VÁGÓ GÁBOR
VÁGÓ GÁBOR
VÁGÓ GÁBOR (LMP): Tisztelt Államtitkár Úr! Március 1-jén lejárt a kilakoltatási moratórium, újra indul a kényszerértékesítés. Pintér Sándor bevezette a kilakoltatási költségátalányt, állítólag 9250 forint lesz.
(16.20)
Ezt akkor kell a kilakoltatottnak megfizetnie, ha ellenáll, és rendőrségi beavatkozás szükséges, amikor éppen elvesztette, és el kell hagynia otthonát.
Viszont az ígéretek ellenére nem működik az eszközkezelő. Tavaly már telefonszáma született, mostanra már szóvivője és igazgatója is van, viszont hiába érdeklődnek több ezren, hogy mikor kapnak segítséget, amikor jön a kényszerértékesítés.
A tavalyi eszközkezelős törvény látszatmegoldásnak bizonyult, szemben a mi nemzeti ingatlanalapos javaslatunkkal. A bírálataink beigazolódnak, december közepén a bankszövetségi megállapodás szerint a jogosultak szélesebb köre számíthat az eszközkezelő segítségére, valamint 3 ezer helyett 8 ezer lakás megvételére kerül majd sor. A bankszövetségi megállapodás kellett az érdemi segítségnyújtáshoz? Már a bankok szociális érzékenysége is erősebb, mint a kormányé, mikor valójában a bajban lévők megsegítéséről van szó?
A 90 napon túli késedelmes adósok tartozásának forintosítása és negyedének elengedése jogszabállyá vált a víziközmű-törvény záró módosítójaként. Az eszközkezelőre vonatkozó rész azonban nem, és az adósok nem is tudják igénybe venni a segítségüket. A jogosulti kör kiszélesítése nem történt a megállapodásoknak megfelelően, továbbra is mindössze 3 milliárd forint szerepel a költségvetésben, miközben 2010-ben 3 ezerről 8 ezerre emelkedett a megvásárolható lakások száma. A kormány mikor intézkedik, hogy az eszközkezelő végre segítséget nyújtson és elkezdje a lakásvásárlásokat?
Most komolyan gondolják, hogy 9250 forintot akarnak ezektől a szegény emberektől még pluszban behajtani? Várom válaszát, államtitkár úr.
