DR. NEMÉNY ANDRÁS, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Érdekes műfaj ez a bizottsági vélemények ismertetése. Hallgattam a többségi véleményt előadó Spaller képviselőtársamat, aki a bizottsági ülésen egészen másokat mondott. Itt barátságos hangon egy szép mesét mondott el, de a bizottsági ülésen teljesen más hangzott el. Én megpróbálok a bizottsági ülésen elhangzottakra szorítkozni.
Ami biztosan elhangzott a kormány előadója részéről - és most itt az államtitkár asszony is az expozéjában ezzel kezdte -, az az, hogy a területi államigazgatás sikeres átalakítását követő következő lépésként kerül elénk most a járások kialakításáról szóló törvénytervezet. Az a probléma, hogy mi már ezzel az első mondattal, a bázissal sem tudunk egyetérteni. Nekünk nagyon rossz tapasztalataink vannak a területi államigazgatás kialakításáról, és azt hiszem, hogy minden megyében van, ha őszintén szembenéznek ezzel a kormánypárti képviselők, olyan tapasztalat, ami nincs megoldva, ami rossz, ami még mindig problémát okozott az ott élőknek, ami a be nem váltott, nem teljesített ígéreteket jellemzi. Én a bizottsági ülésen el is mondtam egy ilyet, talán érdekes példaként - bizonyára máshol is előfordul ilyen -, nevezetesen, hogy Vas megyében egy gyermekek üdültetését szolgáló ingatlan került át az állam tulajdonába sok más mellett, ami láthatóan azóta se tölti be és soha többé nem fogja betölteni azt a funkciót, amit korábban betöltött, hiába próbálkoznak a kormánypárti képviselők is, az ingatlan üresen áll, sőt, most már benőtte a gaz, és harminc év után először fog előfordulni, hogy nem tudnak ott üdülni hátrányos helyzetű gyerekek.
Tehát amit mi látunk ebből, az az, hogy nem értékmegőrzés folyik, hanem értékesítés-előkészítés folyik, és ez az egyik baj a mostani törvényjavaslattal is, hogy semmi garanciát nem látunk, hogy nem ez a folyamat folytatódik. Hiszen egy ilyen törvényjavaslatnak valós válaszokat kellene adni valós kérdésekre, amit nem tesz. A bizottsági ülésen is elhangzottak ilyen kérdések, ott se kaptunk válaszokat. Ilyenek hangzottak el például, hogy mitől lesz jobb a járási rendszer az embereknek, hiszen talán ez a legfontosabb, hogy mitől lesz hatékonyabb, mennyibe fog kerülni ez az átalakítás, és hogy hány ember fogja elveszíteni az állását. Erre persze kaptunk választ, hogy senki nem fogja elveszíteni, de a megyei önkormányzatok esetében is így volt, és mégis sokan elveszítették az állásukat, úgyhogy nem vagyunk nyugodtak e tekintetben sem.
Ami más törvényeknél is előfordult, és itt is nagyon rossz szemmel nézünk rá, az az, hogy megint kormányrendeletekkel akarják kitölteni a törvény tartalmát. Az a baj ezzel, hogy önmagában lehet ilyen technikával élni akkor, ha a törvényjavaslat mellé legalább a tervezeteket odateszik, és a bizottsági üléseken ezt is meg tudjuk tárgyalni, vagy itt a Ház keretein belül, de nem tudjuk. S ha később olyan tartalommal fogják föltölteni, mint ahogy eddig tették a törvényeknél, akkor megint rosszul fognak járni az emberek, önök aztán megint be fogják hozni sorozatos módosításokra, és majd a módosítások módosításairól tárgyalunk éjszakai vitákban. Azt hiszem, biztos, hogy nem ez a megoldás. Ha már egyszer így gondolkoznak, akkor hozzák be a teljes koncepciót, és alakítsuk ki itt együtt, lehet, hogy akkor eredményesebb lesz, mint eddig. Így csak jogbizonytalanságot fog eredményezni. Sajnos nem látunk ebben mást, mint a miniszterelnök centralizációs törekvéseinek egy újabb lenyomatát. Sajnos nem vagyunk meggyőzve ennek az ellenkezőjéről. És ahogy már elhangzott más képviselőktől is, a járási hivatalvezetőknek a kinevezése erősen aggályos. Nagyon alacsony követelményeket támasztanak. Nem tudunk mást gondolni, mint azt, hogy ez nem szakmai, hanem politikai állás lesz. Látszik, hogy a kormánypárti képviselők túl sokan vannak, nem mindenki tud tervezni a következő ciklusra, van, aki itt fogja megtalálni a számítását. Ha ezt megnézzük majd később, pár év múlva - ne legyen igazam -, akkor lehet, hogy nagyon szomorú és rossz eredményt fogunk látni ebben.
Még talán két dolgot mondanék, amit kifogásoltunk, ezek igazából inkább a szakmai részhez tartoznak. A vagyonátadást a mostani javaslat szerint nem a képviselő-testület jegyzi, hanem a polgármester. Azt gondolom, hogy ilyen súlyú vagyonátadásnál a képviselő-testületnek igenis kell hogy legyen beleszólása és véleményezési joga, döntési joga. A másik pedig az, hogy kötelező a társulási megállapodások felmondása. Ezt nem tartjuk jó megoldásnak, ez a bizottságban is elhangzott. Azt gondoljuk, hogy nem minden ügytípusra vonatkozik ez, inkább felül kellene vizsgálni, és amit érdemes, azt továbbvinni.
Összességében talán annyit lehet elmondani a törvényjavaslatról, hogy mi kidolgozatlannak gondoljuk, pontatlannak, nem kellően előkészítettnek, és így az ellenzéki képviselők egyöntetűen úgy gondolták, hogy általános vitára nem alkalmas.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)