HALÁSZ JÁNOS
HALÁSZ JÁNOS
HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Engedje meg, hogy az utolsó gondolataival kezdjem, és arra reagáljak.
Ön említette és idézte Hoffmann Rózsa államtitkár asszonyt. Mindenképpen szeretném megvédeni államtitkár asszonyt, bár a munkája magáért beszél, és az az igazi védelem, és én innen, erről a helyről is nagyon köszönöm neki, hogy ilyen nagy odaadással viszi végig ezt a fontos nemzeti ügyet, ezt az átalakítást az oktatásban. De képviselő asszony említette és idézte államtitkár asszonyt, miszerint ő beszélt arról a Nemzeti alaptanterv kapcsán, hogy generális véleményként fogalmazódott meg a Nemzeti alaptanterv ügyében, hogy túl sok a tananyag. Igen, valóban államtitkár asszony szó szerint ezt mondta: “ezen még valahogy lehet változtatni, kiadtam a jelszót, hogy baltát a kézbe”.
De, tisztelt képviselő asszony, ön itt egész másról beszél. A “baltával mennek neki” kifejezést használja, amit itt egyébként félrevezetően használ, és ez alapvető eszközismereti félreértést sugall, amelyet reményeim szerint a Nemzeti alaptanterv kiemelt fontosságú hon- és népismeret-fejlesztési területen majd szélesebb tömegek esetében is orvosolni tud.
Amire az ön által használt szintagmából következtetni lehet, az a fejsze. A fejsze ék alakú hasító szerszám, részei az él és a fok, amely utóbbiban lévő üreg a nyél hüvelye. Az ácsfejsze eleven erővel hat, és így többnyire két kézre szolgáló hosszabb nyéllel látják el. Klasszikusan favágásra használják. Így “fejszével menni a Nemzeti alaptantervnek” lehetne az itt előadott hozzászólásának a címe, nem a “baltával mennek neki”, és akkor érthető lenne az ön szándékának dinamikája, elpusztítani, lerombolni, tövestől vagy tőből kivágni a dokumentumokat. Ha jól értettem, ön így áll ehhez a kérdéshez. Csodálkozom ezen, mert egyébként ez a dokumentum nagyjából 80 százalékában ugyanazt tartalmazza, mint a korábbi, de ön tudja, hogy hogy áll ehhez a kérdéshez.
De ahogy szó is volt róla, a híradások baltáról szóltak, nem fejszéről, és a balta kéziszerszám, képviselő asszony. Általában faragáshoz, aprításhoz, hasításhoz vagy lyukasztáshoz használjuk. A múltban fegyverként és vallási kultikus eszközként is használták. Gyakori heraldikai szimbólum volt. Baltával nem mennek neki semminek, látjuk, finom, történeti, művészeti konnotációban gazdag eszköz, általában a fafaragás mesterségében használatos, illetve használóját az különbözteti meg használójától, hogy alkalmazása végeredményeként gyújtós vagy faszobrocska kerül ki az illető keze alól. Használata egyébként különösen ajánlott vitaanyagként közzétett nemzeti alaptantervek faragásához, melyek az előkészítés során természetüknél fogva csak terebélyesedni tudnak. Lobbiérdekek, ágazatok, szakterületek látják nélkülözhetetlennek az alapba való bekerülésüket. A vita során azonban ugyanők egymásra is pillantást vethettek, és így a kialakult konszenzus a csökkentés igénye lett, egybehangzóan tárcánk eredeti célkitűzésével is.
A végleges forma kialakításakor egyébként pedig szükség lesz szikére, tűre, cérnára és baltára is; fejszére, képviselő asszony, semmiképp, és nekimenni sem kell a Nemzeti alaptantervnek, semmi esetre sem kell nekimenni. Csak szeretném elmondani, hogy ez egy olyan anyag lesz, amely innovatív, és nem megköt, hanem lendít majd bennünket. (Osztolykán Ágnes: Szégyen, aki ezt leírta magának!)
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
(9.10)
