DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Bibó István “A jó közigazgatás problémája” című írásában a következőket írja: “A közigazgatási feladatkört három nagy tényező határozza meg, amelyeket némileg szimbolikusan a következő kifejezésekkel jelölhetnénk meg: a hatalom, a hivatal és az élet.
A hatalmi beállítás számára a közigazgatás eszköz, amelyet a hatalom céljainak szolgálatában fel lehet használni. A hatalom szempontjából az a közigazgatás jó, amely ezeket a célokat jól meg tudja valósítani.
A hivatali beállítás számára a közigazgatás mindenekelőtt szakma. Legfőbb törekvése, mint minden más szakmának, az, hogy kiépítse a maga eljárásmódjait, s formálja, egyeztesse, rendezze, igazgassa azt az életanyagot, amely rá van bízva.
A harmadik az élet. Az élet, a társadalom beállítása az, hogy mindenekelőtt a maga folyamatos életét akarja élni, s a közigazgatást a maga feltételeinek egyik tényezőjének tekinti. Lehet, hogy távoli és megközelíthetetlen feltételnek ismeri, amelytől a legjobb esetben is azt várja, hogy egyenletes és kiszámítható legyen.
A közérdek a hatalom szájában mindig önkényes célkitűzést jelent, amely magában egyaránt lehet áldás, ötlet, erőszak vagy átok. Ha a hatalom a hivatallal és az élettel nincs jól rendezett, organikus kapcsolatban, akkor a célkitűzéseinek a közérdekűsége és eredményessége akkor is eleve kétséges, ha maguk a célkitűzések helyessége elvileg nem vitás.”
Tisztelt Országgyűlés! Eddig volt az idézet. Ez a törvénytervezet a járásokról azt mutatja, Bibóval szólva, hogy a hatalom a hivatallal és az élettel nincs jól rendezett, organikus kapcsolatban. Ami eddig történt a közigazgatás átalakításában, az nem felel meg Bibó István elvárásainak, és semmi oka a büszkeségre államtitkár asszonynak és a kormánypárti képviselőknek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Értelmes dolog az önkormányzatok és az állam, a jegyzők és az állami hivatalok közötti munkamegosztást újragondolni, értelmes dolog - de itt nem ez zajlik. Nem elsősorban ennek a törvénynek a kapcsán, ez is egy érdekes folyamat, hanem az egész folyamat, amit közigazgatás-korszerűsítésnek fog föl a kormány, az önkormányzatok kiüresítéséről, az önkormányzati vagyon jelentős részének államosításáról szól, arról, hogy a döntések kevésbé helyben és sokkal inkább a központban szülessenek meg.
Le is leplezték ezt kormánypárti politikusok és közszereplők, így például a korábbi államtitkár, akinek valamilyen oknál fogva hamar kellett távoznia, Gál András Levente megmondta az őszintét. Azt mondta, hogy a járási hivatalok létrehozásával végre leér az állam lába a földre, és a legkisebb településen is az fog történni, amit a kormány akar. (Demeter Ervin: Úgy fogja az útlevelét kapni, ahogy az országban mindenhol.) Tehát a járásnak nem titkoltan is az a célja… Itt vannak képviselők, akik nem bírják magukat türtőztetni, és hangoskodnak, de akkor (Demeter Ervin: Belefojtani a szót…) is elmondom, kedves képviselő úr, hogy (Moraj a kormányzó pártok padsoraiból.) deklaráltan is az a célja a járási hivatalok kialakításának, hogy a kormány megmondja, hogy a legkisebb településen is mi történjék.
Egyébként már az előkészítés során is lelepleződtek ezek a szándékok, hiszen a járások kialakításáról nemhogy koncepció nem készült, hanem január 10-én mindösszesen egy egyoldalas sajtpapír került föl a minisztérium honlapjára, és ennek volt a melléklete a járások lehatárolásának tervezete, amelyet egyébként az államtitkár asszony olyan büszkén emleget, hogy vitára, széles körű társadalmi vitára bocsátották.
(10.50)
Itt jegyezném meg egyébként, hogy amikor az alkotmányügyi bizottságban kértük a véleményeket, és én erről az imént beszéltem, akkor Szűcs Lajos képviselő úr kioktatott engem, hogy mi található meg a KIM honlapján, és mi nem. Azt szeretném kérni, hogy majd a beszédek elhangzása után mutassa meg nekem, legyen szíves, itt van a számítógépem, hogy ez hol található (Dr. Szűcs Lajos bólogat.), ugyanis csak egy összefoglaló van fenn a KIM honlapján (Dr. Szűcs Erika bólogat.) - bólogat az államtitkár -, egy összefoglaló, a vélemények nincsenek, és én meg tudom érteni, hogy önök ezt titkolni akarják, úgy nagyjából el tudom képzelni, mik lehetnek benne. (Mágori Józsefné: Jaj, istenem!)
Tisztelt Országgyűlés! A Magyary-program, amely a kiinduló alapja ennek a járást átalakító vagy kialakító rendszernek, jó szándékú célkitűzéseket fogalmaz meg, és jó szándékú óhajok gyűjteménye, a végrehajtásról azonban szinte semmit nem mond. Ezért amikor a járási lehatárolást vitára bocsátotta a kormány, akkor a Magyar Szocialista Pár szakpolitikusai, a közjogi kabinet, az önkormányzati kabinet segítő szándékkal 12 olyan kérdést fogalmazott meg, amelyre legalább választ kellene adni ahhoz, hogy egy tisztességes koncepció készülhessen a járások kialakítására. Az első kérdés, hogy mitől lesz hatékonyabb a járási rendszer, mint a mostani, mert mint a mantrát ismételgeti az államtitkár asszony, hogy ez hatékonyabb lesz, de sehol nincs bizonyítva (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.), nincs bizonyítva, erről beszélt Tóth József polgármester úr is.
Nem mondják meg, hogy mennyibe kerül az átalakítás, nincs számítás. A HÉTFA Intézet egyébként alapos kutatást végzett, végigolvastam az összes elemzését, szerintem színvonalas munka; két nagy baj van vele: az egyik, hogy ebből nem lehet számolni, a másik, hogy nem mondták meg nekik, hogy mit fognak csinálni a járások, tehát hogy milyen hatáskörök kerülnek át, azt nem közölte a kormány még a kutatások előtt, legalábbis a kutatás anyagából ez derül ki, én azt gondolom, hogy ezért nem tudtak teljes körű munkát végezni, nem születtek meg a szükséges politikai döntések. Ugyancsak nagyon fontos kérdésnek tartjuk, és nem ad rá választ a koncepció, hogy mit jelent az átalakítás a szolgáltatást igénybe vevő állampolgárok számára, mi lesz a jól működő kistérségekkel, kikből áll majd a járási hivatalok személyzete, politikus vagy szakember vezeti majd a járási hivatalt - fontos kérdések, nem kaptunk rájuk választ.
Tisztelt Országgyűlés! Ilyen pénzszűke időben, azt gondolom, nem lehet azt megtenni a magyar adófizetőkkel, hogy senki nem tudja, hogy ez a rendszer mibe fog kerülni, és nincs bizonyítva, hogy ez jobb lesz, mint a mostani. Hiszen jó néhány olyan kérdés van, jó néhány olyan államigazgatási ügy, jegyzői hatáskör van, amelynek az elintézéséhez ma elég, ha a jegyzőségre bemegy az állampolgár, és ott elintézik az ügyét. Most nem lehet tudni azt, hogy majd az okmányirodai székhelyre kell-e utaznia, vagy esetleg a járási hivatal székhelyére, vagy esetleg majd helyben intézhetik az ügyet - esetleg! -, mert ugyan a törvény indokolása beszél arról, hogy települési ügysegéd segíti majd a munkát, de csak az indokolása, a rendelkező részben egy szó sincs erről.
Tehát tele van bizonytalansággal, előkészítetlenséggel, szakmailag vállalhatatlan színvonalon. Erről már az alkotmányügyi bizottságban is szó esett, hogy sem a címét nem sikerült eltalálni ennek a törvénynek, sem jó néhány olyan kérdést, amit rendeznie kellett volna, nem rendez a törvénytervezet. Kaptunk buzdítást Szűcs képviselő úrtól, hogy jobbító szándékú módosító indítványokat nyújtsunk be, meg fogjuk ezeket tenni, de, tisztelt képviselőtársaim, nem segít ennek a törvénynek az előkészítetlenségén, a koncepcionális kérdések megválaszolatlanságán az, hogyha módosító indítványokkal megpróbálunk reparálni. Ugyanis egy ilyen rendszerértékű átalakítást, és, mondom még egyszer, nem kérdőjelezem meg, hogy egy új munkamegosztást értelmesen lehet csinálni önkormányzat és állam között, de ezt nagyon alaposan, és úgy kell előkészíteni, a tartalmi kérdéseket, hogy azokra a kérdésekre, amelyeket az előbb feltettünk, választ ad. Amikor a szocialista kormányok idején előkészítettük a kistérségek kialakítását, akkor tudományos műhelyek kutatásainak egy jelentős hányadát, amit készítettünk, előkészítettünk, kiadványok formájában vitára bocsátottuk, és nemcsak a törvénytervezet parlamenti vitájában lehetett ezeket értelmesen felhasználni, hanem előtte ezt beszéltük végig az önkormányzati érdekszövetségekkel, különböző szervezetekkel.
Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Párt álláspontja szerint tehát néhány, jó néhány feladatot lehet értelmesen a jegyzőtől akár a kormányhivatalokhoz, akár más állami szervhez telepíteni, lehet erről beszélni, de nem így, nem ilyen módon, nem ilyen előkészítetlenül, mert ebből leginkább az hiányzik, hogy az állampolgárok hogyan jutnak jobb színvonalú államigazgatási szolgáltatáshoz, és nekik ez a rendszer mitől lesz jobb, tehát csak az ember maradt ki a rendszerből, az állam szempontjai elég jól meghatározásra kerültek.
Tisztelt Államtitkár Asszony! Bibó nem lenne erre büszke. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)
