Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A múlt héten egy 93 éves idős asszony kilakoltatását akadályozták meg sikeresen otthonmentő civilek, nemzeti jogvédők és a helyi jobbikos képviselő együttesen.
Egy olyan otthonvédelmi sikerről van szó, ahol az igazság teljesen egyértelműen, szubjektív mérlegelési elemektől függetlenül, a károsultak, a család oldalán volt, hiszen bírósági szakaszban tartott az az ügy, ami kapcsán nem is lett volna szabad végrehajtást kezdeményezni. Ez mégis megtörtént, az idős asszony elhunyt fiának a vitatott tartozása után ezt az adósságot, mint a halat a piacon, úgy adták egymás között a végrehajtók, és ki akarták tenni azt az asszonyt az otthonából, aki ötven éve ott élt, ott lélegzett, és ha kitették volna onnan, akkor nem biztos, hogy sokkal túlélte volna ezt az akciót.
(16.10)
Mint említettem, szerencsés módon az otthonvédők, a jogvédők és a helyi jobbikos képviselő kiállása, közvetítése elvezetett oda, hogy egy olyan megállapodás született, amelynek értelmében az asszony a lakásában maradhatott.
Ezzel párhuzamos a devizahiteles kerekasztal is újra összeült, hogy elejét vegye a hasonló cselekményeknek. Itt szinte az összes károsultvédő civil szervezet megjelent, a Jobbik is megjelent, de a meghívott parlamenti pártok közül rajtunk kívül egyetlenegy sem, a Nemzetgazdasági Minisztérium sem, a Bankszövetség sem, és egyáltalán csak az érintettek, a civilek és a Jobbik volt jelen, ami szégyen, gyalázat önmagában.
De azt is látnunk kell, hogy elképesztő módon felpörgött a bankok kilakoltatási kedve, mégis ma a XIII. kerületben és Miskolcon is sikerült megakadályozni egy kilakoltatást a jogszabályi kereteken belül maradva. De most már a rend őrei sem hajlandók adni a nevüket egyértelmű jogsértésekhez, mely jogsértések az önök kilakoltatási kvótája alapján történnek, amelyet - többször kifejtették - arra hoztak létre, hogy ne zúduljon túl nagy, kiürített ingatlan-, lakás- és háztömeg az ingatlanpiacra, és az ne nyomja le az árakat.
Éppen ezért adódik a kérdés, hogy a november 1-jei határidővel, a saját maguk időhúzásával mikor szánják el végre magukat a cselekvésre, és mikor jön el az az időpont, hogy legalább a 90 fölötti, idős polgároknak nem kell aggódniuk a létbiztonságuk és a holnapjuk miatt. (Taps a Jobbik soraiban.)
