DR. ZOMBOR GÁBOR,
DR. ZOMBOR GÁBOR,
DR. ZOMBOR GÁBOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen a késői órán egy véleményem szerint nagyjelentőségű törvénycsomagról kell eszmét cserélnünk. Köszönöm szépen, hogy velem tartanak. (Korózs Lajos: Már nem vagyunk sokan.)
Azok számára, akik az elmúlt években is figyelemmel követték az egészségügy változásait és az ehhez kapcsolódó törvényalkotást, már szinte megszokott dolog, hogy időről időre egy átfogó egészségügyi törvény, úgynevezett salátatörvény kerül a parlament elé. Ez a ma a parlament elé terjesztett törvényjavaslat esetén sincs másként. Ennek az az elsődleges oka, hogy az egészségügy olyan komplex, szerteágazó rendszer, ahol a változtatásokat is általában párhuzamosan, több részterületen egyszerre hajtjuk végre, ez pedig egyszerre számos törvény egyidejű módosításával jár együtt.
Mindenekelőtt szeretném kiemelni, hogy az előző ciklus munkájának köszönhetően számos területen vannak olyan eredmények, amelyekre a következő időszakban építhetünk. Az elmúlt években fontos döntések születtek. Gondoljunk csak az egységes állami felelősségvállalás megteremtésére, az egészségügyi dolgozók többszöri béremelésére, vagy éppen azokra a népegészségügyi szempontból fontos intézkedésekre, amelyeket a nemdohányzók védelme vagy az egészségtelen élelmiszerek visszaszorítása érdekében tett a parlament.
Az alapok tehát megvannak, a Semmelweis-terv koncepciója is helyes irányt jelölt ki, s nagyon fontosnak tartom azt a szemléletváltást, amelynek köszönhetően a népegészségügyi szemlélet került a középpontba.
(20.40)
A célok nem változtak alapvetően: egészségesebb, egészségtudatosabb állampolgárok, biztonságos, egyenlő hozzáférést biztosító ellátórendszer, ami működő, fenntartható és a lehető legmagasabb színvonalú kell hogy legyen.
Az elmúlt hónapokban ágazatunkban folyt a munka. Ennek eredményeképpen született meg az a koncepció, amelyet a kormány elfogadott: az elkövetkezendő időszak teendőit foglalta össze, amelynek egyes elemeit jogszabályi formában is már szükséges megjeleníteni. Az első módosítások már most, ebben a törvénycsomagban és a hozzákapcsolódó rendeletekben, a későbbiek pedig a jövő évi jogszabályban fognak megjelenni.
Úgy gondolom, ezekkel a jogszabályokkal újabb szakasz kezdődik az egészségügy talpra állításában, még akkor is, ha a jelenlegi törvénycsomag radikális változásokat nem tartalmaz; nem is ez a cél: drasztikus, váratlan lépések helyett tudatos, tervezett, lépésenként építkező munkára van szükség.
A legfontosabb feladatok közé tartozik, hogy megkezdődik az egészségügyi alapellátás újjászervezése, ami egészségügyi ellátórendszerünk alapját kell hogy képezze - már nemcsak a neve miatt, hanem ténylegesen is. Erről a kormány határozata alapján márciusban önálló törvény készül, amelyet akkor fogunk tárgyalni. Ebben az új törvényben nemcsak a háziorvosi, házi gyermekorvosi, körzeti fogorvosi rendszer újraszabályozása, megerősítése lesz a cél, hanem a népegészségügyi programok, szűrőprogramok, prevenciós programok, azok intézményrendszerének, a védőoltásrendszerünknek a megerősítése, illetve a védőnői szolgálat működési feltételeinek javítása és újratervezése is. Jelenleg folytatnunk kell az egészségügyi intézményrendszer átalakítását is, mert a korábbinál racionálisabb, rugalmasabb, s ezáltal hatékonyabb rendszer tudja igazán segíteni az egészségügy működését.
A módosítások kapcsán tovább erősödik a gyógyszerbiztonság és a szakorvosi képzés rendszere, de úgy gondolom, a legfontosabb üzenet mégis a népegészségügyi szemlélet további erősödése lesz. Kiemelt célunk, hogy az egészség védelme, a felelős, egészségtudatos gondolkodás minden döntésünkben, minden változtatásban megjelenjen, és egyre jelentősebb szerephez jusson a hétköznapjainkban is. Meggyőződésem, hogy ez az egészségügy igazi jövője, ez az egészséges, sikeres és emberi társadalom záloga is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek után engedjék meg, hogy az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú T/2123. számú törvényjavaslatot részleteiben is ismertessem.
Beszéltem már az alapellátásról, ami egy olyan terület, ahol az elmúlt években is fontos és előremutató lépések történtek, mégis látszik, hogy ennél tovább kell lépnünk, hiszen a rendszert komoly problémák feszítik.
A praxisváltó program, az eszközfinanszírozási támogatás és a körzetek finanszírozásának emelése mellett tudjuk, hogy ezen a területen van még tennivalónk: döntően a betöltetlen háziorvosi praxisok helyzetének megoldása, illetve az elöregedő háziorvosi kar pótlása. A legfontosabb célunk az, hogy a fiatal orvosok számára újra vonzóvá tegyük nemcsak financiálisan, hanem szakmailag is a háziorvosi hivatást.
Ahogy említettem, a téma kiemelt fontosságára tekintettel, jövő márciusra önálló alapellátási törvényt fogunk megalkotni, amely nemcsak a hatékonyságot növeli - cél, hogy a körzetekben minél több beteg kapjon definitív terápiát -, hanem az alapellátás presztízsét is, finanszírozását is tovább kívánjuk javítani.
Az alapellátást érintően van több olyan, elsősorban a szakma részéről érkezett támogatható intézkedésre javaslat, amelyet a gyors változtatás szándéka miatt már most, ebben a törvényben szabályozni kívánunk. Ezek döntően a háziorvosi praxisjog védelme érdekében történő intézkedések.
Az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény módosításával az önkormányzatnak a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal történő szerződéskötést megelőzően ki kell kérnie az engedélyező egészségügyi államigazgatási szerv véleményét. Ha a szerződés megkötésekor vitás kérdések merültek fel, a mostani jogszabály módosításával lehetővé válik az is, hogy az említett egészségügyi szerv a vita rendezésében segítséget nyújtson. Ez a háziorvosi kar fokozottabb védelmét célozza.
Itt érdemes megemlíteni azt, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet lehetővé teszi azt, hogy az önkormányzatok egyoldalú döntéssel megakadályozzák a praxisváltást, és ezáltal elveszítették a praxisok az értékállóságukat. Döntően a praxisokból távozni kívánó idősebb, nyugdíjas korú háziorvosok számára ez rendkívül káros.
Ha egy önkormányzat nem kívánja a praxisjogot megszerezni és az orvossal feladatellátási szerződést kötni, erről nyilatkoznia kell, azonban erre eddig korlátlan idő állt rendelkezésre. Néhány önkormányzat azt a játékot játszotta, hogy nem válaszolt a felhívásra, ezáltal kifutott az időből, nem tudta eladni a praxist a háziorvos, és egy bizonyos idő után ingyenesen az önkormányzat tulajdonába került a praxisjog. Ebben is szeretnénk változtatni azzal, hogy 45 napos határidőt adunk; tehát ha nincs válasz, a „hallgatás beleegyezés” elve alapján az úgy tekinthető, hogy az önkormányzat a szerződéskötéshez hozzájárult.
Ugyanígy hiányzott eddig a határidő a szerződéskötésre vonatkozóan, ezt most 90 napban határoztuk meg; abban az esetben, ha elhúzta az önkormányzat a szerződéskötésre vonatkozó időt, szintén elállt a vevő a praxistól.
Fontos változás, hogy ma a gyakorlatban az az orvos, aki a törvény erejénél fogva szerezte meg praxisjogát, nem feltétlenül rendelkezik a praxisjogra vonatkozó engedéllyel, hanem az engedélyt kiadó hatóság azt hatósági bizonyítvánnyal igazolja. Ezentúl az alanyi jogosultak praxisjogát az egészségügyi szolgáltatók nyilvántartásának adataival együtt hatósági bizonyítvány is tanúsíthatja. Mindezeken kívül a tartósan betöltetlen praxisok nyilvántartásával kapcsolatos adatkezelési nehézségeket is csökkentjük.
A mostani törvénnyel párhuzamosan készült el az a kormányrendelet, amelynek értelmében a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező praxisok üzemeltetéséhez a kormány támogatást biztosít. Jelenleg a költségvetési törvény javaslatában a 2015. évre plusz tízmilliárd forint áll rendelkezésre erre a célra. Amennyiben a költségvetési törvény elfogadásra kerül, akkor ez jövőre körzetenként havonta plusz 130 ezer forintot jelent a háziorvosoknak. A háziorvosi finanszírozásban meglévő, úgynevezett fix díjat kívánjuk ezzel az összeggel növelni, amely elsősorban a rezsiköltségeket, a közüzemi szolgáltatásokat fedezheti. Ezt a pénzt minden felnőtt, vegyes és házi gyermekorvosi praxis megkapja.
2016-ra hasonló nagyságrendű fejlesztési terve van a kormánynak, további tízmilliárd forintot tudunk majd erre a célra fordítani. Itt a cél az lesz, hogy a praxisokban dolgozó asszisztensek, körzeti nővérek béréhez tudjunk hozzájárulni.
A kormányzat célja az, hogy a háziorvosi praxisokban jelenleg meglévő finanszírozási összeg, amelyből jelenleg a háziorvosoknak jelentős mértékben kell költségeket is állni, a kormányzati támogatásnak köszönhetően teljes egészében a háziorvos bevételét jelenthesse, ezáltal egy stabil, kiszámítható jövedelem és értékálló praxisjog a kormányzat és reményeink szerint a parlament célja is az elkövetkező időszakban.
(20.50)
Nagyon fontos területe az egészségügyi rendszerünknek a gyógyszerügy. A gyógyszerpolitika területén az elmúlt négy évben sikerült megtenni azokat a komoly lépéseket, amelyekkel gazdaságilag racionálisabb, szakmailag biztonságosabb rendszer alakult ki, miközben a betegek gyógyszerköltségei nemcsak hogy nem nőttek, de csökkentek is. E jogszabályban is vannak olyan változások, amelyek a gyógyszerekkel kapcsolatos egyes részterületeken fontos előrelépést jelentenek. Megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a hamis vagy illegális gyógyszereket kínáló internetes honlapok elérhetetlenek legyenek. A gyógyszerhatóság így hatékonyabban tud fellépni az interneten kínált, engedély nélküli, úgymond csodaszerek ellen, amelyek többsége veszélyt is rejt egészségünkre, ezzel akadályozva, hogy a betegeket bizonytalan forrásból származó termékekkel megtéveszthessék. Ez nem tűnik egy nagyon fontos rendelkezésnek, de higgyék el, képviselőtársaim, hogy a betegek és tulajdonképpen a saját magunk egészsége szempontjából ez egy rendkívül fontos eszköz, hiszen az interneten keresztül ellenőrizhetetlen minőségű és iszonyatos mennyiségű ilyen termék érkezik, amelyet nem tudtunk idáig kontrollálni.
Komoly veszélyt jelentenek a társadalomra az úgynevezett dizájnerdrogok, amelyekről az elmúlt időszakban többször is hallottunk, az ezzel kapcsolatos problémákról, akár sajnálatos halálesetek kapcsán is. A kormány és a parlament is a dizájnerdrogok terjedésének visszaszorítása érdekében korábban is megfelelő intézkedéseket hozott. Ebben az esetben az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény melléklete tartalmazza a pszichotróp anyagokat. Ez a lista most újabb 39 pszichoaktív anyaggal bővül ki, mostantól ezen anyagok esetében is lehetővé téve a szigorú büntetőjogi fellépést visszaélések esetén.
Készül egy kormányrendelet is ezzel kapcsolatban, amelyben arra próbáljuk a lehetőséget megtalálni, hogy minél gyorsabban és minél rugalmasabban tudjon a kormányzat reagálni a dizájnerdrog-megjelenésre, hiszen gyakorlatilag naponta vagy óránként dobnak piacra egy pici változtatással újabb és újabb képleteket. Ebben is kérem majd az önök segítségét is. Ez egy rendkívül fontos kérdés, hiszen a drogprobléma egyik legkomolyabb eleme vagy legkomolyabb veszélye a dizájnerdrogkérdés.
A gyógyszerellátással kapcsolatban javaslunk több olyan módosítást, amely a lakossági gyógyszerellátás feltételrendszerét javítja. Ilyen például az a változás, hogy határidőt szabunk fiókgyógyszertár áthelyezése esetén, vagy az, hogy gyógyszertár létesítésénél az azonos feltételeket teljesítő pályázóknál az is elbírálási szempont legyen, hogy ki vállal hosszabb nyitva tartást.
Fontos kérdés a sürgősségi ellátás. Az Országos Mentőszolgálat feladatköre kerül újraszabályozásra három fontos területen, a mentés, az ügyeleti ellátás és a betegszállítás területén. Ezzel célunk a betegellátás biztonságának további erősítése, amelyet a hatáskörök hangsúlyosabbá tételével, a koordináció és a hatékonyság növelésével érhetünk el. A mentőszolgálat feladata a kórházakon kívüli sürgősségi-ügye-leti ellátásban történő részvétel lesz, a sürgősségi-ügyeleti rend végrehajtásának irányítása, felügyelete és a kórházi ellátáson kívül szervezett ügyeleti ellátás irányítása országosan és egységesen. Jelenleg ez az országban rendkívül vegyes módon történik, sok-sok problémával.
Egyértelműen definiáljuk a mentőszolgálat feladatkörét a betegszállítás területén is, amelynek irányítása egy korábbi jogszabály értelmében a mentőszolgálathoz került. A betegszállítást a javaslat szerint a mentőszolgálat koordinálja és felügyeli olyan módon, hogy az ezek során tapasztalt szabálytalanságokról haladéktalanul értesíti az egészségügyi államigazgatási szervet. Ezzel sok, az állampolgárokat is érintő bosszantó, érdekeiket sértő anomáliát tudunk kiküszöbölni.
Talán kisebb jelentőségű, de a mentőszolgálat egy nagyon fontos feladatát érinti: a rendezvénybiztosítási tevékenységért jelenleg csak eseti szerződés alapján kérhető térítési díj, ezen kell változtatnunk, és törvényi felhatalmazással járulunk hozzá, hogy egységes szabályozás történjen.
Módosításokat javaslunk az egészségügy pénzbeli ellátásait érintő jogszabályokban is, amelyek már korábban kihirdetésre kerültek, de csak 2015-től lépnek hatályba, és ezért összhangba kell hozni a mostani jogi környezettel. Az „egyszerű állam” elnevezésű, a vállalkozói adminisztratív költségeket csökkentő, középtávú kormányzati program részeként több olyan feladat is megvalósul, amely az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait érinti. Mindez egy 2013-as kormányhatározatban meghatározott feladat végrehajtását jelenti. Ennek megvalósulásaként a következő változások lépnek hatályba 2015. január 1-jétől, amennyiben a parlament ebben a formában elfogadja őket. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. Megszűnik a rendszeres és nem rendszeres jövedelem közötti különbségtétel, és megváltozik a pénzbeli ellátások összegének kiszámításánál figyelembe vehető időszak.
A módosításokat a 2014. december 31-ét követően kezdődő ellátásra való jogosultság esetében kell alkalmazni, az addig igényelt és megállapított ellátások összegét az új számítási szabály nem változtatja meg. Ezen eljárási szabályok módosulásával a foglalkoztatók adminisztratív terheit kívánjuk csökkenteni, ugyanis a foglalkoztató részéről a továbbiakban nincs szükség járulékos adatlapok kitöltésére, a NAV felé teljesítendő havi adóbevallás alapján történik a számfejtés, tehát csak egy irányban kell a munkáltatónak adminisztrációs tevékenységet folytatni.
Időben közelebbi jövedelem egy részét pótolja a pénzbeli ellátással az egészségbiztosító, hiszen az idő előrehaladása, a minimálbér emelkedése, a munkáltatók és a munkavállalók közötti béremelési megállapodások, valamint a munkahelyi előremenetel számos esetben fizetésemelkedéssel is jár. Jelenleg, ha a biztosított például az év elején lépett előre, és ezzel egyidejűleg emelték a fizetését, akkor is az előző naptári évi jövedelemadatok alapján részesül pénzbeli ellátásban. A változások következtében a számítási időszak időben közelebb jön, például ha a biztosított 2015. szeptember 3-tól lesz jogosult táppénzre, akkor a 2015. január 1-je és a 2015. június 30-a közötti időszak, a 180 nap jövedelme lesz a számítási alap, feltéve, hogy a biztosított folyamatosan dolgozott. A jelenlegi szabályok alapján az előremenetel során megállapított megemelt fizetése nem képezné az ellátási alap részét.
Megszűnik a rendszeres és a nem rendszeres jövedelem közötti különbségtétel. 2015 januárjától a nem rendszeres jövedelmeket, például jutalom, prémium, egyéb év végi részesedés a táppénz, valamint a csecsemőgondozási és a gyermekgondozási díj összegének megállapítása során nem azzal az időtartammal arányosan kell figyelembe venni, amelyre tekintettel azt kifizették, így nagyobb súllyal szerepelnek az ellátási alap kiszámításakor. Az ellátások naptári napi alapjának kiszámításakor a nem rendszeres jövedelmek esetében általában kisebb lesz az osztószám, tehát előnyösebb megoldás várható.
(21.00)
További fontos változások a pénzbeli ellátásokkal kapcsolatosan, hogy 2015. január 1-jétől ezek a jogszabályok már összhangban kell hogy legyenek a hatályos sikeres gyed extra szabályokkal, valamint az egyéb kapcsolódó jogszabályokkal, egyszerre kellett a már kihirdetett, de hatályba még nem lépő jogszabályokat is felülvizsgálnunk.
Néhány olyan változás, amit érdemes kiemelni: azon rendszeres pénzellátásban részesülő, megváltozott munkaképességű kismamák, akik pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezettek, a módosítás következtében jogosulttá válhatnak gyermekgondozási díjra is.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseihez kapcsolódóan a jogszabályi összhang megteremtése érdekében szükséges az egészségbiztosítási törvény módosítása, így csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra a családba fogadó gyámok is jogosulttá válhatnak. Mint ahogy hallhatták, megváltozik a terhességi és gyermekágyi segély elnevezése csecsemőgondozási díjra.
S van egy szomorú módosítás is, ami azonban a korábbi hátrányos helyzetet küszöböli ki, hiszen azon szülő esetében, akinek a csecsemőgondozási díj folyósítására jogosító gyermeke volt és az elhalálozik, akkor a szülő nem válik a módosítással azonnal ellátatlanná, tekintve, hogy a munka törvénykönyvével összhangban a szülési szabadság fennmaradó idejére a csecsemőgondozási díj továbbra is folyósításra kerül.
Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor az egészségügyről beszélünk, nagyon fontos, hogy az ágazatban dolgozókról is beszéljünk, és az emberi erőforrással kapcsolatos problémákkal is szembenézzünk. Az egészségügyben dolgozók megbecsülése érdekében méltó anyagi és munkakörülményeket kell számukra teremtenünk, és el kell érnünk, hogy hazánkban csökkenjen az orvos- és szakdolgozóhiány. Az elmúlt évek ágazati béremelései, a rezidensösztöndíj-programok mind ehhez vezető lépések voltak, és nem feledkezhetünk meg az utánpótlásról és a képzésekről sem.
A törvénycsomagban van egy módosítási javaslat, amely már a törvényi alapjait adja egy új, a rezidensképzéssel kapcsolatos kormányrendeletnek, amely azt célozza meg, hogy központilag, központi forrásból és mindenki számára elérhetővé váljon, minden Magyarországon végzett orvos számára elérhetővé váljon a Markusovszky- vagy a hozzá hasonló rezidensösztöndíjak. Így próbáljuk az ő itthon maradásukat segíteni, azzal, hogy nem csökkenhet a szakvizsga letétele után a bérük, ezt is szeretnénk megvalósítani az elkövetkező időszakban. Ez már az orvosok életpályamodell-feltételeinek az első részének a kidolgozását jelenti és a folyamat elindulását.
Az egészségügyben lévő hivatásrendi köztestületek, a Magyar Orvosi Kamara, a Gyógyszerészi Kamara és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara vonatkozásában a jövő évben általános választások lesznek. A választási szabályok pontosítását kérték a kamarák, hogy ne fordulhasson elő olyan eset, amelynek során a kamarák folyamatos működése, működőképessége veszélybe kerülhet. Be kell látni, hogy egy picit túl szigorú volt az előző szabályozás.
Nagyon fontos alapelvekről is rendelkezik a törvénycsomag, hiszen az egészségügyi ellátásban Magyarország a szolidaritásalapú és kötelező társadalombiztosítási rendszer mellett tette le a voksot több alkalommal is. Ez az egyenlő hozzáférhetőség és az igazságosság jegyében kell hogy működjön. Ezért azt a folyamatot, amely aggasztóvá vált a magyar egészségügyi rendszerben, és tisztázatlan helyzetet teremtett az állami és a magánegészségügy keveredése, emiatt úgy döntött a kormány, hogy a két ellátási formát térben, időben, szervezetileg és finanszírozási szempontból is el kell különíteni. Fontos alapelv, hogy ne lehessen megkülönböztetni az ellátás szempontjából anyagi okok miatt biztosítottat és biztosítottat.
A közfinanszírozott és a magánszolgáltatások egymástól elválasztása érdekében rögzítenünk kell az egészségbiztosítási törvényben, hogy finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató a kötelező egészségbiztosítás keretében az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásért a biztosítottól nem kérhet térítési díjat. Természetesen nem tartoznak ezen tilalom alá azok az esetek, amikor a biztosított úgynevezett kényelmi szolgáltatásokat kér és vesz igénybe, illetve azok az esetek, amikor az ellátás költségeihez jelenleg is hozzá kell járulnia a betegnek. Ilyen a fogszabályozó készülék beépítése.
A fekvőbeteg-ellátás során ugyan nem lehet eltérni a beutalóban foglaltaktól, ez azonban nem jelenti azt a jövőben, hogy a biztosítottat csak az ellátásra területileg köteles szolgáltatóhoz lehet beutalni. A beutalás során a beteg továbbra is jelezheti azon igényét, hogy másik kórházban, másik szolgáltatónál szeretne gyógyulni, ezt az intézmény csak különös esetekben utasíthatja el, azonban a korábbi szabályozáshoz képest fontos változás, hogy ezért a betegnek fizetési kötelezettsége nem keletkezhet, tehát nem lehet kérni tőle pénzt ezért a területen kívüli ellátásért.
Fontos eleme az egészségügy szervezésének az ágazati intézményrendszer. A törvényben néhány módosítás már utal arra, hogy milyen mértékben és hogyan kívánja a kormány a háttér-intézményrendszert átalakítani. Ez jelenleg a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet, röviden a GYEMSZI-t érinti, amelynek jogutódja az Állami Egészségügyi Ellátó Központ lesz. Ez az intézmény fogja az állami egészségügyi intézmények és a kapcsolódó vagyon felett (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a fenntartói és tulajdonosi jogokat gyakorolni. Emellett az Országos Gyógyszerészeti Intézet újra önállóvá válik.
Tisztelt Képviselőtársaim! A többit majd a vita második felében kívánom elmondani, a jelentős változásokról beszámoltam. Szeretném, hogyha érdemi szakmai párbeszédet tudnánk folytatni, hiszen az egészségügy mindannyiunk közös ügye és felelőssége. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
