KARA ÁKOS
KARA ÁKOS
KARA ÁKOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/6153. számú törvényjavaslat, illetve a vele együtt tárgyalt T/6152. számú törvényjavaslat, amely a költségvetésben adja meg azt a technikai módosítási lehetőséget, amellyel végrehajtható a törvényjavaslat: a törvényjavaslatok célja, hogy kiegészítő munkáltatói kompenzációs rendszer működtetésével a munkáltatók mind teljesebb körben biztosítsák a bérek nettó értékének megőrzését szolgáló béremeléseket úgy, hogy a munkahelyek is megőrzésre kerüljenek.
Miközben az európai országokban egyre több ország gazdasága, gazdasági teljesítménye visszaesik, fontos feladatunk, hogy a meglévő munkahelyek megőrzésére is koncentrálni tudjunk, a munkahelyek megőrzését is elő tudjuk segíteni.
A törvényjavaslatok benyújtására egy új támogatási forma bevezetése miatt, másrészt több törvény rendelkezéseinek a pontosítása miatt volt szükség. A 2012. évi adóváltozások miatt elvárt béremelésnek minden munkavállalója vonatkozásában eleget tevő munkáltató számára 2012-ben levonhatóvá válik a szociális hozzájárulási adóból a béremelések 5 százalékot meghaladó részének a költsége.
(14.20)
Ez a megközelítés abban segíthet a magyar munkavállalóknak, hogy ne csak a szinten tartás, hanem adott esetben, bizonyos cégek esetében, bizonyos kör esetében a reálbér-növekedés is lehetőség legyen mind több munkavállaló számára az év folyamán. Láttuk a 2012., tehát az idei év tervezése során, így az elmúlt év második felében, valószínűsíthető volt, hogy lesznek olyan munkáltatók, akik számára a versenyképesség megőrzése miatt szükség lesz további támogatásra. Ennek a megoldása volt talán a legtöbbször témája a kormány munkavállalókkal és munkaadókkal folytatott egyeztetéseinek. A kormány tavaly javasolta, és az Országgyűlés elfogadta, hogy 21 milliárd forint álljon rendelkezésre erre a kiegészítő támogatásra.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Tekintettel arra, hogy nagyon sok erőfeszítést tettünk az elmúlt hónapokban a bérkompenzációval kapcsolatos intézkedésekre, azok előkészítésére, engedjék meg nekem, hogy összefoglaljam és számszerűsítsem a munkavállalók, így a családok szempontjait és az ország teherbíró képességét is figyelembe vevő bérkompenzáció elemeit. A közszférában, így az állami, önkormányzati szférában valamennyi munkavállaló számára gondoskodott a kormány a nettó munkabér megőrzéséről. Ezt korábban a munkáltatóknak kellett bejelenteniük, illetve tehetik még ezt március 15-éig. Az előzetes információink alapján idén sokkal kevesebb adminisztratív probléma jelentkezett az önkormányzati, állami bérkompenzáció során, mint az elmúlt esztendőben. Az egyházi intézményekben - az olyan intézményekben, ahol közfeladatot látnak el - dolgozók is megkapják ezt az említett bérkompenzációt. Akik tehát március 15-éig jelzik a munkáltatóknak a közszféra, az állami, önkormányzati szféra intézményeiben, azok megkapják ezt az összeget az igénybejelentés esetén.
A versenyszférában is az a célja a kormánynak, hogy a munkavállalók megkapják a bérkompenzáció összegét. A kormány javaslatára az Országgyűlés az idei évi költségvetésben 93 milliárd forintot szán közvetlenül erre a célra. Itt az elv az, ami a korábbi, például a minimálbérrel kapcsolatos emeléseknél is, hogy mind az állam, mind pedig a profitszférában működő vállalkozások, cégek közösen álljanak helyt a dolgozók érdekében.
A tavalyi munkáltatói, munkavállalói és a kormányzati egyeztetéseken és az elmúlt hetekben is világossá vált, hogy szükséges egy alap létrehozása az olyan esetekre, ahol az 5 százalékos béremelés költségfedezete sem biztosított a vállalkozások esetében, ami azzal a következménnyel járhat, hogy a bérek emelése elmarad, és a munkavállalók nettó bére csökkenhet. Ezért került a további 21 milliárd forint a kormány javaslatára az idei költségvetésbe. Tehát 64 milliárd és 93 milliárd, és az ezt kiegészítő 21 milliárd, összesen ez a 178 milliárd forint az, ami a bérkompenzáció szempontjából a munkavállalók számára ebben az esztendőben a kormány javaslatára az Országgyűlés által itt jóváhagyásra került, illetve a 21 milliárdnak a módosított Nemzeti Foglalkoztatási Alapba történő csoportosítását pedig most hagyhatjuk jóvá. Az ezeknek az eseteknek a kezelésére kidolgozott és bizonyos hátrányos következményekkel járó közvetlen munkavállalói kompenzáció helyett javasolja tehát a kormány - és a kormánypártok ezt támogatják -, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alapon keresztül a munkaadók, a munkáltatók pályázati úton vehessék igénybe.
A munkahelyek megőrzését elősegítő munkáltatói kiegészítő kompenzációra a pályázatok világos szabályokkal fognak rendelkezésre állni. A támogatás fedezetére a 2012. évi költségvetési törvény, tehát a mostani vitaanyag jóváhagyásával az előbb említett Nemzeti Foglalkoztatási Alapba kerülhet át ez a 21 milliárd forint. A vállalkozásokra eső 5 százalékos béremelésnek a nagyobbik részét, a 3 százalékát sikeres pályázat esetén így fogja támogatni az állam. Összességében tehát az alacsony keresetű munkavállalók számára biztosabban eljuthat majd az állami forrás úgy, hogy a rendszer továbbra is ösztönzi a munkáltatót, a munkaadót a béremelésben való részvételre és helytállásra.
A mostani módosításnak éppen az a célja, hogy az eredetinél egyszerűbb módon, a munkaadókkal, a munkavállalókkal való szakmai egyeztetéseket követően, a javaslatban szereplő módon bővüljön a rendszer. A központi költségvetésről szóló, tavaly elfogadott CLXXXVIII. törvény módosítása szerintem csak egy technikai típusú módosítás, hiszen a meglévő bérkompenzációs célt szolgáló 21 milliárdos forrás új módon való felhasználását jeleníti meg, illetve ennek a keretét, feltételeit teremtené meg. A forrás felhasználása pályázati úton történne. A kormányhivatalok munkaügyi központjai végeznék a pályáztatás folyamatát, egységes kritériumok alapján.
Kiket érinthet tehát ez a segítség a munkáltatókon keresztül? A versenyszférában az alacsony keresetű embereket, a számukra nyújtott munkaadói, munkáltatói bérkompenzációt ösztönözheti és részben fedezheti. Hány vállalkozást, hány munkaadót érinthet ez az intézkedés, ez a javaslat? Pontos számot most még nem tudunk mondani, de adott esetben akár 25-30 ezer vállalkozást is érinthet, ami, azt gondolom, egy jelentős nagyságrendű segítség. A következő kérdés, ami nyilván érdekli a munkavállalókat, és érdekli a munkaadókat is, hogy ezeken a vállalkozásokon keresztül hány munkavállaló számára nyújthat majd segítséget ez a kormányzati szándék és állami forrás. Szintén azt mondom, hogy pontos számot most előre még nem tudunk mondani, hiszen ezt befolyásolhatja a majdani, később pályázó cégeknél dolgozó munkavállalóknak a bére, de adott esetben akár több mint 400 ezer ember számára jelenthet majd konkrét segítséget ez a fajta pályázati rendszer.
Tisztelt Képviselőtársaim! A mostani parlamenti tárgyalásnak szerintem az az egyik legfontosabb célja, hogy mielőbb keretet adjunk ennek a szándéknak, hogy mielőbb jelentkezhessenek azok a munkáltatók, akik csak így tudják megoldani a versenyszférában a munkavállalói bérkompenzációt. Szeretnék azért arra emlékeztetni, hogy természetesen azok a munkáltatók, akik az 5 százalékig tudják a béremelést teljesíteni, az afölötti részt továbbra is le tudják vonni, az levonható a szociális hozzájárulási adóból. A mostani parlamenti tárgyalás tehát egy jó alkalom arra, és szeretnénk is felhasználni a mostani parlamenti tárgyalást arra, hogy felhívjuk erre a lehetőségre a figyelmet. Az elmúlt hetekben több munkáltatóval beszéltem magam is, akik úgy emelték a béreket, hogy az 5 százalék feletti részre sem kértek kompenzációt, tehát érdemes most azt tisztelettel jelezni a számukra is és más ilyen vállalkozások számára, hogy erre van lehetőség, hiszen a kormány javaslatára az Országgyűlés a költségvetési törvényen keresztül a 2012. évre tudja ezt biztosítani. Az a célunk, hogy az adóváltoztatások következtében 2012-ben a munkavállalók ne járjanak rosszabbul. Ahhoz, hogy ez teljesüljön, el kellett indítani a bérkompenzációs rendszert.
Még egyszer mondom: egy komoly összegű forrás áll rendelkezésre, ahogy korábban részleteiben elmondtam, a közszférában és a versenyszférában tehát összesen 178 milliárd forint felhasználhatóságáról beszélünk. Feltételek természetesen vannak. A normatív módon igénybe vehető bérkompenzáció feltétele, hogy a munkáltató teljesítse a jelzett elvárt béremelést. Ekkor az elvárt béremelés 5 százalék feletti teljes bérköltsége levonható a szociális hozzájárulási adóból. A mostani javaslatunk, amelyet a tisztelt Ház jelenleg tárgyal, arra irányul, hogy azon munkáltatók számára, amelyeknek az elvárt béremelés kigazdálkodása nehézségbe ütközik, pályázat útján állami forrást és segítséget teremtsen az elvárt béremelés megvalósításához. Ez a béremelés segítheti a munkavállalók mindennapjait, másfelől pedig egyre közelebb viszi a korábban roppant bonyolult és nem a teljesítményt ösztönző adóvilágból az egyszerűbb, a teljesítményt jobban ösztönző rendszer felé. Átmeneti intézkedésről beszélünk, hiszen korábban többször elmondtuk: az adórendszer változása átmeneti időszakot hoz magával. A bérkompenzációra 2012-ben fordított 178 milliárd forint komoly állami segítséget jelent a munkavállalók számára - persze a munkáltatók szerepvállalásával - a 2012. esztendőben.
(14.30)
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat egyébként - ahogy elhangzott korábban mind a kormány részéről, mind egyes esetekben a bizottsági vélemények ismertetésekor - hat különböző törvényt módosít. Így módosítja majd a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényjavaslatot, a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényjavaslatot, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, valamint az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló javaslatot. Ez utóbbi törvényjavaslattal kapcsolatban szeretném kiemelni, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat fontos kitételt tesz, így majd nem kell alkalmazni a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak az adórendszer átalakítása miatt kiegészítő munkáltatói támogatásra fordítható előirányzatából nyújtott támogatásra, a nem állami intézmény fenntartójának biztosított normatív és egyéb hozzájárulásra, valamint egyes, a 2007. évi XVII. törvényben szabályozott mezőgazdasági és agrár-vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatos állami támogatási formákat, amiről az elmúlt időszak egyeztetései után megjelent vélemények alapján határozott a kormány, és a kormánypártok részéről ezt természetesen támogatjuk és egyetértünk vele. Szeretném jelezni továbbá, hogy a munkaerő-kölcsönző cégek sajátos jogviszonyaira tekintettel pontosítani fogjuk e törvényjavaslat keretében a bérkompenzációt, egész pontosan kiegészítjük majd a bérkompenzációs rendszer általános szabályait, hiszen az elmúlt hetekben ezzel kapcsolatban is jelentek meg igények.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilvánvaló, hogy az elvárt béremelés minél szélesebb körben történő végrehajtására úgy is ösztönözhetjük a munkáltatókat, ha az arra vonatkozó szabályozás minél áttekinthetőbb, az értelmezése során pedig minél kevesebb probléma merül fel. Az előttünk fekvő javaslat pontosítja a szociális hozzájárulási adót érintő, az elvárt béremeléssel összefüggő adókedvezményre vonatkozó szabályokat, így a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény esetében a részkedvezmény alapjának számítására vonatkozó rendelkezéseket. Ennek indoka, hogy a szabályozás megfelelően kezelje a külföldre kiküldött munkavállalók helyzetét, valamint azokét a munkavállalókét, akiknek a munkaviszonya nem áll fenn az adott hónap egészében.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-KDNP-frakciószövetség részéről a kormány által benyújtott törvényjavaslatot támogatni fogjuk. Módosító javaslatot bizonyos elemeiben fogunk tenni, de azt gondoljuk, hogy az a 178 milliárd forint, ami a kormány jóvoltából és az Országgyűlés döntése alapján bérkompenzációra rendelkezésre áll 2012-re, megteremti annak a feltételeit, hogy mind több alacsony keresetű munkavállaló a munkáltató, a munkaadó szerepvállalásával hozzájusson a bérkompenzáció összegéhez.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
