KOVÁCS TIBOR
KOVÁCS TIBOR
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Fideszes képviselőtársam a közösségi közlekedés egy fontos eleméről beszélt, de azért úgy gondolom, ez mégsem a legfontosabb tétel, bár megértem, hogy ez az egyik olyan elem, amiről a kormánypárti képviselők tudnak beszélni, mert ez egy pozitív elem a törvényjavaslatban. Az összes többiről ez ugyan nem mondható el, így azután megértem, hogy a képviselő úr ezt az elemet emelte ki, és erről beszélt, minthogyha ez egy fontos és meghatározó elem lenne.
Az, hogy a közösségi közlekedés milyen színvonalú, milyen szervezettségű, természetesen nagymértékben hozzájárul egy gazdaság működőképességéhez, egy ország ellátási színvonalához, és ezek alapján azt gondoltuk volna, hogy a Fidesz-kormány képviseli a kormányra kerülését követően azt az álláspontot, amit éppen az államtitkár úr nagyon sokszor hangsúlyozott a bizottsági vitákban, a parlamentben is, hogy milyen fontos a közösségi közlekedés színvonalának a fejlesztése, mert hogyha jobb, magasabb színvonalú az ellátás, akkor többen veszik igénybe, ezáltal gazdaságosabban működtethető és fenntartható ez az ellátás. Ezek mellett - idézőjelben - “természetesen” a Fidesz mint ellenzéki párt, az előző kormány minden hatékonyságjavító intézkedését ezen a területen megpróbálta megakadályozni, és számos területen, valljuk be, sikeresen működött is e tekintetben, de valóban az előző kormányok mindegyikének felróható, hogy mára a közösségi közlekedés gyakorlatilag fenntarthatatlanná, finanszírozhatatlanná vált. Több megállapítás is leírja azt, hogy mintegy 100 milliárd forint hiányzik a közösségi közlekedés finanszírozásából, képviselőtársaim majd a budapesti, a BKV-ügy kapcsán erről nyilván részletesen fognak beszélni.
Sajnos, ebben a törvényjavaslatban pontosan azok az elemek nincsenek benne, amelyeket a Fidesz az előző ciklusban hiányolt, és olyan sejtetéseket tett, hogy ha majd kormányra kerül, akkor természetesen ezen az úton indul el. Mondhatnánk azt, hogy a Fidesz ezen a területen sem mondott igazat, magyarul: hazudott a választópolgároknak, mert ebben a javaslatban azután minden van, csak az nem, amiről a Fidesz korábban beszélt.
Mi szükséges ahhoz, hogy egy ilyen törvényjavaslatról jó szívvel tudjunk beszélni? Mit kellene tartalmaznia? Nyilvánvalóan tartalmaznia kellene azt, hogy milyen prioritásokat fogalmaz meg a Fidesz a közlekedés fejlesztése tekintetében, tehát melyek azok a területek, amelyek prioritást élveznek, milyen fejlesztési forrásokat kívánnak ezekre a területekre fordítani, és miért gondolják ezt, hogy ez fontos.
Fontos lenne tudni, mennyi pénzt kíván fordítani, mennyi forrást kíván fordítani a kormány ezekre a területekre, mert azért az tudott, hogy a világon talán sehol nincs olyan közösségi közlekedés, ami piaci alapon bírna működni, tehát a költségvetés valamilyen módon mindenütt hozzájárul ennek a fenntartásához. Szerencsés lenne, hogyha tudnánk azt, hogy milyen volumenű szolgáltatást kíván biztosítani a kormány a következő időszakban. Most erre vonatkozóan itt van a ragyogó példa: tegnap már a szakszervezetek képviselői jelezték, hogy az a kormányelképzelés, ami a tudomásukra jutott, bizony elfogadhatatlan és anakronisztikus olyan tekintetben, miután az előző kormányzat idején számos szárnyvonalat, amelyek kihasználtsága erősen megkérdőjelezhető volt, bezártak ilyen szárnyvonalakat; a Fidesz a politikai kampánynak megfelelően néhányat újranyitott a kormányváltást követően, azután most meg olyan hírek szállingóznak, hogy ennek a tízszeresét kívánják megszüntetni, bezárni, ami szakmailag egyszerűen megmagyarázhatatlan, hogy egyáltalán miért van szükség olyan szárnyvonal fenntartására és működtetésére, ahol két vagy három vonatpárat kíván működtetni a Fidesz a következő időszakban, hiszen tudott, nem ez a legnagyobb költség a vasúti közlekedés fenntartása szempontjából például, tehát ez egy olyan abszurd ötlet, ami azután éppen a költségek csökkentése szempontjából marginális tételt jelentene.
Nyilvánvalóan nem lehet, mert akkor nagyon hosszan kellene beszélni a törvényjavaslat számos eleméről, fontosabb dolgokat szeretnék kiemelni, például egy olyan elemet, amelyet tartalmaz a törvényjavaslat. A kormánypárti képviselők a vezérszónoklatban sem, meg azóta sem cáfolták, hogy például lehetőség van arra, hogy gazdaságosan működtethető vonalakat pályáztatás nélkül kiszervezzen a kormányzat.
Tudott módon, meg az eddigi tapasztalataink alapján lehet is gondolni és számítani arra, hogy kire gondol a Fidesz, amikor ilyen pályáztatás nélküli kiszervezésekben gondolkodik; nyilvánvalóan a Fidesz közeli cégeket favorizálná ilyen esetben. Jó lenne, ha ez egyáltalán kikerülne ebből a javaslatból, és őszinte szándék, demokratikusnak tekinthető javaslat fogalmazódna meg a kormányzat részéről.
Vagy a másik ugyanilyen elem a munkaadó költségátvállalása az utazási költségek tekintetében. Erre mi a Szocialista Párt részéről azt mondhatjuk, hogy támogatunk egy ilyen elképzelést, bár a felelősség a kormányt terheli a tekintetben, hogy a munkaadók képesek lesznek-e finanszírozni ennek a többletköltségét. Éppen a parlamenti képviselők megkapták a kereskedelmi dolgozók szakszervezetének vagy a munkaadóknak a véleményét arról, hogy ez mennyibe kerülne a munkaadóknak. Ennek a költségeit 10-15 milliárdra becsülték. Egyébként, ha ezt ők ki tudják gazdálkodni, ez a döntés nyilván a kormány felelőssége, de vannak feltételeink, ha a kormány valóban őszinte szándékkal javasolja ezeket a módosításokat. Például nyilvánvalóan meg kellene tartani a tarifák hatósági árazását, mert akkor nem merülne fel az a gyanú, hogy a kormány ily módon akarja áthárítani a munkaadókra a közösségi közlekedés finanszírozását, mondván, hogy ha úgyis a munkaadók finanszírozzák az utazási költségeket, akkor meg lehet emelni a tarifákat, akár a többszörösére is, akkor nyilvánvalóan ezen keresztül lehetne finanszírozni, és ha hatósági áras, akkor ennek a felelőssége nyilván a kormány kezében van. Tehát ha őszintén gondolják ezt a dolgot, akkor meg kell tartani a hatósági árakat, és lehet ilyen módon szabályozni a közösségi közlekedés tarifáit.
Még egy elemre szeretném felhívni a figyelmet, hogy az a gyanú sem merüljön fel, hogy egyébként a munkaadó például majd berakja ezt a tételt, mármint a helyi közlekedés finanszírozását a kafetéria-rendszerbe, akkor meg kell tiltani a törvény által, hogy ez nem lehet része a kafetériaszolgáltatásoknak, és mindjárt másképpen néz ki az egész megoldás.
Néhány elem - nyilvánvalóan nem akarom elvenni a képviselőtársaim kenyerét, amikor ilyen részletekről beszélünk -, ha ezek nincsenek pontosan szabályozva, tisztelt államtitkár úr, akkor a gyanú árnyéka ott lebeg önök felett, hogy mégiscsak olyan megoldásokban gondolkodnak önök, amelyek nincsenek konkrétan beleírva a törvényjavaslatba, de lehetőséget teremt önöknek arra, hogy olyan lépéseket tegyenek, amelyekről eddig nem beszéltek, például a szolgáltatások volumenének a jelentős csökkentéséről, magyarul, számos vonat- és autóbusz-közlekedés megszüntetéséről.
(10.10)
Ha pedig nem gondolják úgy, hogy ez így van, akkor álljanak fel és mondják el a parlament nyilvánossága előtt, hogy mik azok az őszinte szándékaik, amiket nem fogalmaztak meg ebben a törvényjavaslatban. A többi elemről pedig majd képviselőtársaim a mai nap során még részletesen beszélni fognak.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
