CZERVÁN GYÖRGY
CZERVÁN GYÖRGY
CZERVÁN GYÖRGY vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném megköszönni, hogy kitartottak ezen a késői órán, másrészt hogy elmondták a véleményüket. Úgy gondolom, hogy egy tartalmas vitát hallhattunk. Köszönöm szépen a dicséreteket, mert azért abból is volt bőven, és én valamennyi felszólalásból a pozitív hozzáállást hallottam ki. Bár a dicséretekkel kapcsolatban az is eszembe jutott, hogy óvakodj a görögöktől, még ha ajándékot hoznak is.
Mi összességében nyitottak vagyunk minden javaslatra. Még nem tudom pontosan, hogy milyen módosító javaslatok érkeztek be, a részletes vitáig ez nyilván ki fog derülni. Én azt tudom mondani, hogy valamennyi felvetéssel - amennyiben azok a módosító indítványokban szerepelni fognak, és gondolom, hogy szerepelni fognak - foglalkozni fogunk, mint ahogy foglalkoztunk eddig is, mert azért nem volt teljesen váratlan, hogy a gyeptéma előjött, illetve a halastó is, amivel az előző kormány is próbálkozott, és nem igazából sikerült megfogni a dolgot. Ez tehát nem olyan egyszerű, de azt megígérem, hogy foglalkozunk a dologgal, és konkrét válaszokat adunk. A szakértők nekem körülbelül már tíz oldalnyi konkrétumot írtak össze, de ezeket most nem fogom elmondani, a részletes vitában talán meg tudjuk beszélni őket.
A lényeg az, hogy figyelembe kell venni, hogy az Unión belül vagyunk, ennek lehet örülni és nem örülni, de ez tény, és vannak uniós játékszabályok, amiket be kell tartani. Például azt, hogy a tűzkár alatt mit kell érteni, hogy természetes okok miatt keletkezett tűzről van szó, vagy emberi hanyagságból keletkezett tűzről, mert az Unió ezt nem egyformán kezeli. Vagy például a 80 százalékos felső plafon is uniós előírás csakúgy, mint az 50 százalékos korlát, és még sorolhatnám. Ezeket a dolgokat figyelembe kell venni.
Szeretném elmondani, hogy mi volt a célunk ennek a törvénytervezetnek a megalkotásával. Először is az, hogy az új kockázatkezelési rendszer legyen stabil, átlátható, tervezhető, hatékony és nem utolsósorban önfenntartó. Ez a 4 százalékos dolog pont ennek kapcsán jött be, ha ezáltal önfenntartóvá tudjuk tenni a rendszert, akkor nem kell egyéb pénzügyi forrásokat idecsoportosítani, illetve megszerezni. Érjen el több termelőt, mint az eddigi rendszer, tehát szélesíteni kívánjuk a kockázatközösséget. Úgy gondolom, hogy ez is benne van a rendszerben. Kezelje az összes időjárási kockázatot. Új elemek is bekerültek. Van, ami az első pillérben van kezelve, van, ami a másodikban, de valamennyi kockázati elem szerepel az új rendszerben. Ösztönözze a termelők öngondoskodását. Ez bizony cél volt, és ezt nem is szégyelljük kimondani, ugyanis az Unió enélkül nem is hagyta volna jóvá ezt a rendszert, hiszen tudvalevő, hogy ezt notifikáltatni kellett az Unióval. Ennek is lehet örülni vagy nem örülni, de ez egy fontos része az új rendszernek, és még sorolhatnám.
A másik dolog, amire szeretnék nagyon röviden reagálni: ez a történet kimondva a növénytermesztésről és a kertészetről szól. Bele lehetne venni az állattenyésztést is, de az igazából egy más jellegű dolog. Az állattenyésztés nincs úgy kitéve az időjárási kockázatoknak, mint a növénytermesztés vagy a kertészet. Az állattenyésztésből egyébként nem is jönnek ezek a problémák, ott működik az üzleti biztosítási rendszer a betegségekkel vagy az elhullással kapcsolatban. Ez eddig igazából nem volt probléma, és nem erről szól ez a kockázatkezelési, kárenyhítési rendszer. Másfelől valóban a takarmánytermelő területeken keresztül az állattenyésztők, az állattartók is benne vannak a rendszerben.
Elhangzott, hogy ez tulajdonképpen nem is kétpilléres rendszer, hanem hárompilléres, mert az állam, a termelők és a biztosítók is benne vannak. Ha így nézem, akkor ötpilléres a rendszer, mert a felvásárlók és a bérleti díjon keresztül a földtulajdonosok is benne vannak a rendszerben. Inkább úgy fogalmaznék, hogy öt lábon áll a rendszer és alapvetően kétpilléres, s amiről még nem volt szó, a második pilléren belül is két csoport van, a kilenc fő szántóföldi növényre valamennyi elemi kár kezelésével, illetve a kilenc fő növényen kívül Magyarországon termesztett további 39 növénytermesztési kultúra is benne van a rendszerben meghatározott elemi károkra.
(21.40)
Hamarabb is jöhettünk volna a rendszerrel. Biztos jöhettünk volna már akár 2010 májusában vagy júniusában, de nagyon alaposan előkészítettük. Tavaly nyár óta dolgozunk a rendszeren. Lehettünk volna esetleg gyorsabbak is. Tanulmányoztuk valamennyi európai uniós modellt. Azért európai unióst, mert az afrikai modellt hiába tanulmányozzuk, mégiscsak az Unió tagállama vagyunk, tehát szinkronban kellett lenni ezekkel a követelményekkel. Leginkább a spanyol és az osztrák volt az, ami legjobban működik talán az Unión belül. Ezekhez picit hasonlít a mi rendszerünk, de ez végül is a magyar rendszer.
A biztosítók és a különböző érdekképviseleti szervezetek végig részt vettek a gyakorlatilag közel másfél éves tárgyalás során, és a profi biztosítók örömmel üdvözölték ezt a kezdeményezést, illetve ezt az új kárenyhítési rendszert, és kinyilvánították, hogy ebben részt kívánnak venni, mert egyébként a mezőgazdaságot egy fontos és meghatározó területnek tartják, ugyanúgy, mint mi, és egy speciális területnek, amelynek speciális szabályai vannak. Nekünk arra kell vigyázni, mivel a biztosítók profitérdekelt intézmények - kivéve a nonprofit egyesületeket, nyilván -, hogy ebből a profitérdekeltségből, hogy mondjam, gyeplőn tartsuk, féken tartsuk őket. Erre megvan a szándék, és a tárgyalások folyamán erre külön is kitértünk. Tehát alapos munkát végeztünk, úgy gondolom, és reméljük, hogy ennek meglesz az eredménye is.
Hogy egy ilyen gazdabiztosítót vagy egy kvázi állami biztosítót létrehozni, amiben a gazdák befolyással bírnak, természetesen ez egy jó gondolat, de ugyanúgy, mint ahogy, mondjuk, egy agrárbankot kellene létrehozni, amely a mezőgazdaság specialitásait, adottságait figyelembe veszi, dolgozunk ezen. Én egy olyan agrárbankot tudok elképzelni, ami egyébként biztosítással is foglalkozik. Tehát itt nyitott kapuk vannak, ezen dolgozunk. Nyilván egy ilyen banknak akkor van értelme, ha azt fel tudjuk tőkésíteni, tehát ehhez források kellenek. Olyan banknak nincs értelme, amelynek nincs forrása. Ezen egyébként dolgozik a kormányzat, és a céljainkban ez benne van.
Több részletkérdésre talán nem is térek ki. Talán még egy dolgot említenék, hogy EU-szinten is foglalkoznak a dologgal, hiszen a közös agrárpolitika vitája most folyik, és ebben benne van, szerepel az, hogy az időjárási kockázatokat európai uniós szinten is kezelni kell. Ez egy többletforrási lehetőség lenne a mi rendszerünkön kívül. Az uniós elnökség alatt valamennyi tagállam miniszterével találkozott Fazekas miniszter úr bilaterális találkozók keretében, és valamennyi megbeszélésen - érthető módon, hiszen azért tavaly volt bajunk bőven -, valamennyi ilyen tárgyaláson felhoztuk ezt a témát, és az uniós tagállamok többsége ezzel, hogy uniós szinten kezeljük az időjárási kockázatokat, elvi szinten egyetértett. Most a közös agrárpolitika vitája kapcsán és a konkrét jogszabályalkotásnál kiderül, hogy ezt aprópénzre tudjuk-e váltani majd, vagy sem. Én reménykedem, hogy igen.
Még egyszer szeretném megköszönni mindenkinek a véleményét és a vitában való részvételt. Ahogy ígéretet tettem, a szakértő kollégák itt voltak, valamennyi felvetést meg fogunk vizsgálni, és valamennyi módosító javaslatot érdemben át fogunk gondolni, és azokat, amelyek szinkronban vannak ezekkel a célkitűzésekkel, amelyeket említettem, be is tudjuk építeni az új kárenyhítési rendszerbe. Reméljük, hogy ezáltal a mezőgazdasági kockázatokat ki tudjuk szűrni, legalábbis jelentős mértékben, és ezzel a kárenyhítéssel segíteni tudjuk a számunkra oly fontos magyar mezőgazdaságot. Illetve nem csak számunkra, emlékeztetni szeretnék mindenkit, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr az OMÉK megnyitóján egyértelműen kifejtette azon véleményét, hogy Magyarország mezőgazdasági ország, mindenfajta ellenkező híresztelés ellenére. Én úgy gondolom, hogy ez egy olyan megnyilvánulás, egy olyan véleményformálás, amely nekünk, agrárosoknak biztatást jelent, biztatást jelenthet a jövőt illetően.
Köszönöm szépen még egyszer mindenkinek a véleményét, és köszönöm az elnök úrnak a lehetőséget. (Taps.)
