BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Parlament őszi nyitóülésén Barroso bizottsági elnök kijelentette az Unió jövőjével kapcsolatban, hogy föderációra van szükség, és ehhez persze elengedhetetlen az uniós szerződés módosítása is. Szögezzük le: a föderáció messze több mint államok laza szövetsége, az abban résztvevők a nemzetközi jog alapján nem is minősülnek szuverén államnak.
Barroso elnöknek ez a kijelentése egy új szakaszt jelentett: a lopakodó eurodiktatúrának vége, a brüsszeli birodalomépítés nyílt szakaszába jutottunk. Igen, voltak lopakodó fázisok: a lisszaboni szerződés bizonyos jogi keretet már megteremtett; a gazdasági kormányzás bevezetése is idetartozik, amiben az Orbán-kormánynak jelentős része volt, a pénzügyi paktum létrehozása; és a tény például, hogy a Magyar Nemzeti Bank az Európai Központi Bank leánybankjává vált.
Angela Merkel ebben az évben a prágai Károly Egyetemen tartott beszédében világosan fogalmazott, és azt mondta, hogy körülbelül még 20-25 évet kell várni arra, hogy igazi európai egyesült államok jöjjön létre - szó szerint mondta így -, amelyben a jelenlegi nemzetállamoknak helyi önkormányzati szerepe lesz. Ezzel a képpel kapcsolatban világosan a magyar kormánynak ki kell mondani, hogy nem vagyunk hajlandóak elfogadni. Václav Klaus cseh államfő el is utasította az európai föderáció tervét, és azt mondta, hogy “az egyetlen dolog, amit a beszédben értékelek, hogy első ízben nyíltan beismerte, mi is a valódi célja a mélyebb európai integrációt szorgalmazóknak”. Ezt az elutasítást várjuk el a magyar kormánytól is, és tegyük hozzá, hogy e tervezett föderáción belül nem egyenlő országok lesznek és vannak: vannak az úgynevezett centrum- és perifériaországok, és évi százmilliárd eurót vonnak ki a periféria országaiból a centrum országai, így a különbség nem csökken, hanem nő. És hát legyünk őszinték, mondjuk ki: gyarmati helyzetbe kerültünk.
A Jobbik mindent meg fog tenni azért, hogy a föderáció irányába történő bármilyen további lépésről népszavazás döntsön, de ennél többre is szükség van: 2003-ban az egyébként félretájékoztatott magyar lakosság nem arra az Unióra mondott igent, amellyé ez mára már vált; amelyben Magyarország egy súlytalan tartomány. Emlékezzünk vissza az ígéretekre! A mezőgazdaságnak hatalmas piac nyílik, milyen nagyszerű lesz - de nem mondták, hogy versenyképtelenné válik a 25 százaléknyi támogatással. Azt mondták, nyithatsz cukrászdát Bécsben. Ehelyett mi lett? Jó esetben Sopronból ingázhatsz át közeli városba cukrászdát takarítani. Ez lett a valóság, és a magyar nép ezt így is érzi, mert az Eurobarometer kérdésére, miszerint “Jó dolognak tartja-e ön, hogy országa az Európai Unió tagja?”, a legutolsó fölmérés szerint mindössze 32 százalék mondott igent.
Itt az ideje, hogy ne a politikai elit döntsön Európa jövőjéről. Amikor úgy döntött a holland népszavazáson és a francia népszavazáson a lakosság, hogy nem kell az európai alkotmány, amely megteremtette a lehetőségét ennek a politikai uniónak, akkor meghátráltak. Amikor a lisszaboni szerződés esetén egyetlen helyen kellett népszavazás, Írországban, és nemet mondtak, akkor megvették az íreket, hogy végül létrehozhassák ezt a jogi keretet.
Úgyhogy a Jobbik világosan ki kell hogy mondja: elég abból, hogy a meghatározó súlyú kérdéseket a nép feje fölött Európa politikai elitje hozza meg. Szerintünk itt az ideje népszavazást tartani arról a kérdésről is, hogy a magyar lakosság ma mit akar: azt a politikai uniót, amiben már benne vagyunk, vagy pedig egy méltányos, európai gazdasági együttműködést, aminek az Európai Gazdasági Térség lehet egy formája. Tehát nem csak úgy merül fel a kérdés, hogy amennyiben nincs Európai Unió, akkor szétestünk, egyedül vagyunk, és aki ezt mondja, az Európa-ellenes. Nem, az az Európa-párti, aki a nemzeteknek az önállóságát részben feladva olyan együttműködést akar, amelyben méltányosságról van szó, és nem 500 millió ember életét akarják egy hatalmi központból irányítani.
(13.20)
Éppen ezért míg e népszavazás lehetősége megnyílik, a Jobbik a mai napon benyújt, illetve várja az aláírásokat egy olyan politikai vitanap megrendezéséhez, amelynek a címe “Nemzetek Európája vagy európai egyesült államok”. Barroso elnök kijelentését követően ez egy olyan lényeges kérdés, hogy valamennyi frakció támogatását várjuk, hogy ezt a kérdést itt tudjuk megbeszélni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
