GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Ferenczi képviselőtársam fél; én mondhatnék még egy jelzőt hozzá, hogy nagyon félek, mert én meg azt látom, akár szakképzési hozzájárulásról van szó, akár bármi másról, Ékes képviselőtársam, minden alapvető ígérvény másként sül el, mint ahogy azt annak idején mondták.
Tényleg legyen úgy, hogy legyen ez jobb, mint ahogy működött a korábbiakban. Bár én arra se mondanám egyöntetűen azt, hogy rossz volt, hiszen azzal, hogy egy intézményvezetőnek kapcsolatok sokaságát kellett feltárnia bizonyos értelemben források utolérése tekintetében, nyitottabbá tette magát az intézményét is, és másik oldalról nézve az intézmény keretei között tanuló fiatalok számára pedig lehetőségeket tárt fel a későbbi elhelyezkedés tekintetében. Tehát úgy en bloc rossz meg jó: nem, biztos voltak hibái, hiányosságai annak is; ennek meg még azt sem mondhatjuk, hogy van jóságfoka, mert még csak beszélgetünk róla, csak reményeink lehetnek. Csak, mondom, attól félek, hogy ezek a remények el fognak szállni, mint ahogy az egymillió új munkahely, mint ahogy a radikális adócsökkentés, meg sok minden más, amit már megtapasztaltunk. Na, de szakképzési hozzájárulás, úgyhogy nem megyek beljebb más dolgokba.
Csak azt szeretném az utolsó gondolatokban összegezni, hogy a figyelmet még egyszer arra szeretném felhívni, hogy nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a hiányszakmák tekintetében az ösztönzés, az ösztöndíj jellegű kiterjesztés, szélesítés, minél több szakmát érintően való bevezetés szükségszerűsége ez szerintünk adott, a decentralizáció fontosságát fenntartva, azt az algoritmusrendszert kiegészítve azzal, amit említettünk, és azt, hogy a munkaadó, aki járulékokat fizet, dönthessen arról, hogy ha az ő érdeke azt kívánja, meg a munkavállalóé, a saját berkein belül támogathassa a saját dolgozó képzését. Ezek szerintünk a legfontosabb dolgok.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)
