DR. ZSIGA MARCELL
DR. ZSIGA MARCELL
DR. ZSIGA MARCELL (Fidesz): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Hazánk számára egyértelmű, hogy fontos kitörési lehetőség a mezőgazdaság. Az utóbbi években bekövetkezett természeti katasztrófák, rendkívüli időjárási jelenségek nagy károkat okoztak a magyar mezőgazdasági termelőknek. A károkat sem a meglévő kárenyhítési rendszer, sem a drága üzleti biztosítás nem tudta megfelelően kezelni. A veszteségeket a gazdálkodók kénytelenek voltak évről évre maguk előtt görgetni, ami veszélyeztette működőképességük megőrzését.
Tisztelt Országgyűlés! Manapság a legtöbb gazdasági elemzés azt állítja, hogy a világban az élelmiszer-termelés az egyik legfontosabb stratégiai ágazat, az egyik legfontosabb stratégiai kérdés. A mezőgazdasági termelőknek hosszú távon az teremt lehetőséget, ha nemcsak egyéni, hanem közös érdekeiket is felismerik. A jelen törvényjavaslat éppen azon a területen kíván megoldást találni az esetlegesen bekövetkező problémákra, ahol a legnagyobb mértékű a bizonytalanság, ahol a legnagyobb mértékű a kiszámíthatatlanság, ez pedig nem más, mint az időjárás. Szintén azt prognosztizálják hosszú távú elemzések, hogy az időjárási jelenségekben a szélsőséges hatások bekövetkezésének a valószínűsége egyre nagyobb.
Azt állíthatjuk, hogy ha a kockázatközösség kérdéséről beszélünk, akkor egy nagyobb közösségtől, vagyis a társadalomtól akkor várható el egy kisebb közösség, azaz jelen esetben a mezőgazdasági termelők támogatása, ha ez utóbbiak a maguk eszközei és lehetőségei között is érdemben tudnak hozzájárulni az esetlegesen felmerülő problémák kezeléséhez. Jelen törvényjavaslat szabályozza a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események miatti kockázatok kezelésének egységes rendjét.
A tárgyalt javaslat három nagy témakört fog át. Az időjárási és más természeti kockázatokért való általános felelősség kérdését, a mezőgazdasági időjárási kockázatokat kezelő rendszer működését, illetőleg a mező- és erdőgazdaságot sújtó időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső ok, a vis maior miatti káresemények kezelését.
Ahogy említette államtitkár úr is, az új kockázatkezelési rendszer két pilléren nyugszik. Az első pillért a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2008. évi CI. törvény alapján működő kárenyhítési rendszer megújított és kibővített változata jelenti. A második pillér egy ezzel összhangban működő, díjtámogatással segített piaci biztosítási konstrukció.
Az új kétpilléres kárenyhítési rendszerben a mostanitól eltérően nemcsak az állam és a gazdálkodók viselnék az időjárási anomáliák miatt bekövetkezett károk terheit, hanem megoszthatnák azt a felvásárlókkal, a haszonbérbeadókkal és a biztosítótársaságokkal is. Emellett persze több pénz jutna a finanszírozásra, mint most. A mostani 4-4,1 milliárd forint éves szinten a számítások szerint megduplázódik, azaz 8-8,2 milliárd forintot lehetne majd a kockázatkezelésre fordítani.
Az új kárenyhítési rendszer első pillére az árvíz- és viharkárokkal kibővült kockázati körben jóval nagyobb termelői kört átfogva, nagyobb kockázatközösséget és nagyobb kárenyhítési alapot képezve, a termelői elvárásokhoz jobban igazodva nyújthat méltányos kárenyhítő juttatást a gazdatársadalomnak.
A termelői befizetésekből összegyűlt összeget, amely a tervek szerint eléri a 4,1 milliárd forintot, az állam a központi költségvetésből az említettek szerint ugyanannyival kiegészíti, azaz 8,2 milliárd forintra egészítheti ki.
Az új rendszerben csak azok a termelők kaphatnak teljes összegű kártérítést, akik a tevékenységük legalább 50 százalékára biztosítási szerződést kötnek egy üzleti biztosítóval, míg a biztosítási szerződéssel nem rendelkezők a kárenyhítő juttatás 50 százalékára számíthatnak.
Az új kockázatkezelési rendszer második pillérét egy üzleti alapon működő mezőgazdasági biztosítási konstrukció képezi azoknak a termelőknek, akik a központi kárenyhítési alap nyújtotta védelemnél nagyobb mértékben kívánják csökkenteni a termelési kockázatukat.
Újdonság, hogy az aszályra, a tavaszi fagyra, a felhőszakadásra és az árvízre is lehet biztosítást kötni. A termelők a biztosítás díjához 65 százalékos uniós és hazai költségvetési forrásokat is tartalmazó támogatást vehetnek igénybe.
Az első és a második pillér szorosan összefügg és kiegészíti egymást. A két pillér együttes működésével az eddiginél jóval több termelő a jelenleginél jóval nagyobb védettséget élvezhet a kedvezőtlen, szélsőséges időjárási jelenségekkel szemben, mivel egy károsult gazdálkodó mind kárenyhítésben, mind pedig biztosítói kárkifizetésben is részesülhet ugyanazon káresemény után. Nagyon fontosnak tartom megemlíteni, hogy a törvényjavaslat társadalmi egyeztetésébe a Vidékfejlesztési Minisztérium bevonta a Magyar Biztosítók Szövetségét, a Magyar Agrárkamarát, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségét, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségét, a HANGYÁ-T, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát, az Országos Erdészeti Egyesületet, valamint a Fiatal Gazdák Szövetségét is.
Összességében tehát elmondható, hogy a jelenleginél stabilabb, átláthatóbb, önfenntartó és öngondoskodásra ösztönző rendszer célja, hogy megossza a kockázatot a szereplők között, és a termelők szélesebb körének fedezze a kárát, mint eddig.
Ezért úgy gondolom, és kérem minden képviselőtársamat, hogy közösen támogassuk a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
