KEPLI LAJOS
KEPLI LAJOS
KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen. Való igaz, hogy Fukusima esetén elsősorban a természeti katasztrófa volt az, ami hatalmas károkat okozott, és a halálos áldozatok túlnyomó többsége sajnos akkor is bekövetkezett volna, hogyha az az atomerőmű ott sincs, tehát ezt azért le kell szögezni. Az egy másik kérdés, hogy a hűtést segítő tartalék áramforrásokat biztosító generátorok nem voltak megfelelő kialakításúak, és ez hozzájárulhatott ahhoz, hogy ott ez az üzemzavar és a baleset bekövetkezhessen. S más kérdés, hogy méretezve volt cunamira ez az atomerőmű, csak ekkora mértékű cunamira nem volt méretezve, hiszen senki nem számíthatott arra. Természetesen bármilyen előre láthatatlan környezeti eseményre be lehetne méretezni egy atomerőművet vagy bármilyen más létesítményt, csak ez a költségeket olyan irreálisan növelné meg, ami már eleve a létjogosultságát kérdőjelezné meg. Tehát bármilyen biztonságúra meg lehet gyakorlatilag a mai technológiával csinálni, de kérdés, hogy olyan eseményt, aminek a valószínűsége tízezer évenként egyszer vagy százezer évenként egyszer következik be, azt lehet-e, kell-e a méretezésnél figyelembe venni. Mert valóban, hogyha tényleg bekövetkezik, mondjuk, százezer évben egyszer, és az pont abban az időszakban van, amikor ez az atomerőmű üzemel, akkor ez hatalmas károkat tud okozni, de van egy ésszerűségi határ, ameddig ezt a biztonsági méretezést el kell és el lehet végezni, és ez nem csak az atomenergiára igaz. Tehát történhet olyan esemény, bármilyen szektorban, ami lehetetlenné teszi a védekezést, azt, hogy biztonságosan üzemeltessenek mellette egy bármilyen technológiát, és elkerüljék a balesetet, ezekben az esetekben azonban már maga a kiváltó esemény sokszorosan nagyobb katasztrófát okoz, mint az, amit ebben a létesítményben előidézett.
Köszönöm szépen.
