csenget.)
Köszönöm szépen.
(23.10)
