FARKAS GERGELY
FARKAS GERGELY
FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Hoffmann Rózsa államtitkár asszony két hete sikerjelentést adott arról, hogy lezárult a felvételi, de önmagában akkor csak a technikai részéről beszélt, ami valahol örömteli, de tulajdonképpen nem ez a lényeg, hanem a hallgatói létszám. Itt viszont azóta nem hallottunk semmit, pontosabban hallottunk magyarázkodásokat, hogy minek is köszönhető az, hogy 22 százalékos csökkenés volt várható, ami mindenféle várakozást alulmúlt, és a tavalyi közel 140 ezres jelentkezési létszám helyett idén csak 109 ezren jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe.
Ez a szám azért is elgondolkoztató, mert az államtitkár asszony végig azt mondta, hogy időarányosan ugyanannyian jelentkeztek a felsőoktatásba. Na már most, tíz nappal meghosszabbították a határidőt; hogyha úgy számoljuk, hogy a tíz nap alatt senki nem jelentkezett, akkor is időarányosan folyamatosan legalább 22 százalékkal kevesebben jelentkeztek. Tehát az államtitkár asszony már többször elvesztette a hitelességét; ez a kijelentés is sajnos idesorolható, főleg annak tekintetében, hogy valószínűleg sokan a meghosszabbított határidő után jelentkeztek, így drasztikus lehetett már akkor is, a határidő előtt, a jelentkezések visszaesése.
De nézzük először az önök magyarázatát! Önök azt mondják, hogy ez a demográfiának köszönhető, hogy kevesebben jelentkeztek. Ha megnézzük, tavaly a 18 évesek, akik 1993-ban születtek, 117 ezren voltak; a ’94-ben születettek, akik idén 18 évesek, 115 600-an; 1400 gyerek a különbség, ez tehát nem lehet magyarázat a visszaesésre. Azt is mondják, hogy kevesebben érettségiztek, de ezt is mindenki megnézheti a KSH honlapján, ez az adat sem helytálló, 2011-ben ugyanannyian érettségiztek, mint idén tavasszal fognak. Azt is mondják, hogy a 32 ezres visszaesést az okozta, hogy míg tavaly 200, addig most 240 pontos alsó határt húztunk meg. Ez sem igaz, államtitkár úr, ugyanis nem tudhatják az érettségizők azt, hogy hogy fog sikerülni az érettségijük. Na már most, nem hiszem, hogy valaki, aki szeretne felsőoktatási intézménybe jelentkezni, nem nézi ki magából azt, hogy a 480 pontból 240-et ne tudna elérni. Ez sem lehetett visszatartó erő.
Mi lehet tehát a valós indok? A valós indok egyértelműen a tandíj, pont a napokban volt a tandíjról szóló népszavazás négyéves évfordulója. Csak így emlékeztetőképpen Hoffmann Rózsa egy régebbi idézetéből szeretnék felolvasni egy-két sort: “A sokgyerekes családok gyermekei kétségbe voltak esve a 105 ezer forintos tandíj miatt. Egy gyereknek a család valahogy ki tudja szenvedni, de többeknek már nem. Amíg az országunk állapota ilyen, addig nincs mese, az ifjúságnak meg kell adni a továbbtanulás lehetőségét, addig mindenképpen az államilag finanszírozott képzést kell favorizálni.” Ezt akkor mondta Hoffmann Rózsa, amikor arról volt szó, hogy 105 ezer forintot egy évre fognak bevezetni. Na már most, önök ennél jóval magasabb összeget vezettek be, akár csak félévekre bontva. Érdekes módon az államtitkár asszony akkor még szociálisan érzékeny volt, most valahogy elfelejtette ezeket az indokokat.
Tehát mit látunk most? Mindennapossá váltak a 150-250 ezer forint per féléves költségtérítések, vagy akár ennek a fele, az önköltség is komoly összeget tesz ki. De akár a BME gépészmérnök szakán 325 ezer forint per félév, nem is beszélve az orvosokról, ahol egymillió forint per félév. És önök azt mondják, hogy azért kell ezeket ilyen szinten megfizettetni a tanulókkal, mert ez egy befektetés. De kérdem én, hogy kinek van pénze arra, hogy például egy ötéves képzést véve 3-4 millió forintot kifizessen tandíjra, az orvosi hatéves képzésnél ez 12 millió forint. Nincs ma a jelenlegi társadalomban a családok többségének ebben a gazdasági helyzetben pénze arra, hogy ezt meg tudja finanszírozni, ehelyett inkább nem is fognak jelentkezni. Ez a tandíj tehát arra volt jó, hogy a szegény diákokat elriassza a jelentkezéstől.
De ugyanígy elriasztotta a keretszámok változása, amit ráadásul önök az utolsó pillanatokban hoztak meg: 4900 közgazdász helyett 250, 800 jogász helyett 100 képzését fizeti az állam. Sokan voltak, akik egész életükben erre készültek, ennek alapján választottak faktot, amikor kellett nekik két évvel ezelőtt, vagy éppen így jártak különórára. Önök most egy tollvonással ezeknek az embereknek, ezeknek a fiataloknak az életét kettétörték, és nagyon sok valós történetet lehet olvasni az interneten, hogy emiatt nem jelentkeztek bizony a felsőoktatási intézményekbe.
Tehát önmagában önök káoszt okoztak a tandíj, a keretszámok változása miatt. A káosz miatt rengeteg fiatal azt mondta, hogy inkább külföldön fogja folytatni a tanulmányait, mert rengeteg közeli, illetve távoli országban is vagy egyáltalán nincs tandíj, vagy pedig jelképes. Így ezek az emberek oda mentek, önök ezt tudták elérni a felsőoktatási változásokkal, hogy ezeket az embereket, ezeket a fiatalokat már most külföldre üldözték. Nagyon sokan pedig nem is jelentkeztek, főképp a szegényebb rétegekből kerültek ki ezek a fiatalok.
Önök tehát káoszt tudtak elérni a felsőoktatásban, és ennek első jele (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), de félünk, hogy nem az utolsó itt a jelentkezések drasztikus visszaesése.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik, az MSZP és a függetlenek padsoraiban.)
