RUBI GERGELY
RUBI GERGELY
RUBI GERGELY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kiváló minőségűek a magyar élelmiszerek, ezt mindannyian tudjuk, ami mégis megkeseríti páratlan ízüket, azok a drasztikus áremelések, amelyeket az elmúlt hónapokban megtapasztalhattak a fogyasztók, a kenyér és a pékáru 10-20 százalékkal, a baromfitermékek árai átlagosan szeptemberben 6 százalékkal, októberben 7 százalékkal emelkedtek. A sertéshús az elmúlt hónapokban 10 százalékkal drágult. És még nincs vége.
Elkeserítőek a kilátások az élelmiszerárak tekintetében, egyes előrejelzések szerint a hús, a kenyér és a tejtermékek árai 2013 márciusáig akár 20-30 százalékkal is növekedhetnek az alapanyagok, valamint az üzemanyagok drágulása miatt, de a legóvatosabb és legoptimálisabb előrejelzések szerint is átlagosan minimum 10 százalékos áremelés várható. Ez nem is jelentene óriási problémát, ha a bérek és a fizetések is legalább ennyivel, tehát minimum 10 százalékkal emelkednének. Csakhogy a reálbérek egyre csökkennek, az emberek is azt tapasztalják, hogy egyre kevesebbet ér a fizetésük. A jövő évre vonatkozóan sem jobbak a kilátások, a felmérések szerint a cégek többsége 2013-ban 4 százalékos emelést tervez, amelynek mértéke elmarad az infláció várható szintjétől, azaz reálértékben csökkenésre van kilátás. Az világos, hogy az alapvető élelmiszerárak emelésének a nyomába se fog érni a bérek emelése.
Több mint egymillió ember él ma a szegénységi küszöb alatt Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a szegénységi küszöb alatt élők száma 152 ezer fővel emelkedett tavaly. Kétmillióan vannak, akik több olyan dolgot nem engedhetnek meg maguknak anyagi okok miatt, ami ma nem kellene hogy problémát okozzon Magyarországon. Például nem tudnak eleget enni vagy nem tudnak fűteni. A magyar lakosság pénztárcája nem bír el újabb élelmiszerár-emelést. Ha a kormány nem tesz minél előbb lépéseket, például nem csökkenti az alapvető élelmiszerek áfáját, és nem gondoskodik a megfelelő mértékű béremelésről, félő, hogy előbb-utóbb elfogy az emberek türelme, és több ezren fognak éhen halni néhány hónapon belül. Emlékeztetem önöket, hogy 2004-ben a Felvidéken, Szlovákiában éhséglázadás tört ki ilyen okok miatt, és ez itt sem biztos, hogy elkerülhető.
Miniszterelnök urat kérdeztem volna, hogy milyen lépéseket tesz a kormány azért, hogy januárban, februárban és az azt követő hónapokban is legyen mit enniük a magyar embereknek. Mit tesz a kormány, hogy megfelelő béremelést kapjanak a dolgozók? És mit tesznek önök, hogy senkinek ne kelljen éhen halnia jövőre Magyarországon, és hogy az esetleges éhséglázadásokat megelőzzék?
Várom érdemi válaszát. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiból.)
