FÜLÖP ISTVÁN
FÜLÖP ISTVÁN
FÜLÖP ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A fenntartható fejlődés bizottsága tagjaként örvendetes ténynek tartom az új évezred kihívásainak jobban megfelelő hulladéktörvény megalkotását. A törvény alapjául szolgáló 2008/98 számú európai uniós irányelv a fejlődés közösségi irányát már régebb óta kijelölte, de az sajnálatos módon még nem épült be a hazai joganyagba.
A szocialista kormányzás bűnös mulasztásai ezen a területen is tetten érhetők. 2010-ben az ágazati irányítást átvéve kellett szembesülnünk azzal, hogy az előző kormány hivatali működése alatt sem koncepció, sem pedig jogszabálytervezet nem került kidolgozásra, erre szemmel láthatóan a leghalványabb kísérletek sem történtek meg.
(23.10)
A felelősség szempontjából fontos megjegyezni, hogy az uniós irányelv kidolgozásában a többi tagállam képviselői mellett Magyarország szakértői is részt vettek, így az előző kormánynak nem csak arról volt tudomása, hogy az irányelvet 2010 decemberéig át kell ültetni a hazai joganyagba, hanem arról is, hogy az Európai Unióban nem a hulladéklerakásnak, hanem a hulladék minél nagyobb arányú hasznosításának lesz prioritása. Ennek ellenére érthetetlen módon mégis a hulladéklerakást támogatták, amely néhány vállalkozásnak és azok politikai patronálóinak ugyan busás hasznot termelt, de sem a hulladékgazdálkodási, sem pedig a környezetvédelmi célokat nem szolgálta. Ezért állhatott elő mára az a lesújtó helyzet, hogy Magyarországon a települési hulladék 75 százaléka lerakóba került, míg ugyanez az arány Németországban vagy Hollandiában alig több mint 1 százalék.
Az előzmények ismeretében megállapítható, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium jó munkát végzett. Nem az előző törvényt foltozgatta, hanem egy új, önmagában koherens, rendszerszemléletet tükröző jogszabályt, készített, amely képes a hulladékgazdálkodási terület hosszú távú fejlődését biztosítani. Az újonnan kialakított hulladékhierarchia, vagyis a hulladékkal kapcsolatos tevékenységek preferált sorrendje - úgymint: 1. megelőzés, 2. újrahasznosítás, 3. anyagában való hasznosítás, 4. termikus hasznosítás, 5. lerakás - maximálisan beépült az új törvénybe. A törvényjavaslat egyik legfontosabb célkitűzése a hulladékképződés megelőzése, illetve csökkentése. Ezt a törekvést alapozza meg a hat évre szóló nemzeti megelőzési program, és ehhez a célhoz kapcsolódik a gyártó felelősségének kiterjesztése is.
A hulladékképződés csökkentése és a hasznosítási arányok növelése nemcsak cél, de az európai uniós irányelvből fakadó kötelezettség is egyben. Az irányelv minden tagállam számára előírja, hogy a háztartási hulladék újrahasznosításának mértékét 50 százalékra, az építési-bontási hulladék esetében pedig 70 százalékra kell növelni 2020-ig. Ahhoz, hogy ezek a célok időben teljesülni tudjanak, szükség van arra, hogy újrahasznosítási kapacitásainkat növeljük, és a hasznosítható hulladékot eltérítsük a lerakóktól. Ezt a célt szolgálja a törvényjavaslat által bevezetett hulladéklerakási járulék, amely a környező országokban már bevált és évek óta működő intézmény.
Fel kell azonban hívni a figyelmet a regionális sajátosságokra. Pusztán piaci alapon egy gyér népességű, kistelepülésekkel tarkított térségből a begyűjtés és újrahasznosítás sohasem lesz olyan rentábilis, mint egy nagy népsűrűségű, városias térség esetében. A társadalmi igazságosság jegyében azonban fontos, hogy emiatt a modernebb hulladékgazdálkodási formákat nehezebben elérő falusi emberek ne kényszerüljenek aránytalanul nagyobb terhek viselésére a jobb újrahasznosítási piacot jelentő városi lakossággal szemben. Egy ilyen helyzet kialakulása rendkívül szerencsétlen, és a fejlesztési célokból nem következő eredmény lenne, így az mindenképpen elkerülendő.
Bízom abban, hogy a hulladékgazdálkodási díj kiszabása igazságos elbíráláson fog alapulni. Bízom abban, hogy az új rendszer, a hulladékkezelés a XXI. századba átvezető ösztönző rendszer lesz, és mindnyájunk életminőségének javítását szolgálja.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
