DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ha megengedi, a kiszámíthatóságról saját magam idézném. 2011. november 17-én, azon a napon, amikor Magyarország bejelentette, hogy az IMF-hez és az Európai Unióhoz fordul, a következőket mondtam: olyan óriási változások történtek az elmúlt két hónapban - 2011 őszéről van szó - az eurózónában, hogy a kormányzatnak Magyarország érdekét kell mindenek elé helyezni, ezért ilyen esetben szükség lehet egy biztonsági hálóra. Látható, hogy ősztől az Európai Unió gazdaságában teljesen más helyzet van, mint amikor Görögországról vagy Portugáliáról volt szó. Most Olaszországról vagy már Franciaországról beszélünk, az eurózóna legerősebb államairól. Mi azóta is változatlanul ugyanezen az állásponton vagyunk. Amennyiben az eurózónára tekintünk és azokra a helyzetekre, amiket az eurózónában látunk, akkor Magyarországnak szüksége lehet egy biztonsági hálóra. Erről szól az IMF-tárgyalás.
De ha már egyszer az IMF-et és az IMF-szerződést szóba hozta, akkor hadd utaljak arra, hogy jelen pillanatban az ország azt törleszti vissza, annak az IMF-szerződésnek a törlesztőrészleteit fizeti, amit önök kötöttek. A visszatörlesztés összege csak ebben a hónapban 140 milliárd forint. Hadd utaljak arra, önök többször fölvetették már a közmunkások bérét, a 47 ezer forintot. A közmunkásokra az állam egy év alatt 136 milliárd forintot fizet. Amennyiben tehát nem kellene visszafizetni és nem erre kellene fordítani az erőforrásainkat, akkor a közmunkások helyzete is sokkal kedvezőbb lehetne. Abban a szerződésben, amit önök kötöttek, egyetlenegy dolog volt sikeres, az időzítés, nevezetesen az, hogy a visszafizetés nagy része 2012-re és 2013-ra esik. Ahogy említettem, Magyarország és a magyar kormány álláspontja kezdettől fogva változatlan, nevezetesen, tekintve az eurózóna helyzetét, az abban lévő bizonytalanságokat, szükséges egy védőháló. Hadd utaljak például arra, amit legutóbb az Európai Központi Bank vezetője ígért: mindenáron megmentik az eurót. Ígért egy korlátlan kötvényvásárlást, ígérte azt, hogy ennek nem lesz kamatlimitje, sőt azt is ígérte, hogy amikor kötvényt vásárol, akkor az Európai Központi Bank nem kér senior státust, de közben azt is hozzátette, hogy mindez kondicionalitással van, és roppant kérdéses, hogy az érintett országok vajon ezt az kondicionalitást milyen mértékben fogadják és milyen mértékben hajlandók elfogadni.
Tisztelt képviselő úr említette az elbocsátásokat. Azért hadd tegyem hozzá, hogy 2000 és 2010 átlagában a csoportos létszámcsökkentések száma 582 elbocsátás volt a cégeknél, és nem 2009 volt a legsúlyosabb ebben a tekintetben, hanem 2003, 2004 és 2005. 2000-ben 775 vagy 836 volt a csoportos elbocsátások aránya, 2011-ben 252 csoportos elbocsátás volt Magyarországon, ami 11 ezer főt érintett. Ez a szám ebben az évben ennél nagyobb lehet, de azért hozzátenném, hogy az elmúlt időszakban ennél jóval nagyobb arányú csoportos elbocsátások voltak az országban.
Picit egyoldalúnak vélem azt, amikor az elbocsátásokról szó van, mert a másik oldalról azt is látni kell, hogy nagyon sok befektetés érkezik Magyarországra, nagyon sok új üzem indul. Ami jelenleg zajlik a gazdaságban, az éppen egy nagyon fontos átalakulás, magasabb hozzáadott értékű termeléshez kapcsolódó munkahelyek jönnek létre, és megszűnnek azok a munkahelyek, amelyek kevésbé magas hozzáadott értékkel tevékenykednek, de ez a gazdasági átalakulás célja. Tehát akkor, amikor elbocsátásról van szó, a kormány a maga eszközeivel megteszi azokat a lépéseket, amelyek szükségesek a védelemhez.
S még egy apróságot hadd tegyek hozzá, ön is említette az akciótervet. Nos ez a munkahelyvédelmi akcióterv a számításaink szerint legalább 1 millió munkahely védelmét jelenti, és úgy gondolom, hogy a parlament minden pártjának célszerű támogatni ezt a javaslatot.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
