DR. HOFFMANN RÓZSA
DR. HOFFMANN RÓZSA
DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Örömmel fogadtam a kérdését, mert rámutatott arra az összefüggésre, hogy a magyar felsőoktatás átalakítását csakis az európai felsőoktatási érdekközösséggel szoros összefüggésben lehet megvalósítani, és mi is így fogtunk hozzá ehhez a feladathoz.
Igen, találkoztam az elmúlt héten Andrulla Vasziliu asszonnyal, az Európai Unió oktatási biztosával. Magam kezdeményeztem a látogatást, a látogatás célja az volt, hogy tájékozódjak, és közvetlenül tájékoztassam a biztos asszonyt a magyar felsőoktatás átalakításának okairól és céljairól, hogy értsék Európában is azokat a folyamatokat és lépéseket, amelyeket megteszünk.
Ön is említette, hogy egy jó évvel ezelőtt problématérkép készült a felsőoktatásról, amelynek megállapításaival a felsőoktatás minden szereplője egyetértett. Ez a problématérkép világosan rámutatott a megoldandó gondokra, amelyeknek a megoldásához, ha 5-7 évvel ezelőtt hozzákezdett volna az akkori kormányzat, akkor ma nem kellett volna, nem kellene ilyen gyors tempóban cselekednünk.
Az egyik legsúlyosabb gondunk a demográfiai visszaesés. 2007-ben megindult a hallgatói létszámcsökkenés és egyáltalán az adott populáció csökkenése, ez a diplomák számának kibocsátásában is megmutatkozik. A másik súlyos probléma a felsőoktatás szerkezete, igen nagy lemaradásban vagyunk a műszaki, informatikai képzés területén. Ami az autonómiát illeti: a 2005-ben elfogadott felsőoktatási törvénnyel az Európai Egyetemi Szövetség 2010-ben készült autonómiafelmérése szerint az európai rangsorban az utolsó öt helyezésbe kerültünk; ennél már nincs nagyon hovatovább visszaút, csak felfelé lehet emelkedni.
A nemzeti felsőoktatási törvény arra a fejlődési pályára állítja a magyar felsőoktatást, amely kiutat mutat ezekből és sok más problémából. A hozzáférés szélesítését szolgálja, hogy 2012 szeptemberétől minden diák igénybe veheti a diákhitelt, a magyar felsőoktatás továbbra is a GDP 1,5 százalékában részesül, míg az Európai Unióban ez 1,2 százalék. A lemorzsolódás csökkentése érdekében a feltétel nélküli állami támogatást az ösztönzés és a felelősség váltja föl. Felmenő rendszerben a gyenge tanulók elveszthetik az állami támogatást, az ösztöndíjat, a diplomát pedig a képzési idő másfélszerese alatt meg nem szerzők az ösztöndíj felét visszafizetik.
Európában ma nincsenek egységes válaszok a szakképzett munkaerő keletről nyugatra történő elvándorlásával, az agy elszívásával kapcsolatban és az ezzel kapcsolatban felmerülő nemzeti kihívásokra. Ezért Brüsszellel folyamatosan konzultálnunk kell, hogy megértsék, hogy az állam csak az ösztönzés eszközével élhet, hogy itt tartsa a diplomásokat, hogy legyen, aki gyógyít, tanít és utat épít. Ez nem röghöz kötés. Azok, akik ezt a hangzatos szót kitalálták, félrevezetik a közvéleményt és társaikat is. A fiatalok szabad döntésén múlik majd, hogy aláírják-e azt a szerződést, amely az adóforintokért szerzett diploma fejében ajánlj fel munkát Magyarország javára. A jogok mellett megjelennek a kötelességek is tehát.
Ezekről a problémákról tájékoztattam az Európai Unió oktatási biztosát (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), és kiálltam Magyarország érdekei mellett.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
