HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen. Tehát a telekadóval kapcsolatban szeretnék megfogalmazni egy-két állítást. A telekadó-mentességgel kapcsolatban egy módosítást láthatunk az előterjesztésben, amely szerint “mentes lesz ezután a telekadó-fizetés alól a belterületen fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban a művelés alól kivett területként nyilvántartott, az egy hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, ha az adóévben annak teljes területe művelés alatt áll, és ezt a tényt a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági hivatal igazolja”.
Érdemes végigelemezni ezt a mondatot, hogy mit is jelent, illetve hogy ez hogyan valósul meg az életben. Tehát kivett belterületi területnek kell lenni, be nem építettnek, tehát teleknek, kivettnek, egy hektárt meg nem haladónak, ugyanakkor kivett, de művelés alatt áll. Megmondom, hogy ez hol szokott történni, és ebből most már lassan tömegsport van Magyarországon: ez jellemzően ingatlanspekulációval érintett földterületeken valósul meg, ott, ahol egy igen nagy területet az önkormányzat az ingatlanbefektető kénye-kedve szerint belterületbe von, átminősít, tehát kivettnek minősíthetjük, ugyanakkor művelés alatt áll, mert legalább évente kétszer lekaszáltatja a tulajdonos, hiszen a parlagfű-mentesítés egyébként is kötelezi erre, tehát akkor már művelés alatt állónak minősíttetik, az egy hektár alattiságot pedig úgy produkálja, hogy ha már átminősítés alá került a terület, akkor nem nullás helyrajzi száma lesz az ingatlan-nyilvántartás szerint, hanem új helyrajzi számokat kaphat, és egy rendkívül egyszerű telekfelosztás kapcsán nyugodtan meg lehet azt csinálni, hogy minden egyes ingatlandarab egy hektárnál ne legyen nagyobb. Ilyen az agglomeráció területén nagyon sok van.
De továbbmegyek, most már nemcsak az agglomeráció területén van ilyen, hanem szerte Magyarországon. Vannak olyan ingatlanspekulációval foglalkozó ingatlanfejlesztők, akik azt a fedősztorit használják, hogy golfpályát építenek egy adott kistelepülés határában, és ezek jellemzően több száz hektár nagyságú területek. A másik népi játék pedig az, amikor ipari parkot csinálnak és ugyanezt a trükköt játsszák el: belterületbe vonás, átminősítés, új helyrajzi számok, mindegyik kisebb, mint egy hektár, tehát nyugodtan mentes lesz a telekadó alól, és ez több száz hektár nagyság esetén összességében - akármilyen kicsi adott esetben egy telekadó, aminek a mértéke nagyjából meg van határozva - igen jelentős vagyoni előnyhöz juttatja az ingatlanspekulációval foglalkozó ingatlanfejlesztőket. Amikor a bizottsági ülésen elmondtam ezt a fenntartásom, akkor a minisztérium jelen lévő képviselője igazából nem tudott megnyugtatni, sőt a végén gyakorlatilag azt közölte, hogy igazam van.
Nagyon kérem, államtitkár úr, ha csak nincs valami olyan oka ennek az előterjesztésnek, amit én nem ismerek - de meggyőződésem, hogy ilyen nem is nagyon lehet -, akkor vegyék ezt ki. Én ezt egyébként törlésre javaslom a kapcsolódó módosító indítványom szerint. Törlésre javaslom ezt a szakaszt, mert ez senkinek nem jó, az önkormányzatoknak biztos, hogy nem jó. Egyébként is sokszor nagyon csúnyán becsapják őket ezek az ingatlanfejlesztők, és most egy újabb lehetőséget adunk nekik, tálcán kínáljuk nekik, hogy még a telekadó alól is mentesüljenek, és ezáltal azt a kis helyiadó-bevételt, amivel egy-egy önkormányzat gazdálkodni tud, még így meg is kurtítjuk. Kinek az érdekében hozunk mi törvényeket? Erre szeretnék választ kapni.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
