TÓTH FERENC
TÓTH FERENC
TÓTH FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A közelmúltban a Sandy hurrikán 175 kilométeres óránkénti sebességgel végigsöpört az USA keleti partvidékén, ahol a becslések szerint 30-50 milliárd dollárnyi kárt okozott, 13 ezer repülőjárat esett ki, több mint 6 millió ember maradt áramellátás nélkül, sőt még a tőzsde is bezárt egy napra New Yorkban, és az események talán még az elnökválasztást is befolyásolták.
Tisztelt Képviselőtársaim! A természeti katasztrófák általában jó irányba motiválták a társadalmi fejlődést. Műszaki megoldások kidolgozását, a szervezett elhárítás létrehozását inspirálták, s ami talán a legfontosabb, a helytállást és az embertársunkért való szolidaritást erősítették és erősítik ma is. Ám korunkban a katasztrófák kevésbé üdvös dolgokat is motiválnak, mint a katasztrófaturizmus vagy a katasztrófapolitizálás.
A 2011-es évet a Japánt ért földrengés és szökőár tragédiája tette történelmileg jeles évszámmá. A katasztrófa sok mindenre rávilágított.
Egyrészt arra, hogy bár hihetnénk, hogy uraljuk a természetet, azért a víz az úr. Arra is, hogy tudásunk korlátait ne feledjük. A baj arra int, hogy az ember sohasem lehet elégedett az általa létrehozott rendszerek biztonságával, annak rendszeres vizsgálat és fejlesztés tárgyának kell lennie.
A fukusimai atomerőmű katasztrófája elsősorban nem az erőműben szolgálatot tevőket és nem a kitelepítetteket vizsgáztatta, hanem a katasztrófa megelőzéséért, majd elhárításáért felelős döntéshozókat, az állam ilyen irányú képességeit. Japánban elkerülhetetlenül politikai üggyé vált a fukusimai atomerőmű tragédiája, ám sokkal zajosabb politikai üggyé vált Európában. Az európai politika szereplői nemzeti és EU-szinten egyaránt valamilyen módon profitálni akartak a történetből. Nem nekik, hanem a stressztesztben részt vevő szakembereknek hála, az eljárás hasznos eredményekkel zárult. Persze nem azt igazolta, amit a kezdeményezők vagy épp a brüsszeli főhivatalnok, Oettinger úr elvártak, nevezetesen hogy sorra be kell zárni az európai atomerőműveket, hanem azt, hogy bár van teendő, az európai atomerőművek megfelelnek azoknak a követelményeknek, amelyeket az országok jogszabályai előírnak, és amelyeket azon túl is a fukusimai katasztrófa alapján meg lehet fogalmazni.
A fukusimai atomerőmű által elszenvedett baleset - made in Japan -, ahogy a japán parlament független felülvizsgáló bizottságának elnöke, Kisho Kurokawa úr mondta: ő az alapvető oknak a japán konvenciókat, a kultúrát, a szolgalelkűséget, a fensőbbség túlzott tiszteletét, a csoportérdekeket, a szigeteffektust nevezi meg. Ugyanezt egy európai politikai ihletésű bizottság aligha mondta volna.
Az európai atomerőmű-ellenzők a technikát kárhozhatják, eszükben sincs felismerni, hogy a technika mögött - legyen szó vörösiszap-tározóról, aranybánya-zagytározóról, alpesi vízi erőmű völgyzáró gátjáról vagy atomerőműről - mindenütt ott van a tulajdonos, az üzemeltető, a felügyelő hatóság és az egész társadalom kontrollja, amely a jogszabályokon kívül az általános kultúrába ágyazódik.
A nukleáris energetika ürügyén folytatott politikai játszmák épp a lényegről vonják el a figyelmet. Mert mi is a legfőbb tanulsága a fukusimai atomerőmű balesetének? Nem az, hogy a rendkívüli katasztrófák veszélye miatt le kell mondani bizonyos technológiákról. A legfőbb tanulság az, hogy legyen bár egy veszély rendkívül kis valószínűségű, a veszélyes technológiák, így az atomerőmű üzemeltetőjének mindig rendelkeznie kell eszközökkel a következmények kezelésére úgy, hogy a környezet és a lakosság a lehető legkisebb kárt szenvedje. Magyarán, nem hagyható figyelmen kívül semmi csupán azért, mert a valószínűsége rendkívül kicsi.
Tisztelt Ház! Örömmel vehetjük tudomásul, hogy a nemzetközi ellenőrzés alatt zajló célzott biztonsági felülvizsgálat megerősítette, ezeknek a követelményeknek megfelel a Paksi Atomerőmű, és ez nem véletlen. A Paksi Atomerőmű az üzemeltető elkötelezettségének és a jól megalkotott szabályozásnak és hatósági felügyeletnek köszönhetően nem kampányszerűen s nem más erőművek balesetei láttán, hanem rendszeresen és folyamatosan foglalkozik a biztonság vizsgálatával, annak fokozásával. Az elsődleges cél az elmúlt három évtizedben az volt, hogy biztonságnövelő intézkedésekkel - mint amilyen a földrengés-biztonsági program is volt - az atomerőmű biztonságának színvonala teljesítse a hazai szabályozás követelményeit és a nemzetközi normákat.
Ám már a kilencvenes évek végétől az üzemeltető és a tudományos bázis figyelme a súlyos balesetek elemzésére és kezelésére irányult, és meghatározott biztonságnövelő intézkedéseket. Ezek végrehajtása folyik, és az üzemidő-hosszabbítás előtt álló I-es blokkon már le is zárult. Ennek köszönhető, hogy a célzott biztonsági felülvizsgálat, a stresszteszt lényegében új felismerést és intézkedést nem eredményezett. A nemzetközi felülvizsgálat során sem tártak fel olyan biztonságnövelő lehetőségeket, amelyeket a hazai szakemberek ne vettek volna figyelembe, az elhatározott intézkedéseket pedig megfelelőnek tartották.
Mit kell mégis tenni a Paksi Atomerőműben? A rendkívül kicsi valószínűségű események hatásainak kezelése terén van még teendő. Ezek nem új felismerések, hanem jószerivel kivétel nélkül folyamatban levő intézkedések, gondos elemzések alapján megtervezett műszaki megoldások megvalósítása. Ennek ütemtervét az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. határidőre benyújtotta az Országos Atomenergia Hivatalnak. Ez lesz az alapja annak a cselekvési tervnek, amelyet az Európai Unió a vizsgálatban részt vett minden tagországtól 2012. december 31-éig elvár. Ennek költségigénye több mint egy nagyságrenddel kisebb kilowattonként, mint bármilyen helyettesítő kapacitás létrehozása.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy visszakanyarodjak, s indokoljam, hogyan jön ide a bevezetőben említett Sandy hurrikán. A hurrikán által sújtott területen 34 atomerőmű üzemel, ebből 24 zavartalanul üzemelt a hurrikán ideje alatt és után, 7 éppen az éves üzemanyag-átrakás és főjavítás alatt volt, s 3 biztonságosan leállt a hálózat sérülése miatt. A média hírei között erről semmit sem találhattunk, ahogy nem kényeztették a Paksi Atomerőművet a célzott biztonsági felülvizsgálat kapcsán sem.
Tisztelt Ház! A politikának nem dolga, hogy ipari technológiákat favorizáljon, de a helyes politikai magatartáshoz elengedhetetlen, hogy értékeljük azt, amire hazánk képes. A Paksi Atomerőmű célzott biztonsági felülvizsgálatát és a nemzetközi értékelést, függetlenül attól, kinek a pártján állunk, milyen technológiát kedvelünk, mint nemzeti teljesítményt, nagyra kell értékelnünk.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
(13.00)
