DR. BENE ILDIKÓ,
DR. BENE ILDIKÓ,
DR. BENE ILDIKÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő T/2123. számú törvényjavaslat több törvény megnyitásával és módosításával az alábbi célkitűzések megvalósítására tesz javaslatot.
Számos ponton változik és egyszerűsödik - ahogy államtitkár úr is elmondta - és rugalmasabbá válik a pénzbeli ellátások területe, és az a cél, hogy az adminisztratív terhek csökkenjenek. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait érintő egyes feladatok végrehajtásáról szóló 1056/2013-as kormányrendelet szabályozza a végrehajtandó feladatokat, viszont azt mondhatjuk, hogy a koncepcióban semmiféle eltérés és változás nincsen, de a munka törvénykönyve és a gyed extra átvezetésre kerül ebbe a törvényjavaslatba.
(21.10)
2015. január 1-jétől az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai - ami a gyermekgondozási díjat, a táppénzt, illetve a csecsemőgondozási díjat jelenti -, valamint a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. Ez valóban az adminisztrációs terhek csökkenését jelenti, hiszen a Nemzeti Adóhatósághoz bevallott adatokból számol majd az Egészségbiztosítási Pénztár, tehát megszűnik a többszörös jelentési kötelezettség. Ahhoz azonban, hogy ez a rendszer jól működjön, elengedhetetlen feltétel, hogy a foglalkoztatók a bevallásoknak határidőben tegyenek eleget. Az adóhatósághoz benyújtott adatok esetében önrevízióra is lehetőség van, így az ehhez kapcsolódó adatok módosításának megfelelően az ellátások összegét újra el kell bírálni, és a törvény szabályozza a végrehajtás pontos időbeni kereteit is.
Fontos az a módosítás beépítése is az Ebtv.-be, hogy ellátás nélkül ne maradjon az igénylő akkor sem, ha nem állapítható meg az ellátás összege, mert nem került sor a jövedelméről bevallás benyújtására. Ebben az esetben számára előleg megállapítására van lehetőség.
Az élethez igazodik az a változás is a kötelező egészségbiztosításról szóló törvényi részben, hogy az ellenőrző főorvos az orvosi dokumentáció alapján, amennyiben az indokoltságról meggyőződött, 30 napra visszamenőleg igazolhatja a keresőképtelenséget. Ezt a törvényi javaslatot is az élet hozza, hiszen nagyon sok esetben egy többnapos ünnepi kórházi kezelés után, vagy akkor, ha a beteg nem tud a háziorvosánál egy kezelés után megjelenni, bizony azt a tortúrát, amit egy orvosi bizottság előtt való megjelenés jelent, ezzel a törvénnyel egyszerűsíteni lehet.
Fontos elem, hogy megszűnik a rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelem közötti különbségtétel is.
Az Ebtv. szintén átvezeti a szakmai terminológiában már használt rehabilitációs medicina fogalmát is, ami szintén fontos lépés.
A közfinanszírozott és a magánszolgáltatások egymástól való elválasztása érdekében szükséges rögzíteni az egészségbiztosítási törvényben, hogy finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató a kötelező egészségbiztosítás keretében az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásért nem kérhet térítési díjat a biztosítottól. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag az a lehetőség, amit az Ebtv. biztosított korábban, hogy esetleg részleges térítési díjat lehessen kérni a betegtől, most megszűnik, de fontos kihangsúlyozni - amit államtitkár úr is elmondott -, ez nem jelenti azt, hogy a beteg csak a területileg illetékes kórházban vagy járóbeteg-ellátásban kaphatja meg az ellátást. Ez egyébként eddig is működött, hiszen kérheti az ellátását más intézményben is, és az intézmény nem utasíthatja el, csak abban az esetben, ha a területen kívüli beteg ellátása a saját területéhez tartozó betegek ellátását veszélyeztetné.
A pénzbeli ellátásokra vonatkozó része a törvényjavaslatnak a fentieken túl rendelkezik arról, hogy a terhességi-gyermekágyi segély neve a jövőben csecsemőgondozási díj legyen.
Fontos eleme ennek a salátatörvényjavaslatnak, hogy pontosítja és hangsúlyosabbá teszi a mentőszolgálat feladatait, és az is nagyon fontos - amit szintén a munka és a mindennapi szakmai gyakorlat támaszt alá -, hogy megjelenésre kerül már ebben a törvényben a szükségletalapú mentés és a kompetenciaalapú ellátás fogalma, ami azért nagyon fontos, hiszen nem mindegy, hogy egy-egy beteg ellátása során rohamkocsi megy vagy csak az ügyeleti szolgálatnak kell kimenni, és az sem mindegy, hogy egy-egy betegséggel a beteg milyen gyorsan kerül olyan intézménybe, ahol az ellátása speciálisan megoldható. Hiszen nem biztos, hogy a legközelebb eső kórházban lehet a legjobban egy stroke-os vagy egy infarktusos beteget ellátni, és a mentőszolgálat helyben, a saját döntése és a beteg vizsgálata alapján eldöntheti, hogy melyik az a legközelebbi kórház, ahol az adekvát kezelést a beteg megkaphatja.
Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi törvény módosítása javaslatot tesz arra, hogy az önkormányzatnak a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal történő szerződéskötést megelőzően ki kell kérni a praxisjogot engedélyező államigazgatási szerv véleményét, és a módosítás azt is lehetővé kívánja tenni, hogy az önkormányzat és a háziorvos között kötendő feladatellátási szerződés megkötésekor felmerülő vitás kérdések rendezésében a praxisjog engedélyezésére jogosult államigazgatási szervek a felek által meghatározott kérdések eldöntésében segítséget nyújtsanak. Ez az intézkedés a háziorvos szerződéskötéskori fokozottabb védelmét segíti elő.
Módosításokat tervez a rendelet a szakorvos-utánpótlás biztosítása érdekében, hiszen 2015. július 1-jétől felmenő rendszerben a humánerőforrás-megosztás jövőbeni célzott tervezhetősége érdekében megteremti a központilag szervezett, központi költségvetési forrásból biztosított szakorvosképzés alapjait.
Fontos dolog, hogy a gyógyszertörvény új rendelkezésekkel egészül ki. Amit államtitkár úr elmondott, azt nem lehet elégszer hangsúlyozni, hiszen sajnos napjainkban hamis, netalántán illegális forrásból származó, gyógyszerként aposztrofált szerek terjesztésének helyszíne az internet, és az engedély nélkül működő kereskedők azokat a fogyasztókat akarják ezzel a tevékenységgel befolyásolni vagy megkárosítani, akik problémájukra egy egyszerűbb megoldást kívánnak választani, és nem mennek el betegségükkel, problémájukkal az orvoshoz. Az illegális, hamis gyógyszerekkel folytatott kereskedelem elleni küzdelem eredményessége érdekében a gyógyszertörvény kiegészítése is szükséges, hogy gyorsan, hatékonyan lehessen fellépni a potenciális gyógyszerhamisítókkal szemben, és hogy mód lehessen arra, hogy az interneten forgalmazott és bizonytalan forrásból származó gyógyszerek kereslete visszaszorítható legyen.
Nagyon fontosnak tartom azt a módosítást, amely lehetővé teszi a kedvezményezetti státust megszerző gyógyszerek esetében az igazgatási szolgáltatási díjmentességet. Ez azt jelenti, hogy bizonyos nagyon ritka betegségekben szenvedő betegek speciális gyógykezelése megnyugtatóan biztosítottá válik mind a kórházi, mind pedig az otthoni környezetben, és azt tudom mondani, hogy ezzel bizonyos értelemben olyan betegségeknek a kezelését, ami az orvosi gyakorlatban nem mindennapos, de a betegek életében rendkívül fontos, a törvény szabályozza, és leegyszerűsítve, megnyugtatóan biztosítja.
Szerkezeti változást jelent a törvényjavaslat a GYEMSZI tekintetében. Ennek értelmében a GYEMSZI jogutódjaként az állami egészségügyi szolgáltatók és az egészségügyi ellátáshoz használt állami vagyon vonatkozásában a fenntartói, illetve tulajdonosijog-gyakorlói feladatok tekintetében az Állami Egészségügyi Ellátó Központ lép. A háttérintézmények működtetésének racionalizálása, rugalmas, a mindennapi tevékenységhez igazodó működése teszi szükségessé ezt az átalakítást, és törekedni kell a tapasztalatok alapján az intézményekkel történő szoros, gyors és rendszeres kapcsolattartásra és a helyben meghozandó döntési kompetenciák meghatározására.
Tisztelt Ház! Változtatást eszközöl a törvényjavaslat az egészségügyi kamarák folyamatos működőképességének biztosítása érdekében, de módosítani kívánja az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésére jogosult adatkezelő fogalmát, összhangban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénnyel.
A tervezet pontosításokat tartalmaz a betegségregiszterekhez, a központi implantátumregiszterhez, valamint az egészségbiztosítási szerv adatmegőrzéséhez kapcsolódó egyes jogszabályok tekintetében.
A védőnői méhnyakszűrési és jelentési kötelezettség megvalósításához szükséges a prevenciós munkában részt vevő védőnők részére részleges adatkezelési jogosultságot adni.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a szélsőséges klímaviszonyok egészségre gyakorolt káros hatásaival számolni kell, ezért szükség van közép- és hosszú távú intézkedések meghozatalára az eredményes védekezés érdekében.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat több törvény megnyitásával számos területen egyszerűsítést fogalmaz meg, megoldást keres a mindennapi gyakorlat során keletkező problémákra. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy véleményeikkel, javaslataikkal kiegészítve támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
