SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Államtitkár úr, szóval, csodálkozom azon, hogy ennyire passzívak, hiszen itt nagyon-nagyon súlyos vádak hangzanak el, és ezek a súlyos vádak pedig annál is súlyosabbak, amit itt Novák Előd felsorolt, hogy itt a kormányban van-e volt ügynök, hiszen azok a vádak, amelyek itt jelen pillanatban elhangzanak a Fidesszel szemben, ennél sokkal tovább mutatnak, egy-egy egyén szerepén sokkal tovább mutat az, hogy vajon önök a mai napig miért nem takarják a teljes nyilvánosságot, miért óhajtják ilyen Nemzeti Emlékezet Bizottsággal elmismásolni a szembenézést a múlttal, kik lehetnek azok, akiket önök védenek a mai napig, vagy mik lehetnek azok a dolgok, amiket önök védenek. Ezek mind-mind, azt mondom, azért nagyon súlyos vádak, mert valóban arra a következtetésre lehet jutni, hogy ez mind-mind a ’90 utáni időszakról szól elsődlegesen. Azért szól a ’90 utáni időszakról elsődlegesen, mert akkoriban azért nem merték nyilvánosságra hozni ezeket az ügynöklistákat, mert még sokkal nagyobb volt a társadalomban a felháborodás, sokkal nagyobb lett volna a társadalomban a felháborodás ezekkel az emberekkel szemben, mint jelenleg, de eltelt azóta 23 év.
Vajon most miért nem merik nyilvánosságra hozni ezeket az ügynöklistákat? Azért nem merik nyilvánosságra hozni ezeket az ügynöklistákat, mert valóban úgy van, ahogy Schiffer András képviselőtársam mondta, hogy ha megismernénk ezeket az aktákat, ha megismernénk ennek az, egyébként azt kell mondani, biztosan nagyon-nagyon jól működő rendszernek a mechanizmusát, hogy hány ember hogyan működtette, akkor sokkal jobban megismernénk a ’90 utáni történéseket is. Mindjárt olyan dolgokkal kezdhetne el foglalkozni a közvélemény, amely dolgokban a Fidesz is minden valószínűség szerint nyakig benne volt, mert mindjárt elkezdhetne azon gondolkozni a közvélemény, vajon hogyan lehetett az, hogy ’90 után nagyon rövid időn belül bizonyos volt KGB-s tisztek irányították a gazdasági történéseket Magyarországon. Elkezdene foglalkozni a közvélemény azzal, hogy vajon hogyan történhettek meg az úgynevezett olajügyek, amelyet ugye titkosítottak közösen, nehogy véletlenül meg lehessen tudni, hogy mik voltak. Vajon ezekben az olajügyekben milyen politikusok és milyen gazdasági szereplők vettek részt? Hogyan vehettek részt egyáltalán olyan gazdasági ügyekben, amit mondjuk, volt ügynökök vagy esetleg volt KGB-ügynökök irányítottak? Vajon mi volt a privatizáció kérdése? Vajon hogyan privatizálták Magyarországon azokat a nagyvállalatokat, azokat a gazdasági érdekeltségeket, amivel kifosztották ezt az országot?
Lehet ezen nevetni, csak azt felejtik el, hogy 1990-ben ez az ország a világ egyik leggazdagabb országa volt a területéhez mérten, a területéhez mérten az egyik legnagyobb állami vagyonnal rendelkeztünk, és 23 év alatt sikerült ezt az országot szinte tönkretenni, és ezt próbálják jelen pillanatban elmismásolni. Mert azért senki ne higgye már azt, hogy ez a Nemzeti Emlékezet Bizottsága nem fog szelektálni az ügyekkel kapcsolatban, hogy majd nem lesz esetleg nyomás ezen a bizottságon, és nem fogják bizonyos helyről megmondani neki, hogy mik azok a dolgok, amelyeket ne találjatok meg, mik azok a dolgok, amiket ne hozzatok nyilvánosságra, mert ez megint felveti annak a lehetőségét, ilyenkor mindig felmerül az emberben, amikor önök így néha-néha meglebegtetik az akták nyilvánosságra hozatalát, meg hogy akkor most majd elszámoltatunk, meg feltárjuk a múltat. Vajon ez hány embernek szól ma is, még jelen pillanatban Magyarországon úgynevezett titkos üzenetként, akár a gazdasági élet szereplőinek, akár bizonyos politikai szereplőknek, hogy most még kézben tartjuk az ügyeket, de ha nem minket támogattok, ha nem minket segítetek, akkor ezek jönnek, ezek meg azután fel fognak tárni mindent.
Ezek potenciálisan zsarolható emberek, potenciálisan lehet ezekre az emberekre ezekkel az információkkal nyomást gyakorolni, és ha lehet ilyen nyomást gyakorolni rájuk, akkor minden eshetőség megvan arra, hogy ezek segítsék, mondjuk, éppen az adott kormány munkáját egy-egy választás előtt, bármilyen másban, hiszen azok a bűnöző rétegek, amelyek ’90 után jöttek, meg lehetne kérdezni, hogy például a ma, jelenleg Magyarországon élő milliárdosok hogyan szerezték a milliárdjaikat, meg lehetne tudni, milyen háttér segítette őket ezekben az ügyekben. És az sem mellékes, hogy jelen pillanatban arról a bizonyos elitről beszélünk, arról a felső tízezerről, amelyik minden valószínűség szerint a Fideszhez elég közel áll, hiszen nem egy olyan intézkedést tapasztalhattunk, amely azt mutatta, hogy önök nem nemzeti kormányként, hanem a gazdagok kormányaként működtek az elmúlt három évben is. Nagyon sok ilyen dolog volt.
Tehát, államtitkár úr, azt kérném önöktől, hogy ne legyenek ennyire passzívak, adjanak választ ezekre a kérdésekre. Mondja azt, államtitkár úr, jogában áll, mondja azt, hogy egyáltalán nincs igazunk, egyáltalán nem ez történt Magyarországon, egyáltalán nem volt semmilyen ügynöki tevékenység, semmilyen olyan titkosszolgálati háttér ’90 után, ami mondjuk, elősegítette volna azokat a gazdasági bűncselekményeket, amelyeket én felsoroltam. Mondja azt, államtitkár úr, hogy az olajügyekben egyetlenegy politikus sem volt benne! Mondja azt, hogy ma, jelen pillanatban nem ül itt ebben az Országgyűlésben egyetlenegy olyan politikus sem, akinek szerepe lett volna, mondjuk, az olajügyekben! Hogyha ön ezt így gondolja, mondja ki nyugodtan, bár látom, nevet rajta, tehát ön is pontosan tudja, hogy a jelenlegi Országgyűlésnek vannak olyan tagjai, akik elég komoly szerepet töltöttek be azokban a bizonyos olajügyekben, ami még a mai napig borzolja a magyar társadalom ingerküszöbét, és azt mondom, hogy elég sok embernek ez óriási visszásságot jelent Magyarországon, hiszen az a gazdasági elit, amelyik Magyarországon kialakulhatott, egyértelműen ezeknek az embereknek, ezeknek az ügynököknek, ezeknek az szt-tiszteknek és ezeknek a volt titkosszolgálati embereknek a közreműködésével jött létre.
Azt is mondhatja, államtitkár úr, amit már mondott is itt, jelen pillanatban, hogy aki nem támogatja ezt a törvényt, az nem támogatja a múlt feltárását, az továbbra is takargat. Államtitkár úr, kijelentem még egyszer önnek: támogatunk minden olyan törvényt, teljes feltárást akarunk! Hozzák nyilvánosságra az ügynöklistákat! Tegyék lehetővé azt, hogy teljes mértékben fel lehessen tárni a múltat! Ez, amit itt, jelen pillanat ide leraktak az asztalra, egyetlenegy dologra jó, arra jó, amit önök folytatni fognak az elkövetkezendő években. Bármilyen kérdés fel fog merülni a jövőben, bármilyen kérdés fel fog merülni a jövőben, önök azt fogják mondani, kérem, mi létrehoztuk a Nemzeti Emlékezet Bizottságát, forduljon hozzájuk, mondja meg, adja oda nekik azokat az adatokat, majd azok megvizsgálják; vagy azt fogják mondani, hogy hát, már dolgozunk ezen az ügyön több mint egy éve, még a Nemzeti Emlékezet Bizottsága nem jutott el odáig, hogy ezeket az aktákat például ott feltárja. Ugyanazt a tematikát fogják folytatni, mint amit önök itt, jelen pillanatban is bármilyen gazdasági bűncselekmény felvetésénél folytatnak, azt mondják, hogy nem, a minisztériumnak nincs oka arra, hogy vizsgálódjon, a minisztériumnak nincs oka arra, hogy belső vizsgálatot indítson bárkivel kapcsolatban, amennyiben képviselő úr, önnek van bármilyen olyan információja, forduljon a rendőrséghez. Minden egyes mondatuk ez. Kitalálnak egy sablonszöveget, és azt fogják mondani. A kommunista bűncselekményekkel kapcsolatban ugyanez a sablonszöveg lesz, mindig a Nemzeti Emlékezet Bizottsága mögé fognak bújni, ez egy kibúvó lesz önöknek, állandóan rájuk lehet majd hivatkozni, és semmit nem kívánnak feltárni azokból az ügyekből, ami önökre nézve hátrányos helyzetű lehetne. Ez az igazság, államtitkár úr, és ez, ha tetszik önnek, ha nem, így van.
Tehát még egyszer mondom, mi teljes szembenézést kívánunk a múlttal, azt szeretnénk, hogy teljeskörűen tárjuk fel a múltat, és ne ilyen mismásolások legyenek. Tehát inkább arra kérem az államtitkár urat, hogy ön támogassa azt a kezdeményezést, hogy az ügynöklistákat, mint ahogy Novák Előd képviselőtársam is mondta, az ügynöklistákat hozzák nyilvánosságra, azt a 19 mágnesszalagot hozzák nyilvánosságra. Ilyen egyszerű ennek a történetnek a lezárása.
Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
