DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az a legnagyobb baj ezzel az előzetes regisztrációval, hogy csak hazug érveket tudtak felhozni mellette az általános vita során is, és egyébként az ellenzéki érvekre pedig egyáltalán nem válaszoltak, illetve azok süket fülekre találtak.
De hogy Schiffer András itt beszélt arról, hogy népszavazás erősítse meg ezt az intézményt az alaptörvényben, ez jó gondolat a Jobbik szerint is, azonban látni kell azt, hogy a társadalmi támogatottsága ennek az intézménynek azért már közvélemény-kutatásokon lemérhető volt. A Nézőpont Intézet - amelyik a Fidesz fiókintézményeként működik - készített egy felmérést, és ennek a felmérésnek az lett az eredménye, hogy a választópolgárok 70 százaléka ellenzi azt, hogy az előzetes regisztráció bevezetésre kerüljön Magyarországon. Tehát ha önök ezt az alaptörvény-módosítást elfogadják, és nem veszik figyelembe az ellenzéki módosító javaslatokat, akkor a magyar társadalom 70 százalékának akarata ellenében fognak törvényt alkotni, illetve alaptörvényt módosítani, ami semmiképpen sem nevezhető a népakaratnak megfelelő törvényalkotásnak.
De további problémák is adódnak, illetve az elmúlt időszakok választásai és választási kampányai azt mutatják, hogy bizony nagyon sok olyan esemény történhet, amely megváltoztatja az állampolgárok döntését arra vonatkozóan, hogy részt szeretnének-e venni a választásokon, vagy sem. Az előterjesztés szerint ugyanis 15 nappal a választás megtartása előtt lezárul az előzetes regisztráció időtartama. Ha ez a rendszer hatályban lett volna a 2006-os önkormányzati választásokon, akkor bizony nagyon sok olyan választópolgár otthon maradt volna, aki így viszont elment szavazni.
Ugyanis 14 nappal a választások előtt nyilvánosságra került az őszödi beszéd. Önök ezzel a törvénnyel, ezzel az alaptörvénnyel eltiltanák azokat a választópolgárokat a szavazástól, akiket például az őszödi beszéd ösztönzött arra, hogy részt vegyenek a 2006-os önkormányzati választásokon, és egyébként valószínűleg nagyon nagy többségében a Fideszre szavaztak. Tehát, ha ez a rendszer 2006-ban az önkormányzati választásokon érvényben lett volna, akkor a Fidesz nem szerzett volna ekkora többséget az önkormányzatokba. (Dr. Schiffer András: Babák úr!) Ez a példa, úgy gondolom, a legjobban rávilágít arra, hogy nem szabad a választópolgároktól elvenni azt a lehetőséget, hogy akár az utolsó két hétben döntsék el, hogy részt szeretnének-e venni a választásokon.
Ráadásul az utolsó két hétben a legintenzívebb a kampány, amikor az országos listát fel kell állítani mindegyik pártnak, és onnantól egy nagyon intenzív médiakampány indul el, amelyben nagyon sok impulzus éri még a választókat. Tehát egy egyébként kiábrándult szavazó dönthet úgy az utolsó két hétben is, hogy ő részt szeretne venni a választásokon, akár egy ilyen őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése miatt, akár más olyan hatás érheti őt, amiért megváltoztatja a véleményét. Ezért is baj, hogy el szeretnék venni tőle azt a lehetőséget, hogy az utolsó két hétben dönthessen.
De említhetném Kubatov Gábor hangfelvételét is, amely szintén a választások előtti utolsó héten került nyilvánosságra. Az is nagyon sok választópolgár döntését, a politikához való hozzáállását, a választási részvételhez való hozzáállását változtatta meg, de önök ezektől az emberektől is elvennék a lehetőséget, hogy ilyenkor még változtassanak a hozzáállásukon.
A Jobbik egyik javaslatáról szeretnék részletesebben is szólni, ez a bizonyos alapfokú iskolai végzettséghez kötése a választójognak. Először beszélnem kell arról, hogy miről nem szól ez a javaslat, mert az általános vitában sajnos nagyon sok hazugság hangzott el ezzel kapcsolatban, egyébként még Mesterházy Attila az egyik napirend előtti felszólalásában sem hagyta ki, hogy részt vegyen ezekben. Ő azt mondta, hogy lenézzük a kétkezi magyar dolgozókat, Lázár János pedig egész egyszerűen arról beszélt, hogy a Jobbik nem kevesebbet akar, mint hogy minden magyar cigányt zárjunk ki a választásból. Na, ez az, amit nem mondott egyik jobbikos képviselő sem, ez az, amit nem akar a Jobbik. Mi egy iskolai végzettséghez kötésről beszélünk. El fogom mondani részletesen az adatokat, hogy ez mennyiben érinti a cigányságot is, de ezeket az adatokat nem én találtam ki, hanem a Pécsi Tudományegyetem ezzel foglalkozó adjunktusa hozta nyilvánosságra.
Egyrészt azt le kell szögeznünk, hogy egy valós választási eljárási problémáról van szó, amikor arról beszélünk, hogy a szegényebb rétegek szavazatait megvásárolják. Erről maga Kövér László házelnök úr is beszélt egyébként május 3-án, idézem Kövér Lászlót, aki az előzetes regisztrációban látta a megoldást. Tehát: az előzetes regisztráció mellett az szól, hogy az eljárással meg lehet akadályozni a választási visszaéléseket, többek között a kocsmai láncszavazásokat, azaz hogy ingyenitallal vagy ajándékkal vegyenek rá valakit a szavazás napján egy adott pártra való voksolásra. Tehát látjuk, hogy házelnök úr is ismeri ezt a problémát, és az elmúlt 20 évben ez gyakorlat volt Magyarországon, hogy ilyen módon emberek szavazatait vásárolták meg pártok. Sajnos, egyébként ebben nemcsak az MSZP jeleskedett, hanem a Fideszre vonatkozóan is van ilyen videofelvétel az egyik videomegosztón az interneten, ahol egy arlói cigányember beszél arról, hogy a helyi fideszes képviselőjelölt hogyan próbálta megvásárolni az ő szavazatát. Azonban az előzetes regisztráció nem nyújt megoldást erre a problémára, hiszen ugyanazt az eljárást, csak kétszer kell gyakorlatilag lefolytatniuk.
Hogy miért is beszélünk mi a választójog alapfokú iskolai végzettséghez kötéséről, azt azok az adatok mutatják meg legjobban, amelyek a legfrissebb felmérések eredményei. Jelenleg az általános iskolát elvégzők körében körülbelül 30 százalékos a funkcionális analfabétizmus. Ez egy megdöbbentő adat, és nagyon szomorú, hogy így van, de attól még szembe kell nézni ezzel a valósággal, és választójogi szempontból is kezelni kell azt. Tehát a végzettek egyharmada funkcionális analfabéta, azaz nem tudja értelmezni azt a szöveget, amit egyébként elolvas. Úgy gondolom, hogy az minimumkövetelmény legyen egy választópolgárral szemben, hogy azt az információt, tudást meg tudja szerezni, ami a felelős döntéshozáshoz szükséges, és ehhez elengedhetetlen, hogy tudja értelmezni azt a szöveget, amit olvas.
Egyébként 14-15 évesen, mondhatjuk azt, hogy normál időben a teljes lakosság 81 százaléka szerzi meg az alapfokú végzettséget, miközben ugyanez az arány a cigányság körében mindössze 31 százalékos. 16 évesen már a teljes lakosság 96 százaléka rendelkezik alapfokú iskolai végzettséggel, a cigányság körében ez 63 százalékos. Szembe kell néznünk tehát ezzel a valósággal, és szembe kell néznünk azzal, hogy egy valós probléma ez a visszaélés, és hogy az előzetes regisztráció nem fogja ezt megoldani. Egyedül a Jobbik javaslata kínál erre megoldást azzal, hogy alapfokú iskolai végzettséghez kötnénk a választójogot.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
(23.10)
