DR. BUDAI GYULA
DR. BUDAI GYULA
DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Schiffer András képviselőtársamnak válaszolnék, szerintem ezt a kérdést nem nekem mint az országgyűlési határozati javaslatot előterjesztő országgyűlési képviselőnek kellene feltenni állítólagos sajtóhírekre való hivatkozással. Tehát én már itt a vita elején a szocialistáktól megkaptam a “lehetséges” miatt a beosztásomat, hogy feltételezek, akkor az állítólagos sajtóhíresztelésre, engedje meg, képviselőtársam, hogy ne reagáljak, hogy volt-e ilyen vagy nem volt. Szerintem ebben a Házban megvan az a megfelelő személy, akinek ezt a kérdést föl lehet tenni, és akkor valószínűleg önnek erre válaszolni fog.
Én az országgyűlési határozatomat az általunk, kormánybiztosként lefolytatott vizsgálat alapján, azon iratok alapján, ami jelen pillanatban a vagyonkezelőnél, a különböző társminisztériumoknál megtalálható, terjesztettem elő. Azokat a megállapításokat és azokat a kérdéseket pontosan ezek alapján fogalmaztuk meg.
A vitában egyetlen alkalommal sem mondtam azt, hogy én azt látom a bizottság legfontosabb célkitűzésének, hogy jogi felelősséget állapítson meg. Úgy gondolom, állapítson meg szakmai felelősséget, politikai felelősséget, hogy valóban ki az okozója annak, hogy a Malév ebbe a helyzetbe került. Továbbra is azt az álláspontot képviselem, amit az országgyűlési határozati javaslatban megfogalmaztam, hogy valóban, a Malév csődje kettő tranzakciónak volt betudható. Ez a 2007-es privatizáció és a 2010-es visszaállamosítás, amikor lényegében a Bajnai-kormány 25 milliárd forintot adott a semmiért, a részvények 95 százalékáért, tekintettel arra, hogy a maradék 5 százalékos részvénypakett annál az orosz banknál maradt meg, amely korábban lényegében hitelt nyújtott a Malévnek a működés fennmaradásához.
Tehát amikor szocialista képviselőtársam azt mondja, hogy itt nem voltak ilyen dolgok, hát valószínűleg a bank azért nyújtotta a 112 millió eurós hitelt, mert nem volt finanszírozható, tehát már akkor is csőd közeli állapotban volt a légitársaság, ez a hitel mentette meg. Természetesen az orosz bank ezért a hitelért, az 5 százalékos részvénycsomagért minden stratégiai döntés megtartását magának kérte. Ez majd egy nagyon lényeges kérdés egyébként, hogy hogyan lehetett egy ilyen rossz szerződést 2010 februárjában megkötni, és ez már mindenképpen következménye volt annak, hogy az Európai Bizottság meghozta ezt a döntést. Most persze utólag lehet remek gondolatokat megfogalmazni, hogy mi lett volna akkor, ha… Hát, tisztelt képviselőtársaim, nincs ha. Van egy európai bizottsági döntés, amit a szocialisták nem nagyon akarnak, tehát ez valahogy nem tetszik nekik, mert ez egyébként azt vélelmezi, hogy ők a felelősek, mert az Európai Bizottság a 2007-2010 közötti időszakot, tehát pont a privatizációt és a visszaállamosítást vizsgálta, és az abban az időszakban adott állami támogatásokra és hitelekre mondta, hogy ez versenyjogi szabályokat sért, és hogy ezért jogellenes állami támogatásnak minősülnek.
Sajnos a szocialisták azt sem tudták velünk elhitetni, hogy ők ebben az időszakban komoly egyeztetéseket folytattak az Európai Unióval és az Európai Bizottsággal. Oszkó Péter hivatkozik mindenféle szakértőkre, ezt a szakértőt még senki nem látta, erről az egyeztetésről egy írásos anyag nem keletkezett, nem létezik, ilyen jegyzőkönyv a bizottság rendelkezésére nem állt. Mert ha állt volna, képviselőtársaim, akkor az Európai Bizottság nem dönt úgy idén januárban, hogy a Malévnek nyújtott támogatás jogellenes állami támogatássá minősül.
Tehát azt vélelmezem, hogy itt a szocialisták részéről - vagy Oszkó Péter részéről - semmi másról nincs szó, mint egy elterelésről, és természetesen lehet, hogy az elterelés sikerült is volna, ha időközben a sajtó munkatársai nem nyomozzák ki, hogy Oszkó Péter annak a Wizz Airnek az igazgatósági tagja, amely indította a versenyjogi eljárást a Malév ellen, aki a Malév csődbe menetelét követően a Malév piacainak a nagy részét szerette volna megszerezni. Egymásnak esett a két konkurens cég, a Wizz Air és a Ryanair, és itt az egymásra mutogatásból kiderültek ezek a dolgok, mert semmi más nem történt, mint dobálták egymásra a sarat, és ebből az jött ki, hogy valóban ez a két cég abban volt érdekelt, hogy a Malév csődbe menjen.
Úgy gondolom, ezek a körülmények már nem kapcsolódnak szorosan ahhoz, hogy mi okozta a Malév csődjét, hogy melyek voltak azok a rossz politikai, szakmai döntések, mert úgy gondolom, azt a szocialista képviselők sem tudják kétségbe vonni, hogy kormányhatározat döntött a Malév eladásáról, és szintén már a Bajnai-kormány kormányhatározata döntött a Malév visszavásárlásáról. Tehát úgy gondolom, emögött volt egy kormányzati akarat, amiért a felelősség az akkori miniszterelnököket, illetve az akkori pénzügyminisztereket terheli, és természetesen a felelősség alól nem bújhat ki a privatizáció során az akkor még ÁPV Rt., majd később az MNV Zrt. vezetősége, vagy az MNV Zrt. esetében a vagyontanács döntött a visszaállamosítás kérdéséről.
Tehát, tisztelt képviselőtársaim, azt gondolom, hogy ha valóban a Malév csődjének az okait akarjuk vizsgálni, akkor a határozatban meghatározott tematika alapján kell hogy haladjunk, és úgy gondolom, hogy azok a szempontok, amelyeket itt a jobbikos képviselőtársaim megfogalmaztak, megfontolásra alkalmasak, támogathatók, és szerintem a munkatervben ezek mindenképpen figyelembe vehetők. Azt gondolom, ebben egy hajóban evezünk, tehát azt látom, hogy itt nem arról van szó, amit a szocialisták mondtak - és nem akarom megvédeni a Jobbikot -, hogy a privatizáció egy szitokszó. Hát, kérem szépen, ha úgy privatizáltak volna a szocialisták, hogy nem saját zsebre dolgozunk, hanem abból az országnak haszna van, az egy nagyon jó dolog. (Dr. Józsa István: Ezt mi alapján mondod? Tegyél feljelentést!) De bármit mondhatunk - köszönöm, képviselőtársam, tegye meg -, bármit mondhatunk, azt gondolom, hogy mind a Volánbusz kapcsán lefolytatott vita, mind pedig a Malév kapcsán lefolytatott vita egyértelműen azt igazolja, hogy itt elhibázott, rossz döntések voltak, amely mögött nemcsak gazdasági, hanem személyi érdekek is voltak.
A szocialista képviselőtársaim valahogy elfelejtkeznek arról, hogy az AirBridge Zrt.-ben két prominens személy volt: Költő Magdolna és Kiss Kálmán, tehát az sem a Jobbikhoz, sem a Fideszhez nem köthető szerintem, hanem a szocialistákhoz köthető ebben a vonatkozásban. (Dr. Józsa István: Magánszemélyek.) Meg arról is elfeledkeznek, hogy valamiért ez a két személy opciós jogot kötött azoknak a részvényeknek a visszavásárlására, amit az AirBridge-ben megvásároltak. Tehát azért vannak tények, amivel nagyon nehéz vitatkozni, képviselőtársaim. Ezért azt tudom mondani, hogy a határozati javaslatomat változtatás nélkül fenntartom, megfontolva azokat az érveket, amelyeket a Jobbik részéről kaptam.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
