SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen. Muszáj reagálnom egy-két dologra, már az eddig elhangzottakon kívül. Csóti képviselőtársam azt mondta, hogy az úgynevezett rendszerváltás után - én még mindig itt tartok, hogy én ennek nevezem, ha megengedi - szubjektív és objektív körülmények gátolták a bizottság megalakulását és a múlt feltárását. Én arra lennék kíváncsi, segítsen már nekem ebben, mert annyira nem vagyok jártas ebben a dologban, hogy 1998-2000 között milyen szubjektív és objektív körülmények voltak, amik a Fideszt gátolták abban, hogy a múltat feltárja, és hogy 2010-13 között milyen szubjektív és objektív körülmények voltak, amik gátolták eddig, hogy a múlt feltárása megtörténjen.
(19.20)
A másik pedig: államtitkár úr azt említette, hogy az ellenzéket általában csak az ügynöklisták érdeklik, és már eleve elkezdte felmenteni a besúgókat, vagyis a spicliket, attól függően, hogy ők éppen meggyőződésből vagy pedig kényszer hatására, zsarolásból vagy bármi másból végeztek olyan tevékenységet, amellyel besúgók voltak, vagy mondjuk, másokra terhelő dolgokat tettek. Államtitkár úr, nem eszerint kellene ezeket az ügynököket kategorizálni, hanem aszerint, hogy mit csináltak, mit tettek, hiszen teljesen mindegy az áldozat szempontjából, annak a családnak a szempontjából, akiről mondjuk, jelentéseket írtak, és ennek hatására akár büntetőeljárást kezdeményeztek ellenük vagy tönkretették őket, hogy az adott ügynök éppen meggyőződésből jelentette fel őket, éppen meggyőződésből tette tönkre azt az adott családot, vagy pedig kényszer hatására, hiszen az áldozatok szempontjából teljesen mindegy, hogy mi alapján történtek velük szemben ezek az eljárások. Az valóban az ügynök szempontjából esetleg valamilyen szinten mentőkörülmény lehet, hogyha nem meggyőződésből csinálta, de ettől függetlenül a tevékenységét kellene (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) vizsgálni az ügynöknek, és nem azt, hogy milyen hatásra tette, amit tett. (Taps a Jobbik soraiban.)
