OSZTOLYKÁN ÁGNES
OSZTOLYKÁN ÁGNES
OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Egészen elképesztő az a hozzáállás, ahogyan az oktatási kormányzat az alapítványi iskolákat kezeli. Az elmúlt időszak elvonásai, a köznevelési szerződések megkötésének gyakorlata, a pályázati pénzek kiosztása mind-mind azt üzeni az alapítványi szférának, hogy rájuk nincs szükség, jobb lenne, ha bezárnának végre. A nemzeti együttműködés rendszerében, ami nem állami vagy egyházi, az nem jó, ami civil, az gyanús, nincs rá szükség, felesleges, káros. Legutóbb éppen a költségvetési törvény friss módosítása tartotta őket totális bizonytalanságban.
Az LMP határozottan kiáll a teljes iskolai hálózat majdnem 10 százalékát kiadó alapítványi iskolák mellett. Közel 300 ezer diákról és 20 ezer pedagógusról beszélünk.
Tévedés, hogy csak az elitgyerekeket fogadják. A leghátrányosabb helyzetű diákokkal, a speciális nevelési igényű tanulókkal tipikusan ezek a nem állami intézmények tudnak eredményesen foglalkozni. Ők azok, akik számára az állami közoktatás az esetek többségében nem a legjobb megoldás, túl merev, nem figyel az egyéni igényekre és szükségletekre. A központosított, államosított közoktatási rendszer csak fokozza ezeket a problémákat.
Az alapítványi iskolahálózat leépítése, az intézmények bezárása óriási veszteség lenne nemcsak a diákok és a pedagógusok, hanem az egész társadalom számára. Éppen ezért kérdezem, mikor kívánják rendezni végre megnyugtatóan az alapítványi iskolák helyzetét, mikor múlik el a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság korszaka.
Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.)
