DR. MOLNÁR ÁGNES
DR. MOLNÁR ÁGNES
DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Úgy gondolom, mindannyian egyetérthetünk az államtitkár úr által elmondott világos célokkal, amelyeket az expozéjában kijelölt.
Fontos azt leszögeznünk, hogy az egészségügy megújítása érdekében elkészült a Semmelweis-terv. Ez továbbra is az irányadó programunk kell hogy legyen, és az elhangzott hozzászólások alapján, úgy gondolom, a képviselőtársaim is hasonlóan a Semmelweis-tervet tartják irányadó, az egészségügy átalakítását, megújítását kijelölő programnak. Ennek eredményeként egy fenntartható, hatékony és egyenlő hozzáférést biztosító egészségügyhöz vezet az út, és ez egy állami egészségügyi rendszer lesz.
2010 óta jelentős forrásbevonás történt az egészségügyi ellátórendszerbe: 20 százalékkal költöttünk többet a gyógyító-megelőző ellátásra 2010 óta.
Örömtelinek tartjuk annak a deklarálását is az államtitkár úr részéről, hogy az egészségügyi ellátórendszert egy népegészségügyi szemlélettel kell átalakítani, és ennek megfelelően szeretnénk az ágazatot tovább erősíteni. Erre mindenfajta előzetes lépést az elmúlt négy évben megtettünk, az alapokat leraktuk. Nagyon fontos népegészségügyi intézkedéseket hoztunk: dohányzás visszaszorítása, népegészségügyi termékadó bevezetése annak érdekében, hogy az egészségkárosító termékeket kiszűrjük, vagy a transzzsírsavak korlátozása. Ezek talán önök számára még felmérhetetlen, fontos lépések, de a jövő szempontjából és közös jövőnk érdekében ezek elmaradhatatlan intézkedések voltak; sajnos ezeket csak az elmúlt négy évben sikerült meghozni.
Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú T/2123. számú törvényjavaslat számos elemében már ezzel a szemlélettel találkozhatunk, tehát nagyon fontos, hogy ebben a salátatörvényben igenis a világos célok mentén a további megújítás alapjainak a lerakásához már a javaslatok világosan láthatóak.
(22.10)
Három területtel szeretnék foglalkozni. Az egyik és legfontosabb talán az ellátórendszer átalakítása szempontjából az alapellátás megerősítése. Ez egy kulcskérdés, nem csak azért, mert a nevében van bent, hogy alapellátás. Ha az alapellátást, ami sokkal kiterjedtebb a háziorvosi rendszernél, megerősítjük, és továbbra is úgy, ahogy az előző években prioritásként kezeltük, akkor szakmai és anyagi szempontból is egy megbecsültebb rendszert tudunk felépíteni.
Az elmúlt négy évben is figyelemre méltó lépések történtek ezen a területen. Ha a 2015-ös költségvetési tervet nézzük, akkor tovább folytatódott az alapellátás finanszírozási megerősítése, és 2010-hez képest 30 százalékkal több pénz jut az alapellátásra, az alapellátás finanszírozására 2015-ben. Az államtitkár úr is jelezte, hogy nemcsak 2015-ről beszélünk az alapellátás megerősítésében, hanem tovább folytatódik 2016-ban is. 2015-ben a költségvetési tervezetben 10 milliárd forint többletforrás van már a háziorvosi rendszer erősítésére, ami havi szinten körülbelül 130 ezer forint többletpénzt ad minden praxisnak, és ezt a megerősítést, finanszírozási megerősítést fogjuk 2016-ban is folytatni.
A mostani törvényjavaslatban több olyan rendelkezés is megjelenik már a módosítások között, amely kifejezetten a háziorvosi rendszer védelmét, a praxisjog védelmét biztosítja. Az önálló orvosi tevékenységekről szóló törvény módosításának értelmében az önkormányzatnak a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal történő szerződéskötést megelőzően a jövőben ki kell kérnie a praxisjogot engedélyező egészségügyi államigazgatási szerv véleményét. Ez a módosítás lehetővé tudja tenni azt, hogy az önkormányzat és a háziorvos között kötendő feladatellátási szerződés megkötésekor felmerülő vitás kérdések rendezésében a praxisjog engedélyezésére jogosult egészségügyi államigazgatási szerv segítséget nyújtson. Mindezek a rendelkezések a háziorvos szerződéskötésekor fokozottabb védelmet adnak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha az alapellátást erősíteni tudjuk, azzal a kórházaink, szakrendelőink terhelését tudjuk csökkenteni, ez pedig nem más, mint hogy a betegeknek, az orvosoknak is jobb lesz, és a költségvetésnek pedig egyaránt kedvezőbb, mert az olcsóbb ellátás felé tudjuk a betegek gyógyulását biztosítani.
Az elmúlt négy év kormányzati gyógyszerpolitikájának következtében a gyógyszerellátás ma már gazdaságilag racionálisabb, szakmailag biztonságosabb és etikailag is érzékenyebbé vált, mint 2010-ben. A mostani törvényjavaslat gyógyszerügyeket érintő rendelkezései fontos új részletszabályokat hoznak a hamis gyógyszerek, illetve az úgynevezett dizájnerdrogok elleni küzdelem érdekében. A dizájnerdrogok elleni hatékony fellépést a kormány már a 2010-14-es ciklusban is prioritásként kezelte, mivel terjedésükben ugrásszerű növekedés volt megfigyelhető, éppen ezért a lakosság egészségének megőrzése érdekében a kormány 2012 áprilisában kiadta a kábítószerekkel, pszichotróp anyagokkal és az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékbe vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló jogszabályt.
A dizájnzerdrogok a lehető legszigorúbb megítélés alá kell hogy tartozzanak az általuk képviselt kiemelt társadalmi kockázat miatt. Ennek érdekében eddig 39 új pszichoaktív anyag kerül fel a gyógyszertörvény szerinti pszichotróp anyagok listájára. A közegészségügyi kockázatok minimalizálhatók azzal, hogy a bizonyítottan egészségügyi és szociális problémát jelentő új pszichoaktív anyagok szigorú kontroll alá kerülnek.
Sajnálatos módon a hamis gyógyszernek mondott termékeket gyakran próbálják illegálisan az interneten is terjeszteni. Ezzel megtévesztik és az orvosi, gyógyszerészi ellenőrzés hiányában súlyos veszélybe sodorják a tájékozatlan fogyasztókat, tehát fontosnak tartom ezért azt a módosítást, amely bizonyos esetekben az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét teszi lehetővé, és ennek eredményeként hatékonyan fel tudunk lépni a gyógyszerhamisítókkal szemben, és a gyógyszerbiztonsági és gyógyszerészeti államigazgatási szervbe vetett közbizalom is ennek eredményeként erősödni fog.
Tisztelt Ház! Egészségügyi rendszerünk működőképességének talán legfontosabb összetevője a rendszerben dolgozó orvosaink, ápolóink áldozatos munkája. Ezért számukra olyan körülményeket kell teremtenünk, amelyekkel csökkenteni tudjuk körükben a migrációt, vagyis a vendégmunkásnak állást, és ugyanezt a célt kell kitűznünk a leendő orvosaink, egészségügyi dolgozóink esetében is. A bérviszonyok és az egyéb munkakörülmények javítása mellett mindennek egyik eszköze a szakorvosképzési rendszer megújítása és továbbfejlesztése.
A törvényjavaslat a szakorvos-utánpótlás biztosítása és a jövőbeni humánerőforrás-megoszlás tervezhetősége érdekében 2015. július 1-jétől felmenő rendszerben megteremti a központilag szervezett és központi költségvetési forrásból biztosított szakorvosképzés rendszerének törvényi alapját és a szakorvosképzés költségvetési forrásának a kezelését. Az ezzel összefüggő adminisztrációs feladatokat az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal fogja a jövőben végezni. Fontos ez a módosítás, amelynek eredményeként a szakorvosképzéshez kapcsolódó támogatások a foglalkoztatók részére a legrövidebb úton tudnak eljutni.
Kedves képviselőtársaim, az elmúlt négy évben igenis a kormány döntéseinek eredményeként az egészségügyben az életpályamodell felépítése elkezdődött, megkezdtük az életpályamodellt. Két alkalommal az egészségügyben béremeléseket indítottunk, és elindítottuk a szakorvosképzésben a szakorvosjelöltek támogatását. Ebben a támogatási rendszerben olyan ösztöndíjak kerültek bevezetésre, mint a Markusovszky-ösztöndíj, amely nettó százezer forint, a Than Károly-ösztöndíj a gyógyszerészek részére nettó százezer forintos kiegészítéssel, a gyermekgyógyászati ellátásban dolgozó szakorvosjelöltek számára a Méhes-ösztöndíj kétszázezerrel, illetve a sürgősségi ellátást választó szakorvosjelöltek részére a Gábor Aurél-ösztöndíj bevezetése.
Ezenkívül kijelöltünk hiányszakmákat. A hiányszakmák támogatásához szintén azoknak a szakorvosjelölteknek, akik ezeket a szakmákat választják, hiányszakmás ösztöndíjak kerülnek folyósításra. Ezeknek a jogszabályoknak a változtatásával rendkívül fontos, hogy lerövidítjük ezeknek a támogatásoknak a folyósítását a foglalkoztató részére, hogy minél előbb a szakorvosjelöltjeinkhez jussanak.
A 2015-ös költségvetés is egyébként, fontos megjegyeznünk, ezeknek a bevezetett támogatásoknak a folytatását támasztja alá és biztosítja.
(22.20)
Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát ez az új törvényjavaslat egy nagyon fontos láncszeme az egészségügy megújítása érdekében végzett munkának, és ezért kérek is mindenkit, hogy a törvény elfogadását támogassuk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
