DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS, a számvevőszéki és költségvetési bizottság kisebbség véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP-s képviselők nem erőlködtek, elnök úr, hanem felhívták a figyelmet arra, hogy nem házszabályszerű az, amit Babák képviselő úr csinál, tekintettel arra, hogy a Házszabály kimondja, hogy a bizottsági üléseken elhangzott vélemények ismertethetők a bizottság véleményeként a plenáris ülésen - röviden ez a mondat. Miután a képviselő úr elmondta, hogy kormánypárti hozzászólás nem hangzott el a javaslathoz, a képviselő úr tulajdonképpen azon túl, hogy mi volt a szavazás eredménye, mást nem mondhatott volna el. Megfelelt annak az elvárásnak, hogy öt percig beszélt a képviselő úr, de olyan dolgokról, hogy ők mire gondoltak akkor, amikor megszavazták a javaslatot, igaz, ezt nem osztották meg a bizottsági vitában a bizottság tagjaival. (Babák Mihály: A kormány előterjesztette!)
Na most, a képviselő urak nem szóltak hozzá a bizottsági vitában, egy kérdést tett egy kormánypárti képviselő, aggódva azért, hogy vajon a közmunkáslétszámot figyelembe kell-e majd venni a közvetkező év bázisának számításánál. Erre megnyugtató választ kapott a képviselő, de hozzászólás nem hangzott el a kormánypártiak részéről.
Elhangzott viszont hozzászólás az ellenzékiek részéről, és felhívták a figyelmet az ellenzékiek ebben a vitában arra, hogy egy olyan törvényjavaslatról van szó, amely már a címében is egy egészen extrém dolgot tartalmaz, hiszen elvárt béremelésről beszél. Ki is várja el a béremelést? Jelen esetben a kormány várja el a béremelést a munkáltatóktól. Furcsa módon a béremelést általában az alkalmazottak szokták elvárni azért, hogy az ő munkájukat jobban honorálják.
De itt nem erről van szó, hanem arról van szó, hogy a kormány elhibázott gazdaságpolitikája következtében szükségessé váló olyan intézkedéseket ír elő törvényben, hogy az emberek ne kapjanak kevesebb bért ugyanazért a munkáért, és az emberek számára a munkáltatók kötelesek legyenek megemelni a bért olyan mértékben, hogy legalább az elrontott adópolitika következtében csökkenő nettó jövedelme az embereknek ne legyen érzékelhető, ezért ugyanannyi bért kapjanak legalább a borítékban nettó módon vagy a bankszámlájukra, mint amennyit az előző évben kerestek, még akkor is, ha az elhibázott kormányzati döntések eredményeképpen egyébként kevesebb lenne az embereknek a borítékjukban vagy a bankszámlájukon havonta jóváírva.
(14.00)
Na most, a kormány nagy kegyesen három hónap után, azaz elkésve mindenfajta reális időpontot, benyújtott egy törvényjavaslatot, elhibázott időpontban nyújtotta be ezt a javaslatot, hiszen ha januárban már a meghozott korábbi döntésekkel együtt nyújtja be ezt a javaslatot a kormány, akkor a vállalkozások, a munkáltatók számolhattak volna azzal, hogy milyen feltételek mellett tudják biztosítani munkavállalóiknak a kormány által elvárt béremelés nagyságát, és ekkor, ha nem hibázta volna el a kormány ezt az ütemet is és ezt a több mint két hónapos késedelmet, akkor nyilván felkészülhettek volna már januárban a foglalkoztatók arra, hogy ilyen feltétellel tudják odaadni a megemelt béreket, hogy ne csökkenjen a dolgozók jövedelme.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Ezen túl a benyújtott javaslat legalább egy olyan kérdést nem jól kezel, amelyre felhívtuk az ellenzék oldaláról a kormánypárti képviselők és a kormány képviselőinek is a figyelmét, nevezetesen, amikor de minimis támogatási kategóriába teszik azt a támogatást, amelyet ilyen módon kíván biztosítani a foglalkoztatóknak, akkor van olyan vállalkozói kör, amely vállalkozói kör a korábbi években kapott támogatások miatt ezt a bizonyos de minimis támogatási határt már kimerítette, azaz ezen foglalkoztatók nem fogják tudni igénybe venni az esetleg egyébként más paraméterek alapján számukra jogosultként igénybe vehető támogatást. Különösen kritikus ez az agrárvállalkozások esetében, lévén, hogy az agrárvállalkozások esetében 7 ezer euróban maximálja a de minimis támogatás igénybevételi lehetőségét 3 év intervallumban a jelenlegi jogszabály, és a 7 ezer eurót Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében például már több ilyen vállalkozás igénybe vette a korábbi évek szerencsétlen természeti körülményei okán. Ebből következően ezen vállalkozások a mostani újabb szerencsétlenség, mármint a kormány rossz döntése miatt megvalósuló adórendszer kárpótlásaként megemelendő munkabérekre a költségvetésből kapható támogatást már nem fogják tudni igénybe venni, azaz ez a most benyújtott javaslat bizonyosan nem versenysemleges, hiszen nem azonos módon kezeli az egyik és a másik helyzetben lévő vállalkozásokat.
Ugyancsak helytelenítettük az ellenzéki oldal hozzászólásaiban azt, hogy ez a most benyújtott javaslat nemcsak az agrárvállalkozásoknál, hanem az egyéb vállalkozásoknál sem versenysemleges, azaz vállalkozásmérettől függően differenciáltan vehető igénybe, vagy nem vehető igénybe az a támogatási mérték, amelyet egyébként a többi vállalkozás esetében figyelembe lehet venni, a közepesnél nagyobb létszámot nagyobb munkabérrel foglalkoztató vállalkozások azt már nem fogják tudni igénybe venni. Ezzel együtt természetesen, ha már egy elrontott javaslatot korrigálni kell, akkor van jelentősége annak, hogy ez megvalósuljon, csak sokkal körültekintőbben és versenysemleges módon kellene ezt a bizonyos korrekciót megcsinálni. (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) Erre hívták fel az ellenzékiek a bizottság vitájában a kormány képviselői és a kormánypárti képviselők figyelmét.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
