DR. VEJKEY IMRE
DR. VEJKEY IMRE
DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy az előttem felszólalók által elmondottakra reagáljak.
Az előttem felszólalók közül a Répássy Róbert államtitkár úr és Vas Imre képviselőtársam által elmondottakkal teljes mértékben egyetértek. Azonban nem értek egyet Lendvai Ildikó képviselőtársammal, aki abból az alapvetésből indult ki, hogy mivel a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt az MSZP nem fogadta el, ezért az MSZP nem fogadja el az egyes törvényeknek az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló T/12824. számú törvényjavaslatot sem. Ezen analógia alapján tulajdonképpen azt is fel lehetne vetni, hogy mivel az MSZP nem fogadta el Magyarország Alaptörvényét, akkor ennek alapján a Magyarország Alaptörvényéből származtatható semmilyen további jogszabályt az MSZP nem kíván elfogadni. (Lendvai Ildikó: Ez egy jó ötlet.)
Nyilvánvaló, hogy ez nem így van, és álláspontom szerint az MSZP sem ezt a gyakorlatot követi. Tehát az indoklás, amit az imént hallottunk, sántít.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az új civiljogi kódex, a 2013. évi V. törvény a magánjogi jogviszonyok lehetőség szerinti legteljesebb körét szabályozza, így a korábbi Ptk.-tól eltérően többletként felöleli a családjogi jogviszonyokat, továbbá a gazdasági társaságokra vonatkozó normákat is. Össztársadalmi érdek, hogy az új Ptk. 2014. március 15-i hatálybalépése zökkenőmentesen, a hatályos jogrendszerrel koherensen történjen meg. Ezért szükséges a jogrendszert szabályozó eszközök hozzáigazítása az újonnan megalkotott civiljogi szabályrendszerekhez. Fenti célt szolgálja az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat, amely tartalmazza az új Ptk. alkalmazásához szükséges törvények módosítását célzó rendelkezéseket az alábbi tíz fejezetben foglaltak szerint.
I. fejezet. A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények tekintetében, a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló ’97. évi XXXI. törvény kivételével, elsősorban terminológiai összhang biztosítását szolgáló pontosítások átvezetése valósul meg. A gyermekvédelmi törvény tartalmi változásokat is hordoz magában az örökbefogadás előkészítése, utánkövetése, a családba fogadás, a támogatott közvetítői eljárás, valamint a hivatásos gondnokok jogállása területén.
II. fejezet. Az egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények vonatkozásában a cselekvőképesség, a kártérítési felelősség, a személyiségi jogok és a termékfelelősség újraszabályozása miatti terminológiai eltérések átvezetése, valamint a támogatott döntéshozatal mint új jogintézmény adaptálása vált szükségessé. Az egészségügyről szóló ’97. évi CLIV. törvény vonatkozásában a fogalomhasználat összhangjának megteremtésén túl tartalmi változást jelent a családtervezési célú művi meddővé tétel kérelemre történő elvégzése, ezen feltételek újraszabályozása. Az új Ptk.-val való szabályozási összhang biztosítása érdekében szükséges a sportról szóló 2004. évi I. törvény technikai módosítása is. Így például az új Ptk. nem tartalmaz rendelkezést az országos sportági szakszövetség vonatkozásában, ezért a sportról szóló 2004. évi I. törvényből törölni kell a sportági szakszövetséggel kapcsolatban a régi Ptk.-ra történő hivatkozásokat.
III. fejezet. A törvényjavaslat a kulturális tárgyú törvények tekintetében elsősorban az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő terminológiai változásokból fakadó, valamint a Ptk.-ra történő törvényi hivatkozásokat egységesítő jogtechnikai jellegű pontosítások átvezetésére irányul. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása, a fogalomhasználat összhangjának megteremtésén túl, érdemi változást eredményez a múzeumi letétre vonatkozó előírások vonatkozásában, így különösen a letéti szerződés minimális tartalmi elemeit, a letevő és a letéteményes jogait, illetőleg kötelezettségeit illetően.
IV. fejezet. A közlekedési, energetikai, hírközlési és vagyonpolitikai tárgyú törvények módosítása is azt célozza, hogy az új Ptk. hatálybalépése a jogrendszer egységességének megőrzése mellett valósuljon meg. Ezért a módosítások elsődlegesen az új Ptk. terminológiájának történő megfelelést, valamint a helytelenné váló jogszabályi utasítások lecserélését szolgálja.
V. fejezet. Az agrár-és környezetvédelmi tárgyú törvények felülvizsgálata is elsősorban technikai jellegű módosításokat vesz igénybe, kis számú esetben volt csak szükség az adott jogintézmény tartalmi szempontú újragondolására. Speciális jogterületet képez a vadászat, a vadgazdálkodás, ezen belül is a vad tulajdonjogának, valamint a vad által okozott károkért való helytállás szabályozása, amelyre vonatkozóan mind az új Ptk., mind a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló ’96. évi LV. törvény tartalmaz rendelkezéseket. Ezért a törvényjavaslat az idevonatkozó rendelkezéseknek az új Ptk. szabályozási keretein belül történő módosításait is tartalmazza.
Fontos változás, hogy az új Ptk. a közkereseti és betéti társaságot jogi személlyel ruházza fel. Erre tekintettel az egyes ágazati törvényekből is ki kell vezetni a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság kategóriáját. Ez alapján az ágazati törvényekben előforduló “jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok” fogalom használata kikerül a normaszövegből. Az egyes ágazati törvényekben terminológiai pontosításokat szükséges továbbá elvégezni a veszélyes üzemi felelősség szabályozása tekintetében is.
VI. fejezet. A törvényjavaslat a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, valamint a honvédségi adatkezelésről és az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatok ellátásáról szóló 2013. évi XCVII. törvény új Ptk.-val összefüggő módosításait tartalmazza.
VII. fejezet. A módosítások tárgykörüket tekintve kiterjednek a helyi önkormányzattal, építésüggyel, rendőrséggel, katasztrófavédelemmel, idegenrendészettel, élet- és vagyonbiztonság védelmével, temetkezéssel, kulturális örökségvédelemmel és a kéménysepréssel kapcsolatos szabályozásokra is, tekintettel arra, hogy a normák a Ptk.-ra vagy annak 2014-ben módosuló jogintézményeire való utalást tartalmaznak.
(16.10)
Az utalások egy része technikai módosítást igényel, amennyiben például a Ptk.-ra való merev hivatkozásokat kell módosítani, másrészt pedig a gazdálkodó szervezettel, a közeli hozzátartozóval, a cselekvőképességi kategóriákkal, a nem vagyoni kártérítéssel és a jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal kapcsolatos szabályozás új Ptk.-val hatályba lépő változásaira tekintettel szükséges rendelkezéseket tartalmazza. A törvényjavaslat az új Ptk.-val összefüggésben módosítja továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény kártérítési, illetve pénzkövetelési szabályait is.
VIII. fejezet. A közigazgatási és igazságügyi tárgyú törvények felülvizsgálata az alapfeladatként megjelenő technikai pontosításokon túl tartalmi változások szükségességét is maga után vonja. A cselekvőképességre vonatkozó szabályozás tartamának és terminológiájának változása indokolja az érintett jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő módosítást, új jogi környezethez való igazítását. A támogatott döntéshozatal jogintézményének bevezetése szükségessé teszi az eljárási szabályokat tartalmazó törvények, így különösen a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, a közigazgatási eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvény és a büntetőeljárásról szóló 1989. évi XIX. törvény módosítását a támogatóval kapcsolatos eljárási szabályok meghatározása érdekében. A korlátozottan cselekvőképes nagykorú személyekre vonatkozó szabályok változása, valamint a támogatott döntéshozatal jogintézmények bevezetése módosítási igényt vet fel a közbizalmat élvező hivatásrendekre, bírákra, ügyészekre, közjegyzőkre, végrehajtókra, ügyvédekre vonatkozó szabályok területén is. E hivatásrendek gyakorlása olyan, az állampolgárok életét alapvetően befolyásoló döntések meghozatalát feltételezi, amelyekkel nem egyeztethető össze az ítélőképesség cselekvőképességet érintő vagy a cselekvőképességet nem érintő kisfokú korlátozottsága sem. Mindezekre tekintettel szükséges többek között a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény, az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény, a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény vonatkozó rendelkezéseinek módosítása oly módon, hogy az érintett hivatásrendek tagja nem lehet az, aki cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt áll.
Az előzetes jognyilatkozat megtételének lehetősége szorosan kapcsolódik a cselekvőképesség korlátozásához, ezért a gondnokság alá helyezési per szabályai is kiegészítésre szorulnak. Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásának eljárási szabályait is létre kell hozni a jogintézmény hatályosulása érdekében. Az új Ptk. megteremti annak lehetőségét is, hogy a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben a bíróság, a gyámhatósági eljárásban pedig a gyámhatóság a feleket közvetítő eljárás igénybevételére kötelezze, ami szükségessé teszi a Pp. és a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény egyes rendelkezéseinek módosítását, kiegészítését, a közvetítésre kötelezésre vonatkozó eljárási szabályok megalkotását.
Az új Ptk. az eljárás gyorsításának érdekében lehetőséget teremt az apaság vélelmének megdöntésére bírósági nemperes eljárásban, amelyre tekintettel szükséges a vonatkozó nemperes eljárás részletszabályainak a meghatározása is. Az új Ptk. speciális jogvédelmi eszközként határozza meg a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítésének lehetőségét, e változás szükségessé teszi az ilyen jellegű igények érvényesítése iránt indítandó perek általánostól eltérő szabályainak a megalkotását. Az új Ptk. lehetővé teszi azt is, hogy a tulajdonostárs közös tulajdon esetében a többi tulajdonostárs tulajdoni hányadára vonatkozó elővásárlási jogát a végrehajtási, a hatósági végrehajtási árverés esetén is gyakorolhassa. A szabályok szükségessé teszik a végrehajtási törvény egyes rendelkezéseinek a módosítását, az új jogi környezethez való igazítását.
Az új Ptk. a társasági anyagi jogot magába integrálja, a hatályos joganyagnak a számviteli és eljárásjogi rendelkezéseitől megtisztított előírásait is tartalmazza. A kimaradó szabályok sok esetben nem tekinthetők magyarázó vagy az eltérés lehetőségére utaló szabályoknak, így ezen szabályok fenntartása indokolt, sőt több esetben elengedhetetlen. A szabályok a törvényjavaslat szerint a Ctv. hatálya alá tartoznak, így különösen a megszűnt tag üzletrészének rendelkezésére vonatkozó eljárás, tag kizárása iránti per szabálya.
IX. fejezet. A pénzügyi és gazdasági tárgyú, valamint közszolgálattal összefüggő törvények technikai jellegű módosítása is szükséges, amennyiben a Ptk. címére vagy annak egyes rendelkezéseire való merev hivatkozás miatt kell módosítani. Módosítást tesz szükségessé továbbá a cselekvőképesség korlátozására vonatkozó jogszabályi rendelkezések változása, a sérelemdíj fogalmának bevezetése, a gazdálkodó szervezet fogalom Ptk.-ban történő meghatározásának megszűnése vagy a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság kategóriájának a megszűnése.
A közszolgálati tisztségviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása ugyancsak szükséges az új Ptk.-val összefüggésben. E jogszabály közigazgatási tárgyúnak is minősül, tekintettel azonban arra, hogy tartalma, a szabályozás tárgya szorosan összefügg a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseivel, indokolttá vált, hogy e két jogszabály új Ptk.-val összefüggő módosítása összehangoltan történjen meg. A módosítási javaslatok ezért kerültek elhelyezésre jellemzően gazdasági tárgyú, a munka törvénykönyvének módosítását is tartalmazó fejezetben.
X. fejezet. Ez a záró rendelkezéseket tartalmazó fejezet technikai jellegű. A módosító rendelkezések hatályba léptetésével, illetve hatályon kívül helyezésekkel, az alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményeinek teljesítésével, valamint az Európai Unió jogának való megfeleléssel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.
Kérem, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
