BABÁK MIHÁLY
BABÁK MIHÁLY
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Elnök Úr! Nem területem az alkotmányjog, de amit az imént itt elmondott Lamperth Mónika asszony is, hogy az előző alkotmányok milyen jogvédelmet biztosítottak a magyar állampolgároknak, és jó páran, többek közt az LMP-sek is ennek védelmére keltek, hölgyek, urak, az ember ilyenkor elgondolkodik: amnézia uralkodik önökben?
A ’49. évi alkotmány kapcsán voltak koncepciós perek, ’56, gyilkosságok és sok egyéb más. Ezt az alkotmányt az oroszoktól kaptuk. A ’90-es alkotmány pedig egy ideiglenes alkotmány volt, amely magának előírta azt, hogy új alaptörvényt kell hozni.
Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ebben a Házban tényleg rengeteg hazugság elhangzik, de azért ezt fejezzék már be! Ennek az országnak új alaptörvényre volt szüksége, és ha valaki ezt el akarja vitatni, az rossz úton jár. A Magyar Köztársaság parlamentje legitim módon alkotott egy új alaptörvényt, és kedves LMP-sek, önök magukat kizárták az alkotmányozási folyamatból, és kimentek a teremből, többek között a szocialisták is. Akkor miről tetszenek beszélni? Önöknek a régi alkotmány a jó? Fejezzék már be ezt a butítást, mert nem hiszem, hogy ezzel minket nem tesznek ingerültté!
Az Alkotmánybíróságról itt önök dicshimnuszt zengtek jó pár kérdésben és féltik. Hölgyeim és Uraim! Nekem nem tisztem, hogy az Alkotmánybíróságot minősítsem. Két-három dolgot szeretnék az elmúlt 20-25 évről mondani, többek között 1990-et követően. Az Alkotmánybíróság jó pár olyan társadalmi kérdést akadályozott meg, mint a lusztrációs törvény; a privatizációhoz, az ország kirablásához és a kárpótlás ad absurdum helyzetéhez asszisztált.
Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezek óriási hibák voltak. Azért áll itt az ország, mert annak idején az Alkotmánybíróság sem tette a dolgát, és nem az ország érdekét képviselte pontosan. Ezt engedjék meg, hogy mint állampolgár elmondjam. Köszönöm, elnök úr. Szégyen! (Taps a kormánypártok soraiban.)
