PÁL BÉLA
PÁL BÉLA
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A 2012. év zárszámadása jól mutatja, hogy a kormány intézkedéseivel most is a legszegényebbektől vett el forrásokat annak érdekében, hogy azokat a magasabb jövedelműeknek csoportosítsa át. Mindezek miatt a társadalmi egyenlőtlenségek és a szegénység is nőtt az országban. A zárszámadási beszámolót tekintve elmondható, hogy a szegényellenes társadalompolitika egy újabb lenyomata fekszik előttünk. Bár Matolcsy György azt mondta a költségvetés parlamenti vitájában, hogy Magyarország 2012. évi költségvetése, mint minden költségvetés, hűen kell tükrözze Magyarország Kormányának politikáját és gazdaságpolitikáját, nem lehet mondani, hogy nem fogalmazott pontosan. Pontosan fogalmazott, mert a gazdaságpolitika kiszámíthatatlan, megalapozatlan és szegényellenes, amelyet a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Orbán-kormány folytat. Hiszen a költségvetést az elfogadását követően kilenc alkalommal kellett módosítani, egyetlenegy makrogazdasági tervezési célszám nem teljesült, sem a GDP-t, sem az inflációt, sem a hiányt, sem a forintárfolyamot nem találták el, tovább nőtt Magyarország lemaradása Európa centrumától és a régiós versenytársaktól is, és a családoktól, az emberektől újabb és újabb áldozatokat követeltek az újabb és újabb megszorítások.
Hiába mondta a gazdasági miniszter azt, hogy ez a költségvetés gyarapítja Magyarországot, gyarapítja a magyar embereket, 2012-ben 3,5 százalékkal csökkentek a reálkeresetek, eközben a kormány már 2011-ben több száz milliárd forintot adott a gazdagabbaknak a felső adókulcs eltörlésével, az egykulcsos személyi jövedelemadóval, amit folytatott 2012-ben a szuperbruttósítás részleges kivezetésével. Ezzel szemben az alacsonykeresetűektől elvette az adójóváírást, így sokaknak csökkent a nettó fizetése, a munkanélküli rászoruló családoknak járó ellátásokat, illetve a gyermekes családoknak jutó pénzbeli családtámogatásokat nem emelte, így 2012-ben az infláció miatt tovább folytatódott a támogatások reálértékének a csökkenése. Az infláció alakulásában pedig döntő szerepet játszott az áfakulcs 2 százalékpontos emelése, mindez pedig több százezer magyar család mindennapi életét nehezítette meg.
Hadd mondjak néhány példát! A kormány a bölcsődékben bevezette a gondozási díjat, miközben a gyes összegét egy forinttal sem emelte, az adókedvezményhez pedig családok százezrei nem jutottak hozzá részben vagy egészben, mert egyszerűen nem rendelkeztek akkora jövedelemmel, amely alapján igénybe vehették volna az adókedvezményt. Még ha bővítik is most a rendszert a választásokhoz közeledve, akkor is elmondható, hogy több százezer rászoruló család esett el több százezer forinttól azok közül, akik csak hírből ismerhették ezt a kedvezményt. Ennek következtében a gyermekszegénység egyre növekszik Magyarországon. Az UNICEF 2013-as jelentése megállapította, hogy a magyar gyermekek körében az elmúlt években nőtt a jólétükben veszélyeztetettek aránya, és jelenleg minden második gyermek nélkülöz valamilyen szempontból.
No és mi a helyzet az önkormányzati támogatásokkal? Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése címén, tehát az önkormányzati segélyezésre szánt forrásokból 40 milliárd forintot vontak el az év során zárolások és átcsoportosítások miatt. Így még a tervezettnél is kevesebb támogatás juthat a rászorulóknak. Kiemelendő az is, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százalékára csökkent az eddigi 100 százalék helyett. Ez azt jelenti, hogy csökkentették a segély összegét 22 800 forintra, miközben a viszonyítási alapnak használt nyugdíjminimum továbbra sem emelkedett, ez továbbra is 28 500 forint. Nem emelkedett ugyanígy a lakásfenntartási támogatás, holott a költségek nőttek, az egy négyzetméterre jutó alapösszeg, valamint a közgyógyellátás havi maximális kerete sem, bár a gyógyszerárak nőttek, amellyel egyébként a kormánynak a rászoruló, elsősorban beteg gyermeket nevelő családokat kellene segítenie.
A szociális szolgáltatások állami támogatása 2012-ben sem emelkedett, így nem emelkedett az idősek, a fogyatékosok, a hajléktalanok intézményeinek fajlagos állami támogatása sem. Az önkormányzati fenntartású gyermekvédelmi és szociális intézmények támogatására - figyelembe véve a megyei fenntartású intézmények államosítását is - körülbelül 10 milliárd forinttal kevesebbet fordított a kormány, mint az előző évben.
No és nézzük azt az ígéretet, amely úgy szólt, hogy a kormány 1 millió új munkahelyet teremt, amely ígéretnek még az időarányos része sem teljesült, hogy finoman fogalmazzak, nemhogy 1 millió új munkahely. Az elmúlt időszakban ehhez képest viszont a munkanélküli-segély folyósítási idejét és összegét is csökkentették. Azóta aki elveszíti a munkáját, az három hónap után ellátás nélkül marad. A közmunkáért adható bért több ezer forinttal csökkentették, akiknek nem jut még közmunka sem, azoknak pedig 20 százalékkal csökkentették az ellátását és megnehezítették a segélyekhez való hozzáférést. Ma már egyre többen vannak azok, akik semmilyen állami segítséget nem kapnak. Közel 300 ezer ember van ma Magyarországon, akiknek se a szociális, se az egészségügyi ellátása nincs megoldva. Feltehetően nekik nyugdíjuk sem lesz soha.
A kormány ebben az évben megpróbálta a még megmaradt magán-nyugdíjpénztári tagok vagyonát is megszerezni, így újabb milliárdokat tudtak volna államosítani. De tudjuk, hogy a magánnyugdíjrendszer államosításából befolyt közel 3000 milliárd forintot lényegében már el is költötték, pedig a választási kampányban még azt ígérte a Fidesz, hogy megvédi a nyugdíjpénztári befizetéseket és a nyugdíjakat. Egy tollvonással megszüntették a korhatár előtti nyugdíjakat e gondolatok jegyében és ezen ígéretek jegyében, a meglévő ellátásokat átnevezték, így több százezer ember státusa változott meg egyik napról a másikra. Sőt vannak, akiknek még meg is adóztatják az ellátásukat szolgálati járandóságként. A nyugdíjakat az inflációval emelték ugyan, de mivel nem volt pontos a tervezés, ezért kiegészítő nyugdíjemelésre kellett sort keríteni. De a rokkantnyugdíjasokat sem hagyták békében, 200 ezer embernek kell újrakérelmeznie az ellátását, amit sok esetben csökkentettek vagy elvettek. Az érintettek számos juttatástól estek el, például utazási kedvezmény, kedvezményes adózási feltételek és más kedvezmények. A felülvizsgálatban érintettek nagy része továbbra is rendkívül kiszolgáltatott helyzetben van, hiszen nem tudják, hogy mikor kerül rájuk a sor, és utána kapnak-e ellátást.
(16.00)
Az Országgyűlés szociális bizottságának tagjaként szinte hetente, naponta kapunk olyan leveleket, amikor állampolgárok arra panaszkodnak, hogy nincs semmiféle megélhetési lehetőségük, miből éljenek meg a jövőben, hiszen a rokkantnyugdíjas-ellátásukat is elvette tőlük a kormány.
A kormány egymillió új munkahelyet ígért, ehelyett azonban csak a szegénységben élők számát emelte. A társadalmi folyamatokat jelző szinte összes mutató, statisztika azt mutatja, hogy sajnos rossz irányba mentek a dolgok 2012-ben is, nem véletlen, hogy bármilyen szegénységdefiníciót is nézünk, növekedett a szegénységben élők száma, a létminimum alatt élők száma ma már meghaladja a 4 millió főt. A Tárki 2012-re vonatkozó adatai is azt mutatják, hogy jelentősen nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek is, a legszegényebbek és a leggazdagabbak jövedelme közötti különbség több mint kilencszeresére nőtt.
Sajnos, 2012 sokak számára az elszegényedés éve volt. Meg kell jegyezni, hogy az Állami Számvevőszék a költségvetés benyújtásakor is jelentésében már több ponton bírálta a költségvetést. Azt írták, hogy szó szerint idézzem: “A lassuló gazdasági növekedés, a 2012. évi költségvetési javaslatot megalapozó törvényi változások következtében véleményünk szerint a tervezettnél jobban nő a szociálisan támogatásra szoruló egyének, családok száma.
A szociális támogatások, ezen belül kiemelten a pénzbeli szociális juttatások és az ehhez kapcsolódó jövedelempótló támogatások összegének tervezett, közel 30 milliárd forintos csökkentése kockázatos, az önkormányzatok részére biztosított 2012. évi költségvetési előirányzat nem nyújt fedezetet a felmerülő igények kielégítésére. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás 20 százalékos csökkentése a munkára ösztönző hatása mellett - a jelenlegi öregségi nyugdíjminimum alapján ennek tervezett összege, mint ahogyan említettem, 22 800 Ft/hó - a közfoglalkoztatásból átmenetileg vagy véglegesen kiszoruló támogatásban részesülők megélhetését nehezíti.” Így szólt az Állami Számvevőszéknek a költségvetés benyújtásakor megfogalmazott véleménye.
Tisztelt Képviselőtársaim! Megállapíthatjuk, hogy a Fidesz-Kereszténydemokrata Néppárt kétharmados parlamenti többsége, Orbán Viktor és kormánya nem teremtett munkahelyeket csak nagyon csekély számban, és a szociális támogatások értékét nemhogy nem növelték, nemhogy szinten tartották, hanem csökkentették, számos társadalmi csoportnak megnehezítették ezáltal a mindennapi életét, a gyermekes családok, a kiskeresetűek, a rokkantak és az idősek is egyre szűkösebben élnek. A kormány nem a szegénység ellen, hanem a szegények ellen hozott súlyos intézkedéseket, ezzel tovább mélyítette a szakadékot a gazdagok és a szegények között, valamint ezáltal gyengítette a társadalmi szolidaritást.
Mindezeket figyelembe véve a Magyar Köztársaság 2012. évi költségvetéséről szóló 2011. évi törvény végrehajtásáról szóló T/12002. számú törvényjavaslatot az MSZP nem támogatja, mert ez egy olyan szegényellenes társadalompolitika bizonyító erejű lenyomata, amelyet a Szocialista Párt nem tud támogatni.
Köszönjük megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
