DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy az önök előtt is ismeretes, a polgári törvénykönyvről szóló, közel 1600 szakaszból álló 2013. évi V. törvény 2014. március 15. napján lép hatályba. Az új polgári jogi kódex a magánjogi jogviszonyok eddigi legteljesebb körű szabályozását tartalmazza. Példaként említhető, hogy az új Ptk. a korábbiaktól eltérően szabályozni fogja a családjogi jogviszonyokat, és a törvény részét fogják képezni a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok is.
A magánjogi jogviszonyok szélesebb körű szabályozása, egyes területeken a szabályozási mód vagy az alkalmazott terminológia koncepcionális megváltozása, valamint az új jogintézmények megjelenése és a régi jogintézmények részletszabályainak módosulása szükségessé teszi a teljes jogrendszer felülvizsgálatát. Az egyes jogszabályoknak az új Ptk. szabályrendszeréhez történő igazításával valósítható meg ugyanis a jogrendszer egységessége az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggésben.
Az egyes szakminisztériumok a feladatkörüket érintő jogszabályokat e cél érdekében felülvizsgálták, és a törvényi szintű jogszabályoknak az új polgári törvénykönyvvel összefüggő módosítására javaslatot tettek. A javaslatokat a kormány megtárgyalta. A kormány az új Ptk.-val összefüggő változások utánkövetésének megkönnyítése érdekében úgy döntött, hogy a különböző tárcák gondozásába tartozó törvények, illetve törvényerejű rendeletek módosítása egy törvényben történjen meg. A jogszabályok módosításának elsődleges célja tehát az, hogy az új Ptk. által alkalmazott fogalomrendszer, valamint a kódexben szabályozott jogintézmények háttérszabályai egységesen jelenjenek meg a jogrendszerben.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a jogszabály terjedelmére tekintettel a teljesség igénye nélkül szóljak néhány szót arról, hogy a törvényjavaslatba foglalt módosítások milyen jogterületeket érintenek és milyen jellegű változtatásokat tartalmaznak. A törvényjavaslat szakmai területek alapján fejezetekre oszlik. A törvényjavaslat a szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvényeket magába foglaló I. fejezetében elsősorban a terminológiai összhang biztosítását szolgáló pontosítások átvezetése valósul meg.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítása a fogalomhasználat összhangjának megteremtésén túl tartalmi változásokat is magában foglal.
Az örökbefogadás előkészítésének és utánkövetésének szabályozásával összefüggésben kiemelhető, hogy az új Ptk. hatálybalépésének időpontjáig nem kötelező a nyílt örökbefogadás előkészítése, csak a felek kérelme esetén van rá lehetőség. A törvénymódosító javaslat ugyanakkor meghatározza az örökbefogadás előkészítésével kapcsolatos feladatokat, amitől az várható, hogy minden vér szerinti szülő és örökbe fogadni szándékozó személy már az örökbefogadási folyamat elején hozzájut a számára szükséges információkhoz, és segítséget is kap, ami elősegíti az örökbefogadások megfelelő lebonyolítását, de a gyermekek érdekeinek érvényesülését is.
Az örökbefogadás utánkövetésének új Ptk. általi bevezetése pedig lehetőséget teremt az örökbefogadással létrejött, illetve kibővült család sajátos problémáinak, esetleges nehézségeinek kezelésére, segíthet az örökbefogadás felbontásának megelőzésében. A törvényjavaslatban ennek megfelelően szabályozásra kerül az örökbefogadás utánkövetésének szakmai tartalma és az utánkövetés gyakorisága is. A családba fogadás szabályai az új Ptk.-ba kerülnek, ezért szükséges a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény családba fogadásra vonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése. Ugyanakkor a nevelésbe vétel megszüntetésénél indokolt azt a speciális esetet szabályozni, amikor a gyermek családba fogadással kerülhet ki a nevelésbe vételből, mert ez a lehetőség elősegíti a gyermek saját családban való nevelkedéséhez fűződő jogának érvényesülését.
A megújult családjogi szabályozás előtérbe helyezi a családi jogviták megegyezésen, illetve kötelező közvetítésen alapuló, úgynevezett mediációval történő rendezését. A gyámhatóság meghatározott esetekben a szülők számára közvetítői eljárás igénybevételét rendelheti el. A törvényjavaslatban foglaltak szerint az úgynevezett támogatott közvetítői eljárás keretében a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által biztosított közvetítő igénybevételére nyílik lehetőség a szülők számára kedvező feltételekkel. Ez a megoldás elősegíti a gyermekek fejlődését, a szülők hosszú távú együttműködését, csökkenti kapcsolattartási ügyekben az elhúzódó, elmérgesedő végrehajtási eseteket.
A gondnok személyének, tevékenységének alapvető jelentősége van a gondnokság alá helyezett személyek vonatkozásában. Ezért a törvényjavaslat meghatározza, hogy a hivatásos gondnok csak a szociális és gyámhivatallal kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy lehet. Ez alól kivételt csak az képezhet, ha a gyámhatóság hivatásos gondnokul a Ptk. alapján mentális zavarban szenvedő személyekkel foglalkozó jogi személyt rendel ki. A korábbiaktól eltérően törvényi szinten nyert szabályozást az is, hogy a hivatásos gondnok egyszerre hány gondnokság alá helyezett személy érdekében járhat el.
Az egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú, valamint a sporttevékenységgel összefüggő törvényeket érintő, a törvényjavaslat II. fejezetében elhelyezett módosítások javarészt jogtechnikai jellegűek. A belátási képesség fennállásának kérdésköre az egészségügyi szolgáltatás vonatkozásában mind a beteg, mind a szolgáltató oldalán garanciális jelentőséggel bír. Gondoljunk például a betegjogok gyakorlására, a tájékozott beleegyezésre, az orvosi beavatkozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatokra vagy az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában részt vevő személy alkalmasságára. Az egészségügyi ágazati normákban erre tekintettel több helyen is fellelhetőek a cselekvőképességgel, valamint a korlátozott cselekvőképességgel kapcsolatos szabályok, amelyeket az új Ptk. szabályaival össze kell hangolni.
A törvényjavaslat módosító rendelkezései lekövetik azt a változást is, hogy a jövő márciusban hatályba lépő polgári törvénykönyv új megközelítésben szabályozza a kártérítési felelősség szabályait. Elválasztja egymástól a szerződésszegéssel és a szerződésen kívül okozott károkra vonatkozó felelősségi szabályokat. Így az egészségügyi szolgáltatással összefüggésben keletkezett károkért való felelősség szabályait is ennek megfelelően kell meghatározni. Jelenleg az egészségügyi szolgáltatással összefüggésben keletkezett akár vagyoni, akár nem vagyoni károk megtérítésére a bíróságok a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályait alkalmazzák. Ha erre a jogviszonyra a jövőben az új Ptk.-nak a szerződésszegéssel okozott károkra vonatkozó, jelentősen szigorúbb szabályait alkalmaznánk, azzal figyelmen kívül hagynánk az egészségügyi szolgáltatási jogviszony speciális jellegét, és felborítanánk azt az egyensúlyt, amit a jelenlegi bírói ítélkezési gyakorlat a bizonyítási teher betegek és egészségügyi szolgáltatók közötti megosztásával megteremtett.
(15.10)
Az egészségügyi szolgáltatási jogviszony ugyanis nem ítélhető meg ugyanolyan alapon, ugyanolyan módon, mint egy vállalkozási vagy akár egy megbízási típusú szerződés. Ezért a törvényjavaslat az egészségügyi szolgáltatással összefüggésben keletkezett károk megtérítése tekintetében az új Ptk. szerződésen kívül okozott károkért való felelősségi szabályainak alkalmazását rendeli el.
A sportról szóló 2004. évi I. törvénnyel kapcsolatos lényeges változás, hogy a törvényjavaslat kölcsönös alávetés hiányában is lehetővé teszi a sportágazat szereplői számára meghatározott esetekben a sport állandó választottbírósághoz történő fordulást.
A törvényjavaslat összefoglalja egyben azokat a rendelkezéseket is, amelyeket az új Ptk.-ban foglaltaktól eltérve kell alkalmazni, ha az egyesület a sportról szóló törvényben meghatározott sportegyesületként vagy sportszövetségként működik. A törvénymódosítás biztosítja továbbá az új Ptk. és a sporttörvény összhangját a sporttal kapcsolatos speciális szerződéses viszonyok, valamint a személyiségi jogok és a kárfelelősség szabályozásának területén is.
Az önök előtt fekvő törvényjavaslat III. fejezete foglalja magában a kulturális tárgyú törvények módosítását, amely változtatások alapvetően ugyancsak jogtechnikai jellegűek, érdemi korrekció csak a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény esetében valósul meg. A hatályos szabályozás ugyanis nem rögzíti egyértelműen a múzeumi letéttel kapcsolatos elvárásokat. A módosítás az új Ptk. rendelkezéseire figyelemmel meghatározza a letéti szerződés minimális tartalmi elemeit, rögzíti a letevő és a letéteményes jogait és kötelességeit, ezáltal pontosabb jogi környezetet teremt, és elősegíti, hogy a múzeumok által letétként átvett kulturális javak őrzése és kezelése hosszú távon is biztosított legyen. Az is indokolt, hogy a letéttel kapcsolatos részletszabályokat miniszteri rendelet állapítsa meg, erre tekintettel szükséges a törvény felhatalmazó rendelkezéseit is kiegészíteni.
A törvényjavaslat IV. fejezete a közlekedési, energetikai, hírközlési és vagyonpolitikai tárgyú törvények módosítását tartalmazza. A módosítások elsődlegesen az új Ptk. terminológiájának történő megfelelést, valamint a helytelenné váló jogszabályi utalások lecserélését szolgálják.
A törvényjavaslat V. fejezete az agrár- és környezetvédelmi tárgyú törvényekkel kapcsolatos módosító rendelkezéseket tartalmazza. A változások ezen a területen is alapvetően technikai jellegűek, jelentős tartalmi, koncepcionális változást nem tartalmaznak az agrár- és környezetvédelmi szabályozás polgári jogi elemeit illetően.
Az e fejezetben foglalt rendelkezések kapcsán megemlítendő, hogy a tisztán technikai, jogszabály-szerkesztési jellegű változtatásokon kívül a gazdálkodó szervezet gyűjtőfogalmának ágazati törvényekben való meghatározása, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok fogalmának kivezetése, továbbá a veszélyes üzemi felelősséggel, a vad tulajdonjogával, valamint a vadászható állat által okozott károkkal kapcsolatos hatályos szabályozás új Ptk.-hoz történő igazítása is megtörténik.
A törvényjavaslat VI. fejezete tartalmazza a honvédelmi tárgyú törvények módosításait, amelyek a közeli hozzátartozó fogalmával, a jognyilatkozatok megtámadhatóságával, a sérelemdíjjal, a gazdálkodó szervezet fogalmának Ptk.-ból történő elhagyásával, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság kategóriájának kivezetésével állnak összefüggésben.
A törvényjavaslat VII. fejezete tartalmazza a rendészeti, katasztrófavédelmi, önkormányzati, építésügyi tárgyú, valamint külföldre utazással kapcsolatos törvények módosítását. E módosítások egyrészt az új Ptk. hatálybalépésére tekintettel szükséges jogtechnikai módosítások megvalósítására irányulnak, másrészt tartalmazzák a korábbi fejezetek vonatkozásában már említett gazdálkodó szervezettel, közeli hozzátartozó fogalmával, a cselekvőképességi kategóriákkal, a nem vagyoni kártérítéssel és a jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal kapcsolatos változások átvezetéséhez kapcsolódó módosításokat is.
A törvényjavaslat VIII. fejezetében tárgyalt közigazgatási és igazságügyi tárgyú törvények a technikai pontosításokon túl lényeges tartalmi változtatásokat is tartalmaznak. Fontos hangsúlyozni, hogy a hatályos gondnoksági rendszer negatív tapasztalatai önmagában az anyagi jogszabályok megváltoztatásával nem orvosolhatók. Az új Ptk. cselekvőképességi reformja ezért több ponton érinti a polgári perrendtartás szabályait is. Így például a cselekvőképességi szabályok módosulásával függ össze a perbeli cselekvőképesség kategóriájának megváltoztatása is. A Pp. módosításával lehetőség nyílik arra, hogy a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személyek szélesebb körben járhassanak el önállóan bírósági ügyeikben.
A támogatott döntéshozatal jogintézmények bevezetése szükségessé teszi a polgári perrendtartásról szóló törvényen túl a közigazgatási hatósági eljárásról és a büntetőeljárásról szóló törvények módosítását is a támogatóval kapcsolatos eljárási szabályok meghatározása érdekében.
A korlátozottan cselekvőképes nagykorú személyekre vonatkozó szabályok változása, valamint a támogatott döntéshozatal jogintézményének bevezetése módosítási igényt vet fel a közbizalmat élvező hivatásrendekre vonatkozó szabályozások területén is. Ilyen hivatást gyakorol például a bíró, az ügyész, de az ügyvéd is. E hivatásrendek gyakorlása olyan, az állampolgárok életét alapvetően befolyásoló döntések meghozatalát feltételezi, amelyekkel nem egyeztethető össze az ítélőképesség cselekvőképességet érintő vagy cselekvőképességet nem érintő kisfokú korlátozottsága sem. Mindezekre tekintettel szükséges az érintett státustörvények módosítása oly módon, hogy az érintett hivatásrendek tagja nem lehet az, aki cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt áll.
Az előzetes jognyilatkozat megtételének új Ptk. szerinti lehetősége szorosan kapcsolódik a cselekvőképesség korlátozásához, ezért a gondnokság alá helyezési per szabályai is kiegészítésre szorulnak. Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásának eljárási szabályait is meg kell határozni a jogintézmény hatályosulása érdekében.
Az új Ptk. megteremti annak lehetőségét, hogy a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben a bíróság, a gyámhatósági eljárásban pedig a gyámhatóság a feleket közvetítői eljárás igénybevételére kötelezze, ami szükségessé teszi a polgári perrendtartásról szóló törvényen túl a közvetítői tevékenységről szóló törvény egyes rendelkezéseinek kiegészítését, a kötelező közvetítésre vonatkozó eljárási szabályok megalkotását.
Az új Ptk. az eljárás gyorsításának érdekében lehetőséget teremt az apaság vélelmének megdöntésére bírósági nem peres eljárásban, amelyre tekintettel szükséges a nem peres eljárás részletszabályainak meghatározása.
Az új kódex speciális jogvédelmi eszközként határozza meg a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítésének lehetőségét. E változás szükségessé teszi az ilyen jellegű igények érvényesítése iránt indított perek általánostól eltérő szabályainak megalkotását.
Az új Ptk. lehetővé teszi azt is, hogy a tulajdonostárs - közös tulajdon fennállása esetén - a többi tulajdonostárs tulajdoni hányadára vonatkozó elővásárlási jogát végrehajtási árverés esetén is gyakorolhassa. E szabályok szükségessé teszik a bírósági végrehajtásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek módosítását, az új jogi környezethez igazítását.
Az új Ptk. a gazdasági társaságokkal kapcsolatos joganyagot magába integrálja, ami a gazdasági társaságokról szóló törvény számviteli és eljárásjogi rendelkezésektől megtisztított előírásait jelenti. A kimaradó szabályok egy részének fenntartása továbbra is indokolt, ezért szükséges módosítani többek között a cégeljárási törvényt, hogy az új Ptk.-ba nem integrált eljárási jellegű szabályok továbbra is érvényesülhessenek.
A törvényjavaslat IX. fejezetében a pénzügyi, adóügyi, lakáspolitikai és foglalkoztatáspolitikai tárgyú törvények módosítása mellett megjelenik a kereskedelmi vagy az államháztartási szabályozás módosítása is.
A pénz-, tőke- és biztosítási szabályozás tekintetében a következőket lehet kiemelni. Az új Ptk. megváltoztatja a részvények átalakítására vonatkozó szabályozást. Emiatt szükségessé vált a tőkepiacról szóló törvény módosítása is annak érdekében, hogy a dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé való visszaalakítására vonatkozó szabályok is meghatározásra kerüljenek.
Fontos változás a biztosítási tárgyú törvények tekintetében, hogy a kárfogalom a továbbiakban csupán a vagyoni kárra vonatkozik, így a törvényeket érintő módosítások - a biztosító és a vele szerződő fél között létrejött szerződés tartalmától függően - kiterjesztik a biztosítók helytállási kötelezettségét a sérelemdíj megfizetésére is.
(15.20)
Az egyes adótörvényeket érintő módosítások célja az új Ptk. terminológiájával való összhang megteremtése.
Az új kódex a lakásbérleti szerződés szabályait is részletesebben szabályozza a hatályos Ptk.-nál. A kettős szabályozás elkerülése érdekében szükségessé vált a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény rendelkezéseinek felülvizsgálata is.
Az új Ptk. személyhez fűződő jogok helyett személyiségi jogokról rendelkezik.
Továbbá, ahogy már említettem, változást vezet be a cselekvőképességi szabályok tekintetében, ezért szükséges a munka törvénykönyvének megfelelő módosítása is.
A törvényjavaslat az államháztartásról szóló törvény megfelelő módosításával egyértelművé teszi, hogy a költségvetési szerv vonatkozásában az államháztartásról szóló törvény és a költségvetési szervre vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadóak. Ez azt jelenti, hogy nem kell és nem is lehet az új Ptk. jogi személyekre vonatkozó általános szabályai közül azokat alkalmazni, amelyek a költségvetési szervek speciális jellegére tekintettel alkalmazhatatlanok.
Újdonság, hogy a javaslat kibővíti az államháztartási törvényben meghatározott, úgynevezett felülről nyitott előirányzatok költségvetési kiadásait a sérelemdíjjal.
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló, valamint a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvények módosítására a polgári törvénykönyvre történő hivatkozások pontosítása érdekében, valamint az üzleti titok fogalmának módosulása miatt van szükség.
Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A teljesség igénye nélkül próbáltam néhány szükséges jogszabályi változtatásra rámutatni. Hangsúlyozom ugyanakkor, hogy a törvénycsomag az önök által már elfogadott új Ptk.-hoz kapcsolódik, az új kódex megfelelő alkalmazásához szükséges törvényi szintű jogszabály-módosításokat tartalmazza, feltétlenül számítok ezért támogatásukra. Kérem a tisztelt Országgyűléstől a törvényjavaslat megvitatását és elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
