OSZTOLYKÁN ÁGNES
OSZTOLYKÁN ÁGNES
OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Zajlanak az események az oktatáspolitika területén. Friss hír, hogy a kormány kiszorító intézkedései miatt a korábbi évekhez képest drasztikusan csökkent a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma. Nemrég új részletek láttak napvilágot a hírhedt, a kormány által titokban tartani kívánt hatástanulmányból, ami a tankötelezettség leszállítása miatt több mint négyezer pedagógus elbocsátásával és a képzettség nélküli munkanélküliek számának emelkedésével számol.
Az LMP ez ellen a megszorító, a kiszolgáltatottságot erősítő kormányzati politika ellen népszavazást kezdeményezett, és már az első hetekben özönlöttek az emberek a standjainkhoz. Lezárult az új Nemzeti alaptanterv társadalmi vitája is, amelynek során a különböző szervezetek, civilek és szakértők hada fogalmazta meg kritikáit. Ez várható volt, hiszen maga az előzetes anyag illeszkedik a köznevelési törvényhez, abból következik, ezért a hibái is szükségszerűek. Magát a köznevelési törvényt is tisztán szakmai alapon csak elutasítani lehet, mivel esélymegvonó, tekintélyelvű, és a tervgazdaság logikáját követi, amellyel eltékozolja gyermekeink jövőjét.
A NAT vitaanyaga is zárt ajtók mögött, szokás szerint a nyilvánosság teljes kizárásával született. A társadalmi egyeztetésre szánt idő pedig nem elég egy konstruktív, érdemi vita lefolytatásához. Sajnos, ilyen valódi, a vélemények befogadására alkalmas vitát a közoktatást meghatározó ’95-ös első alaptanterv óta nem is folytattak le.
Az új NAT-tal kapcsolatos vélemények nagy része az anyag által előírt tartalmi szabályozással foglalkozik. Általános vélemény, hogy az egyes műveltségi területekhez kapcsolódó, a diákok fejébe beletömni kívánt konkrét tartalom mennyisége több helyen elviselhetetlenül sok lett. A kötelező tananyag nemcsak túl sok, de egyes helyeken megkérdőjelezhető is. Például nem teljesen világos, hogy az 1-4. évfolyamos gyerekek mit kezdenek majd az anyag szerint megtanítandó kötelező témakörökkel, mint kurucok és labancok, embermentők a XX. században, Händel Vízizene, a netikett alapjai vagy relaxációs alapgyakorlatok.
A túlzott terjedelmesség többféle káros következménnyel járhat. Hiába emeli ki az anyag is, hogy fontos az önállóságra nevelés, ha túl sok mindent kell kötelezően megtanítani, akkor nem marad egyszerűen idő és lehetőség önállóságra, fogékonyságra, nyitottságra nevelni gyermekeinket. Ha sok tartalmat kell a gyerekek fejébe belenyomni, akkor a pedagógia szükségszerűen vissza fog térni az idejétmúlt, régi módszerhez, például a biflázáshoz. Ebből is látszik, hogy a gyermekközpontúság és a humanizmus szempontjai kevésbé érvényesülnek az anyagban.
Ezekkel a terjedelmes előírásokkal a pedagógusok szakmai önállóságát is drasztikusan be fogják korlátozni, és itt nem csak arról van szó, hogy ezentúl majd a mohácsi, muhi, isaszegi csatát vagy akár az egri vár ostromát az adott településen kevésbé lehet majd a helyi illetőség okán jobban hangsúlyozni. Sajnos, az is fenyeget, hogy a túlterjeszkedő NAT miatt a helyi tantervek mozgástere gyakorlatilag megszűnik. Ezzel ismét tovább fokozzák az oktatásban meglévő esélyegyenlőtlenségeket. Ha még az alternatív iskoláknak is a NAT-ot kell érvényesíteniük, akkor a korábbi speciális programcsomagokat eleve pazarlás volt kialakítani. Az új NAT megköt, korlátoz, akadályozza és megakasztja az innovációt.
Tisztelt Államtitkár Úr! Önök azt az ismeretcentrikus, tanításcentrikus, frontális pedagógiát akarják erősíteni most, amelyről többek között az önök padsoraiból ülő Pokorni Zoltán is kifejezte már a véleményét a köznevelési törvény vitájában. Engedje meg, hogy idézzem őt: “Szakítani kell ezzel az idejétmúlt rendszerrel, ahol menni kellett, taposni kellett, mert a tantervi követelményt teljesíteni kell, mert juj, mi van, ha nem érünk a második világháború végére.”
Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy látszik, önökhöz is eljutott az új Nemzeti alaptantervet érő kritikák tömege, mert ahogyan azt Hoffmann Rózsa államtitkár asszony az elmúlt heti rádióinterjújában is megfogalmazta: “kiadtam a jelszót, hogy baltát a kézbe, és baltázni a tananyagot”. Ezek szerint folytatni akarják ezt a gyakorlatot? Önök eddig is baltával mentek neki az oktatási rendszerünknek. Ezután is ezt kívánják folytatni?
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
