IVÁDY GÁBOR
IVÁDY GÁBOR
IVÁDY GÁBOR (független): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Én az ajánlási pontok közül elsősorban az 1. ponthoz kívánok hozzászólni. Engedjék meg, hogy előtte annyit elmondjak, hogy alapvetően a javaslat támogatandó, hiszen egy olyan, szerintem alapvetően elhibázott szabályozás alól ad felmentési lehetőséget egyes településeknek, amely már összességében az önkormányzati törvény vitájában elhangzott, hogy rákényszeríteni egy 2 ezer fő fölötti települést arra, hogy kötelezően fogadja a hozzá csatlakozni kívánó települést, az nem jó sem a városnak, sem a településnek. De minden olyan szabályozás, ami ez alól felmentést ad, mindenképpen támogatandó.
(13.40)
Az persze - hogy is mondjam - nem teljesen érthető, hogy amikor megalkották a járások rendszerét, amikor kijelölték a járáshatárokat, amikor egy ilyen közigazgatási rendszerről beszéltek, akkor miért nem hangolták ezt össze az egyéni választókerületi határokkal is, és hogyan fordulhat elő az, hogy azonos járásban lévő települések közül egyikük az egyik országgyűlési képviselőhöz tartozik, a másik pedig másikhoz. Hozzáteszem, hogy szerintem ez nem akkora probléma.
Egyébként pedig az erőszak sehol nem vezet sehová, nem fognak vele eredményt elérni. Családon belül, az utcákon, mindenhol elítélendő, és ugyanennyire nem működik a közigazgatásban, az önkormányzati rendszerben sem.
Az 1. ajánlási pont azt tartalmazza, amiről Varga képviselőtársam az előbb szólt, és higgyék el, ez semmi máson nem alapszik, csak a józan észen és a logikán. Nem hígul fel a szabályozás azzal, hogyha a településeknek lehetőséget adnak arra, hogy ne egy közigazgatási terület legyen két társulni vágyó település között, hanem akár kettő közigazgatási terület is. Nem fog semmit felrúgni. Eleve kötve vannak ezek a települések, hogy az adott járáson belül köthetnek csak ilyen megállapodásokat.
Azért a józan paraszti ész az önkormányzatoknál működik, és higgyék el, senki nem akar majd 40 kilométerrel távolabbra menni, pusztán azért, mert esetleg rossz a viszony a szomszédos településsel. Azonban gondolják át azt is, azon kívül, hogy működő, jól működő körjegyzőségek bomlanak fel ezáltal, hogy vannak olyan települések, amelyek esetleg megyehatáron vannak, és hogy ha a megyehatár körül is öleli ezt a települést, akkor neki nem öt, hat vagy hét lehetősége van arra, hogy merre menjen, tulajdonképpen egy vagy két irány van. A megyehatár köti, jó esetben a járás határa pedig nem csökkenti tovább a lehetőségeit.
Heves megyében a mi pétervásárai térségünkben is van ehhez hasonló probléma. Tökéletesen jól működő önkormányzatok most kényszerből kénytelenek valakihez csatlakozni, és olyanhoz kell csatlakozniuk, akiknél jobban is el tudják képzelni az együttműködést egy kicsikével távolabb lévő településen. Szerintem nem hígul fel a jogszabály. Kérem, hogy fontolják meg.
Abban az esetben - államtitkár úr, most önhöz szólnék egy mondat erejéig -, ha ez a módosító javaslat mégse lenne elfogadva, én kérem önöket, hogy dolgozzanak egy olyan lehetőségen, ahol mondjuk, a kormányhivatal méltányossági alapon kivételt tehet egyes településeknél az alól, hogy ne csak egy közigazgatási terület legyen. Tehát a törvénybe legalább az kerüljön be, vagy valami olyan lehetőség legyen, hogy ezt méltányossági, egyedi esetekben megtehesse vagy a kormányhivatal, vagy az önkormányzati miniszter.
A 2. ajánlási ponthoz, amelyet Borkai Zsolt képviselőtársam nyújtott be, csak egy szót szólnék. Azt értem, hogy miért nyújtotta be, és támogatandó. Azt nem teljesen értem, hogy miért kell különbséget tenni megyei jogú városok és nem megyei jogú városok között, hiszen ő azzal indokolta a beadványát, hogy annyira más a megyei jogú város szerkezete, a szervezeti felépítése, hogy semmi racionális érv nincs amellett, hogy ő egy kistelepüléssel közös társult polgármesteri hivatalt hozzon létre. Nem csak a megyei jogú városoknál van ez így. Ha megnézzük - kivéve talán a nagyon kis városokat -, szinte az összes város szervezeti felépítése gyökeresen eltér a kistelepülésektől. Tehát ha ezt a szabályozást logikusan végigfuttatjuk, akkor ugyanoda kerekedünk vissza, ahonnét elindultam, hogy kötelezővé tenni egy 2000 fő fölötti településnél, városnál azt, hogy egy település akkor is fogadjon a közös polgármesteri hivatalba, hogyha esetleg egyikőjük sem akarja, szerintem körülbelül akkor a Borkai Zsolt által jegyzett javaslattal vissza is jutottunk az eredeti problémára.
Kérem a képviselőtársaimat, hogy gondolják meg, ez valóban egy konstruktív, ha úgy tetszik, akkor ellenzéki javaslat, de abszolút csak a logikán és a józan észen alapszik.
Köszönöm szépen a szót.
