DR. VAS IMRE
DR. VAS IMRE
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűléshez Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, amelyben Nemzeti Emlékezet Bizottságának felállítását kezdeményezi, mely bizottság feladata a kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárása lesz.
A Nemzeti Emlékezet Bizottságának létrehozásáról az alaptörvény U) cikkének (3) bekezdése rendelkezik. Az alaptörvény értelmében: “A kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottsága működik. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét, és tevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi.”
A bizottság jogállásával kapcsolatban kiemelem, hogy az előttünk fekvő T/13215. számú törvényjavaslat szerint a Nemzeti Emlékezet Bizottsága minden más szervezettől független, önálló költségvetési szerv lesz, amely általános hatáskörrel ellátja a kommunista diktatúrák hatalmi működésének, a hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepének feltárását, tevékenysége eredményeit pedig átfogó jelentésben és egyéb dokumentumokban teszi közzé.
A bizottság a kommunizmus bűneinek feltárása érdekében - tagjainak javaslatára - önállóan és az Országgyűlés kérésére is tehet megállapításokat, előterjeszthet jogalkotási javaslatokat, illetve készíthet jelentéseket, amivel elősegítheti a kommunizmus bűneinek feltárását.
Mindezeken túl a bizottság a büntetőjogilag felelősnek tartott személyekkel szemben büntetőeljárás lefolytatását is kezdeményezheti a legfőbb ügyésznél.
A bizottság tevékenysége során többek között együttműködik az ügyészség kijelölt szervezeti egységeivel a kommunista diktatúra alatt elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetői körének felderítésében.
A törvényjavaslat a bizottság hatáskörét és jogállását szabályozó részében kiköti, hogy a bizottság költségvetését úgy kell megállapítani, hogy az ne legyen kevesebb az előző évi központi költségvetésben megállapított összegnél, azaz a bizottság költségvetése nem csökkenthető.
A bizottság elnökének és tagjainak jogállása tekintetében a kommunista diktatúrával kapcsolatos állami emlékezet megőrzésével, valamint a diktatúra hatalmi működésének feltárásával foglalkozó testület a javaslat szerint öttagú lenne, és a bizottság elnökből, elnökhelyettesből, valamint választott és megbízott tagokból állna. Elnökét és két tagját az Országgyűlés választaná meg kétharmados többséggel, míg további egy-egy tag a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és az igazságügyért felelős miniszter megbízása alapján töltené be a tisztségét.
(19.10)
A bizottság választott tagjainak és elnökének megbízatási ideje 9 évre szólna, azzal, hogy a bizottság tagja és elnöke a tisztségében egyszer választható újra vagy bízható meg újra.
A törvényjavaslat szerint a bizottság választott tagjaira és elnökére az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló eseti bizottság egyhangú szavazással tesz javaslatot. A parlament a bizottság választott tagjait és elnökét a megválasztásukhoz szükséges feltételek megvizsgálását követően, a nemzetbiztonsági ellenőrzésük eredményének figyelembevételével, az Országgyűlés kutatási és tudományos kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága véleményének ismeretében választja meg. A bizottság tagja a hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
A javaslat kiköti azt is, hogy a bizottságnak nem lehet tagja olyan személy, aki 1972. február 14-ét megelőzően született, vagyis a titkosszolgálatok 1990-es átszervezésekor 18 évesnél idősebb volt. A bizottság tagjainak függetlenségét szolgálják a javaslat szigorú összeférhetetlenségi szabályai is: “A bizottság tagjai - tudományos, oktatói, művészeti, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységen kívül - más keresőtevékenységet nem folytathatnak.”
A bizottság tagjai a megbízatásukat követő 30 napon belül, valamint ezt követően minden év január 31-éig vagyonnyilatkozat tételére kötelesek, a vagyonnyilatkozat - a családtag vagyonnyilatkozatának kivételével - nyílvános.
A bizottság tagjainak díjazását illetően a javaslat úgy rendelkezik, hogy a bizottság elnöke államtitkárt, a bizottság tagjai pedig helyettes államtitkárt megillető díjazásban és juttatásban részesülnek.
A bizottság tagjai felelősségének körében kiemelem, hogy az alaptörvény U) cikk (4) bekezdésében rögzíti azt is, hogy “A kommunista diktatúra hatalombirtokosai a diktatúra működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó tényállításokat - a szándékosan tett, lényegét tekintve valótlan állítások kivételével - tűrni kötelesek, az e szerepükkel és cselekményeikkel összefüggő személyes adataik nyilvánosságra hozhatók.”
A bizottság előbbiekkel összefüggésben közzétett tényállításai bíróság vagy más hatóság előtt önálló jogorvoslattal nem támadhatók meg. Emellett a bizottság tagja sem vonható felelősségre az általa közzétett tény vagy vélemény miatt bíróság vagy más hatóság előtt - megbízatásának ideje alatt és azt követően sem. A bizottság tagja ellen tény vagy vélemény miatt bíróság vagy hatóság előtt eljárás nem indítható.
A bizottság hivatala körében: a testület munkáját - élén a főigazgatóval - egy hivatal segítené, amely ellátná a bizottság szervezeti működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési feladatait. A hivatalnál nem dolgozhatnának olyanok, akik 1990. február 14-e előtti időszakban titkosszolgálati tevékenységet folytattak, akik 1990. május 2. napját megelőzően állami vezető tisztséget töltöttek be, de a törvényjavaslat kizárja a lehetséges munkavállalók köréből a Magyar Szocialista Munkáspárt egykori tagjait is, kivéve azokat, akiknek a tagsága kilépéssel vagy kizárással szűnt meg. Nem dolgozhatnának a hivatalban egykori munkásőrök, KISZ-tisztségviselők sem. Egyebekben a hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselő, közszolgálati ügykezelő, valamint munkavállaló összeférhetetlenségére a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályai az irányadók.
A Nemzeti Emlékezet Bizottságának tevékenysége: a javaslat tételes felsorolást tartalmaz arra, hogy a bizottság milyen tevékenységeket folytathat az 1944. december 21. és 1990. május 2. közötti időszak átfogó elemzésével és a kommunista diktatúra működésének feltárásával összefüggésben. (Dr. Schiffer András: Mi a Fidesz álláspontja?) Így különösen rögzítheti élő tanúk emlékeit, tudományos kutatást végezhet, irat-, képi és hanganyagokat digitalizálhat, illetve közzéteheti azokat a nyilvánosság számára. (Novák Előd: Lassabban!) Kiadhat oktatási segédanyagokat, a feltárt tényadatokból és eredményekből létrehozhat a nyilvánosság számára elérhető online adatbázist, vagy közzéteheti a kommunista hatalom birtokosainak a diktatúra működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó személyes adatait is.
A bizottság tagjai és elnöke, valamint a hivatal főigazgatója, vezetője és kutatója jogosult az 1944. december 21. és 1990. május 2. közötti időszakban keletkezett állami intézményeknél, valamint egyéb szervezeteknél őrzött - minősített adatot nem tartalmazó - dokumentumba, irat-, képi és hanganyagokba korlátlanul betekinteni, azokról másolatot készíteni.
A javaslat szerint a bizottság tagja és elnöke személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat és felhasználói engedély nélkül jogosult a bizottság feladat- és hatáskörét érintő minősített adatot megismerni, míg a hivatal főigazgatója, vezetője, kutatója a bizottság feladat- és hatáskörét érintő minősített adatokat a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti feltételekkel ismerheti csak meg.
A bizottság a törvényjavaslat szerint többek között vizsgálja a munkásőrség, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, az Ifjú Gárda, a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőinek szerepét. A vizsgálat kiterjed az állambiztonsági szolgálatokra, a Minisztertanács tagjaira, a minisztériumok vezetőire, a fővárosi, kerületi, megyei, városi és községi tanácsok vezetőire, továbbá az állami vállalatok és intézmények vezetőire is.
Mint azt korábban említettem, a bizottság a tevékenysége során közzéteszi a kommunista hatalom birtokosainak a diktatúra működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó személyes adatait. Ezekhez az adatokhoz a kommunista hatalom birtokosai a rájuk vonatkozó adatok tekintetében megjegyzést tehetnek, amelyet a bizottság az eredeti adat változatlanul hagyása mellett tesz közzé. Ezáltal a javaslat lehetővé tenné, hogy a diktatúrában megfigyeltek is nyilvánosságra hozzák az általuk megismert adatokat, így például az őket megfigyelő és a velük foglalkozó titkosszolgálati személyek nevét.
A törvényjavaslat kifejezetten rögzíti, hogy a bizottság a munkájának eredményeiről kiadott jelentéseket és egyéb, a kommunista hatalom irányítóinak tevékenységéről szóló összefoglalókat a nyilvánosság számára minden esetben közzéteszi. Így elmondható, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tevékenysége nyomán lehetővé válik az is, hogy a hivatásos titkosszolgálati alkalmazottak, a hálózati személyek, az operatív kapcsolatok hozzátartozói is megismerjék hozzátartozójuk szerepét a titkosszolgálat működésében.
Összességében a törvényjavaslat célja, hogy sok év után lehetővé váljon a kommunista rendszer hatalmi működésének megismerése, illetve hogy fény derüljön a rendszert működtető pártállami vezetők tevékenységére.
A fentiek alapján kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
