DOMOKOS LÁSZLÓ
DOMOKOS LÁSZLÓ
DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A zárszámadási törvényjavaslat vitájában több képviselő is szóvá tette, hogy az Állami Számvevőszék 2012. évi központi költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentése nem elemzi és értékeli a számok mögött meghúzódó gazdasági, költségvetési folyamatokat.
Tisztán jogi szempontból ez a kritika teljesen alaptalan, hiszen a számvevőszéki ellenőrzés célja egyrészt a törvényjavaslatot megalapozó pénzügyi beszámolók, elszámolások megbízhatóságának, másrészt a költségvetés végrehajtása szabályszerűségének megállapítása volt. Ugyanakkor megértem azt az igényt, hogy az országgyűlési képviselők a számsorok mögé szeretnének belátni. Ennek az elvárásnak a teljesítése azonban nem a Számvevőszék ellenőrzési, hanem tanácsadói feladatkörébe tartozik. Az Országgyűlés éppen a múlt évben bővítette ki, tehát önök, az Állami Számvevőszék tanácsadó jogkörét, amikor az Állami Számvevőszékről szóló törvény módosításával egyértelművé tették, hogy a Számvevőszék feladatköréhez kapcsolódón nemcsak jelentéseket, hanem elemzéseket, tanulmányokat is készíthet. Sőt, a törvény kifejezetten az Állami Számvevőszék feladatává tette, hogy az Állami Számvevőszék elnökének a Költségvetési Tanács tagjaként ellátott feladatait elemzésekkel segítse.
Az Országgyűlés döntésének megfelelően az Állami Számvevőszék 2012-ben és ’13-ban is elemzést készített a Költségvetési Tanács részére a féléves költségvetési folyamatokról és a költségvetési törvényjavaslat tervezetének megalapozottságáról. A tavalyihoz hasonlóan az idén is elemzéssel segíti és segítette a Költségvetési Tanácsot, többek között az államadósság-szabály érvényesüléséről szóló döntések meghozatalában. E döntés jobb megalapozása érdekében az Állami Számvevőszék ellenőrzései fókuszába állította azokat a területeket, amelyekben a veszteségek vagy az eladósodás közvetlenül hozzájárul az államadósság növeléséhez. Például az önök által is ismert és olvasott területi, települési önkormányzatokat és a többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok széles körének ellenőrzését említhetem meg.
Ebbe a sorba illeszkedik az év elején közreadott tanulmányunk, amelyben a monetáris politika költségvetési kockázataira hívtuk fel a figyelmet. Teljesen indokoltnak tartom ezért azt az igényt, hogy a Számvevőszék egy teljes év költségvetési folyamatairól is készítsen elemzést e tekintetben; olyannyira indokoltnak, hogy egy ilyen tartalmú tanulmány elkészült, azt a mai napon tudtam nyilvánosságra hozni az Állami Számvevőszék honlapján. Ez az igény egyébként már nyáron, júliusban megfogalmazódott a Számvevőszék vezetésében, és ennek készítési folyamatában most kerültünk abba a helyzetbe, hogy ennek a nyilvánosságra hozása is lehetséges. Ez tulajdonképpen kísérleti jellegű, hiszen korábban egész évre nem készítettünk ilyen elemzést. De, mint ahogy mondtam, a múlt év novembere óta ezek a feladatok újraértelmezést kaptak, és ezért ugyan nem a zárszámadás hagyományos számvevőszéki elnöki expozéjában és anyagaként, de válaszként is erre az igényre - amely nemcsak ebben a vitában, hanem már korábban mint szándék is megfogalmazódott a képviselőktől -, hogy igen, értjük, nem tudtuk még pontosan, hogy ezt az elemző munkát hogy kell ellátnunk, de az első kísérleti műve elkészült, és talán ehhez hátteret ad önök számára is a jövőt tekintve.
(16.50)
Ezért szívesen veszünk minden visszajelzést arra, hogy milyen tartalmú és terjedelmű tanulmány lenne az, amit talán az országgyűlési képviselők a zárszámadási vita során leginkább hasznosítani tudnak, és amennyiben ez lehetséges, a következőkben ezt figyelembe vennénk.
Azt tervezzük ugyanis, hogy hasonló elemzést, mint minden évben, elkészítünk, időben kapcsolódva a zárszámadási ellenőrzési folyamathoz. Nem szeretnénk azonban, ha az Állami Számvevőszék ellenőrzési és tanácsadói funkciója keveredne, ezért elemzésünket a Költségvetési Tanács részére tervezzük benyújtani minden év nyarán, és a Tanács ülését követően terveznénk nyilvánosságra is hozni, következésképpen az a képviselőket is segíti majd a zárszámadás augusztus 31-én benyújtott számsorainak, adatainak értelmezésében. Az elmondottakból kitűnik, hogy az Állami Számvevőszék elemzi a mögöttünk hagyott év költségvetési folyamatait és az előttünk lévő év költségvetési kockázatait is, nem mint számvevőszéki audit, ellenőrző funkció, hanem mint a Költségvetési Tanács munkáját támogató, szintén a törvényben megfogalmazott számvevőszéki feladat.
Meggyőződésem, hogy a Számvevőszéknek a rövid távon jelentkező kockázatok mellett a hosszabb távú fejlődést jelentő befolyásoló kockázatokkal is foglalkoznia kell. Ebben erősít meg, hogy a holland, a finn, és több más, haladó gondolkodású számvevőszék is napirendjére vette az úgynevezett makrokockázatok elemzését, és stratégiáját ezek figyelembevételével alakítja ki. Az ő tapasztalataikat is szeretnénk megismerni majd azon a nemzetközi konferencián, amelyet az Állami Számvevőszék október 9-én rendez, és amelyre meghívja az országgyűlési frakciók képviselőit is, hogy e folyamatba betekintést közvetlenül is kaphassanak.
Az alaptörvényben rögzített hosszú távú feladat az államadósság szintjének folyamatos mérséklése a nemzeti jövedelem 50 százalékos szintjéig. Számítások szerint ez évtizedes feladat, még akkor is, ha a gazdasági növekedés felgyorsul, és a magas növekedési ütem tartósan fennmarad. Ezért nagyon fontos, hogy ezt az alkotmányos célt egy olyan államadósság-szabály segítse, amely úgy ösztönöz a GDP-arányos államadósság mérséklésére, hogy közben nem fékezi magának a nemzeti jövedelemnek, a GDP-nek a növelését. Ezért elemzést készítettünk a Költségvetési Tanács részére az államadósság-szabály alkalmazásának elvi és gyakorlati problémáiról is. Abban bízom, hogy a tanulmánynak a Tanács általi megtárgyalását követően - ami még várhatóan a következő néhány hétben megtörténik - számos olyan javaslatot tudunk majd tenni az Országgyűlés részére, amelyek elfogadása esetén az államadósság csökkentésének követelményét harmonikusabban lehet majd teljesíteni. A tanulmány megismerését szintén a későbbi vitákhoz kapcsolódóan is háttérként szánjuk az önök hasznos munkájának támogatására.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. A továbbiakban a vitához kapcsolódóan bármilyen kérdésben, amelyet az elmúlt időszakban is föltettek, fölajánljuk, hogy a szakmai háttér tisztázására, a konzultációra állunk rendelkezésre. Úgy gondolom, nem itt, a parlamenti vitában szeretnék részt venni a további kérdések reagálásában, hanem módot adunk arra - mint ahogy a számvevőszéki és költségvetési bizottsági ülésen is elhangzott részemről -, hogy a további szakmai részletkérdésekre, az ellenőrzés technikai részleteire vonatkozóan, ha megengedik, külön hátteret biztosítanánk az egyeztetésére. Nem a mai vitában vennék részt és alakítanám ennek a vitának a formáját, hiszen ez, úgy gondolom, túlmutat a számvevőszéki elnöki funkción, ezen bejelentésem viszont reményeim szerint segíti az önök munkáját.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
