LÁZÁR JÁNOS
LÁZÁR JÁNOS
LÁZÁR JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Igen tisztelt Elnök Úr! Először is szeretném megköszönni minden képviselőtársamnak, hogy részt vett a vitában, és kritikáival, észrevételeivel hozzájárult ahhoz, hogy nézetünk szerint egy új és a számunkra előírt és magunk vállalta kötelezettségeknek megfelelő választójogi törvény szülessen.
Mi az, amit az Országgyűlés maga vállalt? Egyhangú döntés született arról, hogy kisebb palament legyen 2014-ben Magyarországon. Ehhez nyilvánvaló, hogy új választójogi törvényre is szükség van, ezt az országgyűlési képviselők maguk vállalták. Mi az, ami számunkra kötelesség? 2011. december 31-éig az Országgyűlésnek meg kell alkotnia azt az új jogszabályt - az Alkotmánybíróság döntése értelmében -, amely a választókerületek határait újraszabja, arányosabbá és igazságosabbá teszi.
A mai napon az Országgyűlés a saját maga által vállalt kötelezettséget is teljesíti, és a 2014-es országgyűlési választások tekintetében egy új választójogi törvényt alkot, másrészről pedig úgy gondolom, hogy az alkotmánybírósági döntést is hosszú évek után végre arányos és igazságos döntést hozva teljesíti.
Tisztelt Képviselőtársaim! A vitában nagyon sokszor fölmerült, hogy vajon igazságos-e az új választójogi rendszer. Sajnos vannak közöttünk, illetve jelen pillanatban nincsenek közöttünk azok a képviselőtársaink, akik a párbeszéd helyett inkább a tiltakozásnak egy speciális formáját választották, amit a többségi frakció nevében nagyon sajnálok, akár az MSZP-s, akár az LMP-s képviselőkről legyen szó; azt gondolom, hogy sokkal értelmesebb a parlamentben lefolytatni a parlamenti vitákat és a törvényhozással kapcsolatos vitákat, mint a tiltakozásnak ez a formája. Ráadásul a Szocialista Pártnak az a viselkedése, amit ma tanúsított, azt juttatja eszembe, hogy ha nem olyan demokrácia van, amilyet ők akarnak, akkor nincs demokrácia. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Úgy van!) Tehát ha nem a szocialisták irányítják az országot, akkor azonnal megszűnik a demokrácia Magyarországon, és más elképzelés nem érvényesülhet, ami a demokráciát illeti, vagy más hatalom nem lehet demokratikus, csak a Szocialista Párt, vagy ahogy régen mondták, csak az MSZMP hatalma származhatott a néptől, más demokrácia elképzelhetetlen Magyarországon. Ez elég sajátos megközelítés, és azt gondolom, sokkal jobb lett volna, ha a vitából kivették volna a részüket.
Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd hívjam fel arra a figyelmüket, hogy döntésünk a 200 fős parlamentről és az Alkotmánybíróság döntése teljesen világos helyzetet teremtett. Az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy a magyar választójogi rendszer nem igazságos és nem arányos. Nyilvánvaló, minden politikai szereplőt, minden politikai véleményformálót az izgat, akár kívül van a parlamenten, akár bent van a parlamentben, hogy arányos lesz-e és igazságos lesz-e a választójogi rendszer.
Tisztelt Képviselőtársaim! A vitában eddig fölszólalókkal ellentétben azt gondolom, hogy valóban arányos és igazságos rendszer születik. Először az igazságosságról néhány szót. Könnyebb lesz-e bejutni az Országgyűlésbe? Ezt a kérdést nagyon sokan tették föl az elmúlt hónapokban a választójogi törvény vitája kapcsán. Én is föltenném képviselőtársaim számára azt a kérdést: vajon mikor könnyebb bejutni az Országgyűlésbe? Ma Magyarországon egy választókerületben átlagosan, ha a számokat nézzük, akkor azt tudjuk mondani, hogy körülbelül 46 ezer választópolgár van, a 46 ezer választópolgártól kell 750 ajánlószelvényt összegyűjteni. 76 ezer választópolgár lesz átlagosan egy választókörzetben az új rendszerben, és ott pedig ezer ajánlószelvényt kell összegyűjteni.
Akkor kérdezem: melyik az igazságosabb vagy melyik az igazságtalanabb rendszer? Azt tudom mondani, hogy az ajánlószelvények gyűjtése tekintetében könnyebb lesz Magyarországon összeszedni az ajánlószelvényeket, mert kevesebb ajánlószelvény kell a kialakított választókerületekhez képest, így könnyebb lesz az Országgyűlésbe való bejutás egyik alapkövetelményét teljesíteni. Tehát nem igaz az a vád, hogy nem lesz igazságos a rendszer, hiszen sokkal könnyebb lesz a bejutás. (Közbeszólás a Jobbik soraiból.) Nem 750 ajánlószelvény, hanem ezer ajánlószelvény kell, de az ezer ajánlószelvényhez átlagosan 76 ezer választópolgár lesz Magyarországon egy választási körzetben.
Még mindig az igazságosság témakörében, figyelemmel kellett lennünk arra is, akik az előterjesztők voltunk, hogy a társadalmi igazságosság próbáját kiállja ez a törvény. Természetesen azok a parlamenti képviselőtársaim, akik a megmérettetésen még soha nem estek át, és egyéniben még soha nem jutottak be a parlamentbe, joggal érvelnek a listák mellett és érvelnek a pártlisták mellett, de abban teljes konszenzus alakult ki - az MSZP-t leszámítva - minden politikai erő között, hogy Magyarországon vegyes választási rendszerre van szükség. És ha megkérdezzük a választópolgárokat, akik az eddigi, ma délelőtti performance-t elég nagy távolmaradásukkal tüntették ki, nem vettek részt itt a Kossuth téri akcióban, de ha mégis megkérdeznénk őket, hogy vajon a vegyes rendszer vagy a pártlistás rendszer a jó, akkor a választópolgárok azt mondanák, hogy nem a vegyes rendszer a jó, hanem az egyéni képviseleti rendszer az igazi, és ahhoz ragaszkodnának szívük szerint.
Azt gondolom, nagy bölcsességről tett tanúbizonyságot az Országgyűlés négy parlamenti pártja, az MSZP-t leszámítva minden parlamenti frakció, amikor azt mondták, hogy vegyes rendszer legyen Magyarországon, sőt, erősödött az egyéni kerületi rendszer, hiszen a listán szerezhető mandátumok aránya csökkent, megszűnt a területi kompenzáció, csak országos kompenzáció van, és az országos kompenzáció keretében az országos listáról kevesebben juthatnak be, mint korábban, tehát a társadalom szempontjából egy igazságosabb rendszer, egy népszerűbb rendszer, egy érdekérvényesítésre alkalmasabb, a demokráciát talán a választópolgárokhoz közelítő és nem távolító rendszer született a mostani döntéssel.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ami még az igazságosság kategóriájába tartozik: vajon könnyebb vagy nehezebb bejutni az Országgyűlésbe? Azok a politikai pártok, amelyek jelen pillanatban távolmaradásukkal tüntetnek, és az a párt, amely részt vett az előbbi záróvitában, sokszor elmondja, hogy nem igazságos a rendszer. De képviselőtársaim, ma Magyarországon a választójogi törvény életbe lépése után könnyebb lesz bejutni a parlamentbe azért is, mert Magyarországon sokkal kevesebb egyéni körzetben kell jelöltet állítani, mint korábban. A Fidesznek volt a legenyhébb a javaslata, amikor azt mondtuk, hogy 27 egyéni jelölt állítása esetén lehet országos listát állítani, a 27 egyéni jelöltből csak egy - csak egy - egyéni jelöltnek kell Budapesten meglennie, az összes többi jelölt lehet az ország bármely pontjáról. A mostani rendszerben, amely eddig volt hatályban, Budapestről jó néhány egyéni jelöltet kellett állítani, ami például egy vidéken erős kis párt számára komoly nehézségeket jelentett.
(15.10)
Tehát nem nehezíti a rendszert az új megoldás, hanem éppenséggel könnyíti a parlamentbe való bejutás lehetőségét. Erre nyomatékkal hívom fel a figyelmüket, hogy például az LMP sokkal szigorúbb rendszert akart, 33 egyéni kerületben mondta azt, hogy jelöltet kell állítani ahhoz, hogy országos lista állítására lehetőség nyíljon.
Egyébként megjegyzem, hogy az előterjesztésünknek nincs olyan pontja, nincs olyan lényegi eleme, amelyet legalább négy - legalább négy! - parlamenti frakció ne támogatott volna. Mindaz tehát, ami ma zajlik a választójogi törvénnyel kapcsolatban, köszönő viszonyban sincs a szabályozás valódi jellegével.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném fölhívni a figyelmüket arra, hogy az Alkotmánybíróság döntötte azt el, milyen elvek alapján kell megszervezni a választókerületeket. Kubatov Gábor kiváló parlamenti képviselő, de még nem javasoltuk alkotmánybírónak, tehát nem hiszem, hogy ebben a döntési folyamatban részt vett. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Ami késik, nem múlik!) Tehát az alkotmánybírókat terheli a felelősség azért, amilyen döntést hoztak, és amelyben megszabták azt, hogy milyen választókerületi rendszerre van szükség.
Vannak riasztó adatok, tisztelt képviselőtársaim, a jelenlegi rendszer arányosságát illetően. Szeretném fölhívni arra a figyelmüket, hogy van olyan választókörzet, ahol 200 százalékos a különbség. Sokszor fölhozzák a veszprémi választókörzetet és Szigetszentmiklós választókörzetét. (Közbeszólásra:) Nem Navracsics Tibor képviselőtársamra gondolok kivételesen, de szeretném arra fölhívni a figyelmüket, hogy vajon annak milyen oka lehet, hogy a XII. kerületben 59 ezer választóra egy választókerület jut, a XXI. kerületben, itt Budapesten 61 ezer választóra pedig két választókerület jut.
Vajon ez nem politikai döntés eredménye volt-e 1989-ben egy minisztertanácsi rendelet kapcsán, hogy a XXI. kerületben két választókörzet jár az ottani választóknak, a XII. kerületi polgárok, akiket általában a történelem során ki szoktak telepíteni, azok pedig elégedjenek meg egy választókörzettel, elég azoknak annyi is? Azt gondolom, hogy a Jobbik egy igazságtalan és aránytalan választórendszernek köszönheti, hogy parlamentbe jutott (Közbeszólások a Jobbik soraiból.), ennél csak igazságosabb és arányosabb választórendszer születik a mi döntésünkkel.
Ami a választókerületek határait illeti. Tisztelt Képviselőtársaim! Eddig Magyarországon áttekinthetetlen elvek alapján szervezték meg a választókerületeket, az előbbi példák ezt világosan bizonyítják. Mi magunkra nézve az Alkotmánybíróság döntését szigorúan betartottuk, a Velencei Bizottság ajánlását vettük figyelembe, egy választókörzetet a másiktól nem különböztethet meg az, hogy hány választópolgár lakja, maximum 20 százalékos eltérés lehet. Ez Magyarországon 8 millió választó vonatkozásában világosan kiadja, hogy hány választókörzet lehet az országban.
Ha 8 millió választópolgár van, és nem lehet több a különbség 20 százaléknál, és elfogadjuk azt, hogy a történelmi hagyományokat figyelembe véve a kialakult megyerendszer határait nem lépjük át, akkor a kialakítható választókörzetek határa 95 és 110 között van, maximum 90 és 110 közé sorolható. Más megoldás, ha ezeket a szempontokat betartjuk, a Velencei Bizottság 20 százalékos különbségét, a megyerendszert és a 8 millió választásra jogosult polgár számát komolyan vesszük - persze lehet, hogy a Jobbik a választásra jogosultságot korlátozni akarja valamilyen formában, de még nem ismertük meg ezt az ötletet -, ha tehát 8 millió választópolgárral számolunk, ha 20 százalékos maximális különbséget veszünk figyelembe, és nem lépjük át a megyék határát, akkor ennyi választókerület jön ki.
Fölhívnám az önök figyelmét - jellemző módon a szocialisták tiltakoznak a választójogi rendszerrel és a választójogi szabályozással szemben, holott van egy alapítvány, Bajnai Gordon volt miniszterelnök úr alapítványa, a Haza és Haladás Alapítvány, amely 106 egyéni körzetre tett javaslatot. Igaz, azok között az egyéni körzetek között van olyan, amelyek között területi kapcsolat nincs, hanem enklávék jönnek létre, tehát teljes egészében pártszempontok alapján szervezték meg őket.
Szeretném fölhívni a figyelmüket, hogy bár vehemensen védték jobbikos képviselőtársaim a választókerületi határokkal kapcsolatos módosításokat, Vas, Zala, Jász-Nagykun-Szolnok megyében lényegében az ellenzék és a többség közötti javaslat között semmilyen különbség nincsen; lényegét tekintve, ha valaki alaposan megnézi. A térképek összeállíthatók, a településlisták áttekinthetőek mindenki számára, és vannak olyan megyék, ahol minimális, a politikai játékszabályok alapján relevanciával nem bíró települési különbségek sokkal inkább a helyi adottságokat figyelembe vevő, egyes politikai aktoroknak, szereplőknek, parlamenti képviselőknek, véleményformálóknak a helyi kötődését, társadalmi szempontjait figyelembe vevő döntések motiválhatták azt, hogy egy kistelepülés hova tartozzon és hova ne, de érdemi, a választások kimenetelét befolyásoló hatása pedig nincsen.
Ami még ennek a választójogi rendszernek az előnye - szeretném erre fölhívni becses figyelmüket -, hogy (Novák Előd: Kompenzálás!) előnyt jelent a nemzeti kisebbségek szempontjából is. Végre, húsz év után rendezi a nemzeti kisebbségek sorsát, jogát és lehetőségét arra, hogy a magyar törvényhozásban Magyarországon élő kisebbségként részt vegyenek. Ez régi adóssága a magyar Országgyűlésnek.
Persze, nagy kérdés volt, és nem tagadom, hogy a frakciónkban nagy vita folyt arról, hogy ez a javaslat mennyire őszinte és mennyire teremti meg valójában a hazai demográfiai viszonyok között a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét. Ne felejtsék azonban azt el, hogy a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek lehetőséget kapnak ara, hogy ha parlamenti képviselőt nem is, de nemzetiségi szószólót az Országgyűlésben állíthatnak, szempontjaik, érdekeik, nemzetiségi hagyományaik teljes egészében érvényesülhetnek. Ez egy húsz év után rendezett kérdés, azt hiszem, hogy ez a rendszer a nemzeti kisebbségek szempontjából megfelelő megoldás lehet még a viták ellenére is.
Sajnálom azt, hogy az MSZP végül nem tagadta meg önmagát, és visszatáncolt 2004. december 5-i álláspontjához, amikor is megtagadta a határon túli magyaroktól a kettős állampolgárság intézményét és lehetőségét. Ebben a vitában is lényegében azt mondta, azt az álláspontot képviselte a Magyar Szocialista Párt, hogy a határon túli magyarok nem vehetnek részt a magyarság közügyeinek intézésében, és választójoggal nem rendelkezhetnek. Szerencsére voltak olyan politikai erők, amelyek fontosnak tartották annak hangsúlyozását, hogy a kettős állampolgárok számára lehetőséget kell biztosítani a választásokon való részvételre.
Természetesen vannak viták mind a mai napig. Ezek a viták valószínűleg nem fognak egyik napról a másikra lenyugodni, hiszen vannak olyan képviselőtársaink pártállástól függetlenül, akik azt mondják, hogy a határon túli magyar állampolgároknak is két szavazatot kell biztosítani; egy speciális, akár olasz mintára szervezett választókerületi rendszer létrehozásával határon túli választókerületet is létre kellett volna hozni, hiszen a politikai, társadalomfejlődési, történeti elvek mellett még az alkotmányossági elvek is azt indokolják, hogy a határon túli magyarságnak két szavazata legyen. Jegyzem itt meg, egy fontos zárójelet nyitva: nagy valószínűség szerint az Alkotmánybíróság számára komoly dilemma lesz, hogy lesznek olyan magyar állampolgárok, akiknek két szavazatuk lesz, és lesznek olyan magyar állampolgárok, akiknek pedig egy szavazatuk lesz, hiszen a határon túli magyar állampolgárok, amennyiben a határon túli magyarok névjegyzékébe fölvetetik magukat vagy bekerülnek - ez majd a választási eljárás kérdése, hogy hogyan történik meg -, akkor természetszerűen egy szavazattal rendelkeznek a törvény alapján, de hogy ez alkotmányos-e, nyilvánvaló, hogy arról az Alkotmánybíróságnak állást kell foglalnia.
Apropó, Alkotmánybíróság! Azt a megjegyzést nem állom meg, amelyet a jogban jártas, tanult kollégánk, Novák Előd képviselőtársam fölkészültségről tanúbizonyságot téve megtett az Alkotmánybíróságot illetően. Bizonyára, tanult kollégánk, jogban jártas Novák Előd képviselőtársunk becses figyelmét elkerülte, hogy az Alkotmánybíróság jogállásával kapcsolatos törvény teljes egészében megfelel az Alkotmánybíróság elmúlt húsz évben saját magára követelményként támasztott elveinek. Sólyom László korábbi köztársasági elnök szinte összes írásában olyan alkotmánybírósági hatáskört követelt, amelyet az új alkotmánybírósági törvény megad: az Alkotmánybíróság az elmúlt húsz évben tanulmányok köteteiben, folyóméterekben mérhető mennyiségben hangsúlyozta azt, hogy hogyan kellene átalakítani, német mintára az emberek számára jogot, lehetőséget biztosítani arra, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljanak alkotmányos alapjogaik megsérülése esetén.
Az egy kétségtelen váltás, hogy döntő mértékben az Alkotmánybíróságnak az lesz a feladata, hogy az alapjogok sérelme esetén az embereket segítse, és abból a vélelmezett pozícióból, hogy az Alkotmánybíróság az Országgyűlés bírósága, az Országgyűlés döntéseit kell hogy fölülbírálja, ebből a vélelmezett pozícióból és önmagának kialakított pozícióból saját javaslatai alapján is valamennyit föl kell adnia.
De cserébe talán ennél jóval fontosabb döntések nyílnak meg az Alkotmánybíróság előtt. Például ha a választáshoz való jogot, a választásokon való részvétel jogát korlátozná a törvényhozás, akkor minden magyar állampolgárnak a jogérvényesítés lehetőségét kimerítve az Alkotmánybírósághoz van joga fordulni, amire eddig az elmúlt húsz esztendőben bírósági ítélettel szemben nem volt példa és lehetőség.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a vitában elhangzott érveket mérlegeltük. Hosszú társadalmi vita folyt az elmúlt húsz évben arról, hogy a választójogi rendszer igazságos-e avagy sem. A választójogi rendszer kapcsán sokszor szó esik a töredékszavazatokról. Nem értem azt, hogy egy olyan rendszer, ahol vesznek el szavazatok, miért lenne igazságos.
Azt gondolom, egyetlenegy választópolgár sem büntethető azzal, hogy a szavazata elvesszen, és legyen értékesebb és kevésbé értékesebb szavazat, két- vagy háromféle szavazat legyen Magyarországon. Miért volna ez jó rendszer? Azt gondolom, hogy minden szavazatnak érvényesülnie kell egy választás alkalmával. Ezt fogja garantálni a jelenlegi rendszer. (Novák Előd közbeszól.)
(15.20)
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, a számok világosan bizonyítják azt, hogy a most elfogadott törvényjavaslat igazságosabb és arányosabb választójogi rendszert hoz létre. Azt hiszem, hogy azok, akik az elmúlt húsz esztendő - vannak itt néhányan a teremben, akik már huszonegyedik éve itt ülnek a parlamentben - politikai tanulságai és a mögöttünk hagyott - én hat választáson indultam eddig - politikai élet tanulsága azt szolgáltatja, hogy lehet bármilyen választójogi rendszer egy országban, hogy ha valaki rosszul kormányoz, akkor meg fogják tőle vonni az emberek a bizalmat. Szeretném felhívni becses figyelmüket arra, hogy 1989-90-ben, tartok tőle, nemcsak önálló szellemi termékként, hanem bizonyos társadalmi csoportok érdekeinek engedve, és akár bizonyos nemzetközi szempontokat is mérlegelve, hogy nagyon árnyaltan fogalmazzak, olyan társadalmi konszenzus és kompromisszum született, hogy kétharmados többsége egyedül senkinek ne lehessen Magyarországon. Eltelt húsz év, tisztelt képviselőtársaim, és a magyar társadalom úgy döntött, hogy egy politikai erőnek kétharmados fölhatalmazást biztosít, véget vetve a rendszerváltozás csődjének. Ez világosan bizonyítja, hogy nem lehet olyan választójogi rendszert alkotni, amely megakadályozná azt, hogy az emberek leváltsák azokat, akik elhagyták őket, cserbenhagyták őket vagy visszaéltek a bizalmukkal. Egy demokráciában ez jelenti a legnagyobb garanciát.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
