HALÁSZ JÁNOS
HALÁSZ JÁNOS
HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a felszólalását, és engedje meg, hogy én is elmondjam az ezzel kapcsolatos gondolataimat.
Igen, Szigethy Attila az 1956-os forradalom Győr-Sopron megyei, nyugat-magyarországi vezetője volt, a forradalmi Dunántúli Nemzeti Tanács elnöke, a forradalom mártírja. Fiatalon kisvárosi tisztviselő, ipartestületi titkár, járásbírósági írnok és később jegyző volt. A forradalom kitörése után, 1956. október 26-án érkezett Győrbe, ahol az ekkor megalakuló ideiglenes nemzeti tanács elnöke lett. Október 28-án ultimátumot intézett Nagy Imréhez, követelve az ÁVH feloszlatását, a többpárti választások kiírását és a tárgyalások megindítását a szovjet csapatok kivonásáról. Értesülve a mosonmagyaróvári sortűzről, Földes Gábort és Tihanyi Árpádot küldte a városba a további vérontás megakadályozása érdekében. A kezdetektől a forradalom konszolidációjáért, a békés megoldásért küzdött.
Október 30-án a vagongyári munkások és a honvédség mozgósításával szerelte le a készülő puccskísérletet, és este megalakult a Dunántúli Nemzeti Tanács, amely első ülésén őt választotta elnökévé. Küldöttségük Budapesten tárgyalásokat folytatott Nagy Imrével és Tildy Zoltánnal. Ezek nyomán november 2-án felszólította a győri üzemeket a munka felvételére. November 4-e után néhány napig bujkált, majd visszatért Győrbe, ahol igyekezett megakadályozni a forradalom vezetőinek letartóztatását. A forradalom leverése után Szigethy Attila elutasította a kollaborálást Kádár ellenforradalmi kormányával.
Miután a rendszernek nem sikerült maga mellé állítani az erkölcsi tartását mindvégig megőrző politikust, megindultak az ellene intézett támadások: 1957 májusában letartóztatták, politikai vádakat koholtak ellene, a megtorlás bűne - mint szerte az egész országban - Győr-Sopron megyében is tombolt. Ennek lett áldozata Szigethy Attila, akinek életével kellett fizetnie forradalmi hitéért, emberi tartásáért és tisztességes politikai meggyőződéséért. Mielőtt ügyében ítélet született volna, öngyilkosságot követett el.
Az 1956-os forradalmat és szabadságot az olyan emberek, mint Szigethy Attila tették igazán nemessé és naggyá, akik nem féltették életüket azért, hogy szembeszálljanak az elnyomókkal és harcoljanak a szabadságért, amely mindig is mélyen gyökeredzett a magyar emberekben.
Mi, magyarok a XX. században vívtuk ki szabadságunkat, amiért rengeteget küzdöttünk olyan időkben is, amikor Európa nyugati felében az már természetes volt. Ezért is kell mindig megemlékeznünk azokról a hősökről, akik életüket adták azért, hogy mi most a XXI. században szabadok lehetünk. Ne gondoljuk azt, hogy ez a szabadság számunkra természetes, ezért Pongrátz Gergelyek, Szabó bácsik, Wittner Máriák, Mansfeld Péterek, Szigethy Attilák és sokan mások harcoltak. Nekünk, ma élő embereknek pedig kötelességünk megőrizni a kivívott szabadságunkat, mindig szembeszállni az elnyomó rendszerekkel, és felhívni a világ közvéleményének a figyelmét, hogy ez soha többé ne fordulhasson elő.
Köszönöm szépen még egyszer a képviselő úrnak ezt a megemlékezést, és nagyon örülök annak, hogy egyetértünk a következtetésekben. (Taps a kormánypártok soraiban.)
