KUCSÁK LÁSZLÓ
KUCSÁK LÁSZLÓ
KUCSÁK LÁSZLÓ, az oktatási, tudományos és kutatási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az oktatási, tudományos és kutatási bizottság e hét hétfőn, november 7-én megtartott ülésén megtárgyalta a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslatot, és hamarosan ismertetem, hogy milyen arányban támogatta.
A Nemzetgazdasági Minisztérium jelen lévő képviselője összefoglalóan elénk tárta, hogy mik ennek a törvényjavaslatnak a főbb törekvései. Ebből néhányat tisztelettel a figyelmükbe ajánlanék.
Az egyik cél az, hogy ne legyen senki, aki ki tud bújni a hozzájárulás befizetése alól. Egy másik cél az, hogy egyszerűsödjék és bürokráciától mentessé váljon a rendszer. A harmadik pedig az, hogy elsősorban azokat támogassuk ebből a másfél százalékból, akik tanulószerződéses formában maguk is hozzájárulnak a diákok vállalatoknál gyakorlati képzésben történő tevékenységéhez.
Az alap megmarad, mint az már itt a korábbiakban is elhangzott, tehát az a másfél százalék, ami a tb-járulékalaphoz képest számíttatott eddig is, ezután is. Itt tehát nincs változás. Az elérni kívánt cél az, hogy minél több vállalat kapcsolódjon be abba a duális képzésbe, amelyet a német minta alapján próbálunk Magyarországra is kiterjeszteni.
Egy másik eleme a javaslatnak az, hogy a saját dolgozó képzése ügyében változás lesz. A javaslat szerint saját dolgozó képzésére többé nem lehet elszámolni ezt a másfél százalékot, azonban nem tűnik el ez a lehetőség, uniós források ugyanolyan peremfeltételekkel továbbra is rendelkezésre állnak erre a célra.
A következő változás pedig, hogy eddig a fel nem használt, illetve vissza nem fizetett részből lehetett átadni közvetlenül szakképzési hozzájárulást tiszkeknek, térségi integrált szakképző központoknak, illetve felsőoktatási intézményeknek. Ez a lehetőség úgy alakul át, hogy nem a cég adná át közvetlenül a tiszkeknek, illetőleg a felsőoktatási intézményeknek, hanem befizetné az NFA alapba, és onnan pályázat útján kívánja a rendszer maga visszajuttatni ezt az összeget ugyanazoknak az érintetteknek, tehát a tiszkeknek és a felsőoktatási intézményeknek.
(17.20)
Egy negyedik változás, ami a javaslat alapján beállhat, hogy mivel eddig a rendszer meglehetősen lyukas volt, ugyanis két szervezet foglalkozott ezzel a témával, egyrészt a NAV, másrészt pedig az NSZFI, és ez a két rendszer sem volt egymással összekötve, ráadásul az NSZFI nem is volt hatóság, emiatt az Állami Számvevőszék számításai alapján évente mintegy 5,5-6 milliárd forint nem jelent meg a rendszerben, ennyien nem fizették be ezt a kötelezettségüket. Az új szisztémában, az új rendszerben az egészet kizárólag a NAV kezelné, és innentől kezdve annak a lehetősége biztosítva lenne, biztosítva volna, hogy mindenki befizesse a szükséges pénzt, vagy pedig költse arra, amire a törvény lehetőséget ad számára.
Természetesen az előttünk lévő törvényjavaslattal kapcsolatban kormánypárti, ellenzéki oldalról különféle felvetések, kérdések és javaslatok is megfogalmazódtak. Már ott helyben megfogalmazódott módosító javaslati szándék is tulajdonképpen mindkét oldalon. Nyilván ezek itt a vita során terítékre tudnak kerülni, és akár különféle javaslatok formájában testet fognak ölteni.
Arról szeretnék még tájékoztatást adni, hogy az oktatási, tudományos és kutatási bizottság a hétfői ülésén 13 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 1 tartózkodással általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
