SÁRINGER-KENYERES TAMÁS
SÁRINGER-KENYERES TAMÁS
SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Későre jár az óra, és igyekszem rövidre fogni a mondandómat. Én mindenképpen nagy örömmel olvastam az előterjesztést, és óriási előrelépésnek tekintem azt, hogy teljesen mindegy, hogy milyen okoknál fogva, de végre a mezőgazdasági károk enyhítésére egy komoly előkészítő munka után egy törvénytervezet született, ami szerintem méltányosan rendezi vagy fogja rendezni a jövőben a mezőgazdasági termelők esetleges kárait, természetesen a természeti károkra gondolunk.
(21.00)
Azt mindenképpen szeretném kihangsúlyozni, hogy a kormány ebben a helyzetben pluszterhet vállal, tehát ebbe az alapba több pénzt fog belehelyezni, mint amennyit eddig belehelyezett a hagyományos biztosítás alapján (Varga Géza: Hol olvasod ezt?), hiszen magasabb lesz a biztosítottak köre, mivel kötelező lesz. Ezáltal várhatóan a második rész, amit be kell fizetni a kormányzatnak, az egy magasabb összeg lesz.
A 20 milliárd forintot, én el tudom fogadni, hogy annyit kellene belerakni. Képviselőtársam, Varga Géza említette ezt a kérdéskört. Nincs felelősségük a 20 milliárddal szemben, mondhattak volna 200 milliárdot is nyugodtan. (Gőgös Zoltán: Tamás, 25-öt kértetek ti annak idején!) Én is nagyon jó szívvel adnék annyit a mezőgazdaságnak biztosításra is, bármire is, de azért ennek a forrását meg kell találni, és úgy kell megtalálni, hogy a költségvetési egyensúlyt fenn tudjuk tartani. Tehát nem lehet korlátlanul pénzeket ide-oda helyezgetni különböző sorokról. Én azt mondom, hogy elégedetteknek kell lennünk azzal, amit most ezzel a törvénytervezettel el kívánunk érni.
A biztosítókkal kapcsolatban Varga Géza képviselőtársam - és ez a bizottsági ülésen is előjött, hogy melyik lesz majd az a biztosító, amelyik ezt bevállalja. Én olyan információkat kaptam, mivel erre rákérdeztem, hogy négy biztosítóval szinte egy éve folyamatos tárgyalás volt. Ezek közül a biztosítók közül három ismeri ennek az előterjesztésnek a tartalmi részeit, és részt kívánna venni a mezőgazdaságnak ilyen formában történő biztosításában, ami szerintem szintén előrelépés, és örülni kell neki, hogy lehetőség van rá.
Képviselőtársamhoz szeretnék csatlakozni a halastavak vonatkozásában. Javasolnám, hogy a mezőgazdasági bizottságban kellő áttekintés után, elsősorban azt megnézve, hogy tudunk-e a kár mellé értékmérő számokat is tenni, hogy hol, milyen káresemény esetén milyen mennyiségű, mértékű kár keletkezik, és hogy tudjuk ezt kompenzálni, ha ezt tisztázni tudjuk, akkor szerintem valószínű, hogy bevonható ebbe a körbe az intenzív halastavak kérdésköre is.
A bizottsági ülésen szóba került, és én hoztam szóba, hogy vannak olyan jellegű károk, amelyek az időjárásból fakadóak, de növényvédelmi károknak szoktuk mondani. Ilyen például a csapadék hiánya, a gyomirtó szerekre nem jön meg, és ezáltal a gyomok természetesen fejlődni fognak, mint ahogy szoktak aszály esetén is, ugyanakkor jelentős termésveszteséget okoznak a növekedésükkel. Megértem azt az érvelést, hogy ez nehezen számszerűsíthető, nehezen megfogható, talán egy másik biztosítási rendszerben, a növényvédelem biztosításában, ha valamelyik biztosító hajlandó bevállalni, akkor oda bevonható, de nem szabad róla elfeledkezni.
Az állattenyésztéssel kapcsolatos biztosításról én most azt gondolom, képviselőtársnőm javaslata teljesen jogos, kellene ott is biztosítani, és valóban egy kicsit a növénytermesztés felé billen el a mérleg. A szintén kapott információkra azt tudom mondani, hogy az állattenyésztéssel szemben a biztosítók nagyon óvatosan viselkednek, sokkal óvatosabban, mint a jelenlegi témakörünkkel kapcsolatban. Ha most ezt így egyben szeretnénk bevonni, akkor lehet, hogy meghiúsulna még a növénytermesztésnek is a biztosítási lehetősége. Az meg, azt mondom, hogy nem lenne kívánatos, tehát jobb, ha most erre a részre tudunk kötni biztosítást, mintsem hogy ott maradjunk minden nélkül, mert erőltetjük az állattenyésztést is.
Nem tudom, öt percem van, elnök úr? (Gőgös Zoltán: Tizenöt!) Jó, megpróbálom befejezni.
A gyepekkel kapcsolatban. Szintén a bizottsági ülésen elhangzott ez a kérdéskör, és azt a választ kaptuk - csak hogy ne maradjon nyitva, azért próbálnám a bizottsági dolgokat idecitálni -, hogy tulajdonképpen ez a biztosítási lehetőség alulról nyitott. Hogy értem én, hogy alulról nyitott? Ha a kaszáló művelési ágba tartozó úgy kívánja, hogy szeretne biztosítást kötni, akkor az értelmezésem szerint erre lehetősége van. Ha nincs lehetősége, akkor az a véleményem, hogy javasoljuk a mezőgazdasági bizottságban, hogy valamiféle ilyen megjelenő szándéknak teremtsük meg a lehetőségét, hogy bekerüljön, hiszen szuverén joga eldönteni azt, hogy kíván-e az ilyen típusú területeken, amelyek esetleg gyakran vannak, mondjuk, belvíznek vagy árvíznek kitéve… Bár magát a törvénytervezetet olvasva az le van benne írva elég határozottan, hogy az öt évből, ha jól emlékszem, három évben rendszeresen elárasztja a víz vagy a belvíz sújtja, akkor nem lehet biztosítást kötni az adott területre. Tehát ott azért azt érdemes meggondolni, hogy szabad-e egyáltalán a termelést erőltetni. Biztos, hogy Szabó Rebeka képviselőtársnőm egyet fog velem érteni, ha a természet ilyen szinten követeli magának a területet, vagy úgy sikerült ártanunk a természetnek, hogy tud követelni magának területet, akkor lehet, hogy érdemesebb meghagyni, hogy hódítsa vissza, és ne ilyen kárenyhítési problémákkal kelljen küszködnie a gazdálkodónak.
Igazság szerint röviden ennyit szerettem volna elmondani a magam részéről. Én a frakciónak javasolni fogom a tervezet elfogadását itt a parlamenti végső szavazáson is. Csak pozitív dolgokat tudok elmondani róla. Annyiban nem értek egyet időnként képviselőtársaimmal, hogy most a módosítókat adjuk be, próbáljuk meg egésszé tenni. Én is adtam be módosítót, de az inkább csak nyelvi kérdéseket taglal. Mindenesetre próbáljuk meg megoldani, amennyire időnk és lehetőségünk van, most szavazzuk meg a törvényt, és ha előjönnek hibák benne - én nem gondolom, hogy hibátlanul meg tudtuk ezt csinálni, de ennek ellenére előjönnek -, majd korrigáljuk idővel. Bár abban is van óriási igazság, hogy ha egyszer valamit az ember elkövetett, az úgy szokott maradni, és sokkal nehezebb utánjavítani, mint elébe menni a problémáknak.
Én megköszönöm képviselőtársaim figyelmét, és azt szeretném javasolni, hogy ne csak a KDNP-frakció, hanem ugyanazzal az egyetértéssel, amivel a bizottsági ülésen is minden párt egyetértett magával a szándékkal, majd szavazzuk meg a későbbiekben.
Köszönöm a figyelmet.
