SZABÓ SZABOLCS
SZABÓ SZABOLCS
SZABÓ SZABOLCS (Független): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Valóban késő van már, de kétségtelenül fontos ez a törvénymódosító csomag, ami előttünk fekszik. Hiszen, ahogy államtitkár úr is említette, mindannyiunk érdeke, hogy jól működő, megfelelő hatékonysággal működő egészségügy legyen az országban, és képviselő asszony kérésének megfelelően mi alapvetően úgy készültünk ezzel a hozzászólással, hogy azokra a pontokra világítsunk rá, amikben szerintünk van egy kis probléma, és ha azt megreparáljuk, akkor részünkről is elfogadható törvénymódosító csomagot lehetne létrehozni.
Egyrészt az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényt módosítaná az előterjesztés 13. §-a, amely értelmében a jövőben a szűrővizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató a szűrővizsgálaton részt vett emberek személyes és a szűrővizsgálatokra vonatkozó egészségügyi adatait, valamint a szűrővizsgálat időpontját továbbítja az egészségügyi államigazgatási szerv részére.
Számunkra a kérdés igazából csak az ezzel kapcsolatban, hogy mi lesz az adatok sorsa. A szűrővizsgálatok eredményeinek végső soron a biztosítottak háziorvosánál kellene landolniuk, hiszen akkor van értelme, így lehetne megelőzni a további felesleges vizsgálatokat, illetve a kóros eredmények beépítése is értelemszerűen csak így lehetséges a beteg gondozásába. A biztosított háziorvosának beazonosítását, illetve a szűrési adatok továbbítását az egészségbiztosítási szerv, magyarul az OEP tudja végezni, ezért a szűrési adatoknak az államigazgatási szervtől vagy az egészségbiztosítási szervhez kellene kerülnie, amely aztán tudná továbbítani a háziorvosnak, vagy egy más megoldás esetén az államigazgatási szervnek az OEP-től nyolc napon belül ki kellene kérni szerintünk a szűrésen részt vevő háziorvos adatait, és ezek után tudná az adatokat továbbítani a háziorvosnak.
Másrészt a háziorvosnak a szűrővizsgálat eredményét rögzíteni kellene a biztosított betegdoku-mentációjában, hiszen csak így lehet megtenni a szükséges szakmai lépéseket, diagnosztikai és terápiás lépéseket, gondozásba vételt, és a többi. Így lenne értelme a szűrővizsgálatoknak, és a szűrővizsgálatok eredményei is így épülhetnének be a betegekkel kapcsolatos gyógyító-megelőző tevékenységbe.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényt módosítaná az előterjesztés 17. §-a, az I. fejezet „Egészségügyi szolgáltatók” alcím egészülne ki azzal, hogy az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe vett szolgáltatásra a biztosítottól nem lehet térítési díjat kérni. Államtitkár úr erre említette, hogy térben, időben szétválasztanák ezt a tevékenységet. Itt számunkra igazából az a kérdés, hogy a finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató az egyébként rendelkezésre álló, de a finanszírozási szerződéssel le nem kötött szabad kapacitását miként értékesítheti.
Számunkra az a kérdés: jó az, ha ezek a drága diagnosztikai berendezések vagy terápiás eszközök ott állnak kihasználatlanul? A dolgozók, mármint az egészségügyben dolgozók meg nyilván akkor ebben az esetben egy magánegészségügyi intézményben fognak mellékállást vállalni, ahelyett, hogy térben és időben egyébként magán az intézményen belül választanák szét a tevékenységet, és akkor így gyakorlatilag saját bevételt is tudna a kórház termelni. Miért probléma az, ha saját, tegyük hozzá, javarészt jelentősen alulfinanszírozott intézményüket juttatnák bevételhez, miközben maguk is többletjövedelmet szereznének? Megmondom őszintén, mi azon a párton lennénk, hogy szabályozni kellene igazából ezt a dolgot, és nem tiltani ennyire karakteresen.
Attól félünk ugyanis, hogy ha jelen formájában elfogadják ezt a javaslatot, akkor egyszerűen csak magánintézményekbe fogjuk irányítani azokat a betegeket, akik türelmetlenek, mert hosszú a várólista, de egyébként képesek kifizetni a szolgáltatást. Ráadásul az is egy félelmünk, hogy a jól képzett egészségügyi szakemberek esetleg elvándorolnak az állami egészségügyi intézményekből. Ez főleg a közepes és nagyobb városok egészségügyi intézményeiben dolgozóknál lehet érdekes, ahol megjelenhetnek ezek a párhuzamos magán-intézmények. Ráadásul a magánszféra az igények növekedésére expanzióval fog minden bizonnyal válaszolni, és egyszerűen magasabb bért fognak tudni fizetni az egészségügyi szakembereknek.
(22.00)
Az egész beavatkozás eredménye félelmünk szerint az lesz, hogy az állami intézmények így voltaképpen csak még inkább eladósodnak, meg a szakemberhiányuk nőni fog.
Hogy abszolút pozitívumot is említsek - itt több képviselőtársam ezt már említette -, az egészségügyről szóló törvény módosítását jelentené az 54. §, amelyik egyértelműen meghatározza az Országos Mentőszolgálat szerepét az orvosi ügyeletek működtetésében. Ebben abszolút egyetértünk, ez egy olyan szabályozás, aminek itt volt az ideje, és ez jó helyen is avatkozik be a problémába.
Az egészségügyről szóló törvény módosítását jelentené a javaslat 63. §-a: a törvény egy olyan paragrafussal egészülne ki, amely szerint az egészségügyi válsághelyzetek megelőzése érdekében együttműködési kötelezettség terheli az egészségügyi szolgáltatókat. Itt az merül fel kérdésként, hogy ennek formái, szabályozása - például a kirendelés térbeli, időbeli korlátai, a kivételek, a mentességek, a díjazás, a költségek megtérítése - mikor és milyen formában fog megvalósulni; itt egy kicsit hiányosnak érezzük a szabályozást.
Az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény módosítását jelentené a 68. §, amely szerint az önkormányzatoknak 45 napon belül nyilatkozni kell arról, ha nem akar a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal feladatellátási szerződést kötni. Ez volt az, amit az államtitkár úr is említett, hogy eddig korlátlan idő állt erre rendelkezésre. Ettől függetlenül mi annak a pártján lennénk, hogy legyen inkább még rövidebb a szabályozásba most bekerült határidő. Háziorvosokkal konzultáltunk ez ügyben, mi a 30 napos határidőt javasolnánk, ezzel is az ellátatlanság esetleges idejét tudnánk még inkább korlátozni; hiszen az alapellátás megerősítése valóban nagyon fontos, így ezt még inkább tudnánk egy picit javítani.
Szintén ugyanez a paragrafus szabályozná azt, hogy ha az önkormányzat nem nyilatkozik, akkor úgy kell tekinteni, hogy az önkormányzat meg kívánja kötni ezt a feladatellátási szerződést, és itt pedig 90 napon belül meg kell ezt kötni. Szintén hasonló okokból, mint amit az előbb említettem, mi itt egy 60 napos határidőt javasolnánk.
Szintén az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény módosítását jelentené a 69. §, amely szerint a feladatellátási szerződés megkötésekor a felmerülő vitás kérdések rendezésében az engedélyezésre jogosult egészségügyi államigazgatási szerv segítséget nyújt. Meglátásunk szerint ez így elég homályos. Ha valóban cél az állami felelősségvállalás erősítése az egészségügyi alapellátás vonatkozásában, akkor az egészségügyi államigazgatási szerv gyakoroljon törvényességi felügyeletet az adott helyzetben, magyarul hozzon döntést, ráadásul akkor a döntés az államigazgatási eljárások szabályai szerint fellebbezhető lesz, és akkor így ez megnyugtatóan rendeződne.
Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény módosítását jelentené többek között a 86. §, erre több képviselőtársam már kitért egyébként. Konkrétan a 86. § szerint a területi szervezetek és az országos szervek jogi személyek lennének, a területi szervezeteket és az országos szerveket a törvényszék nem venné nyilvántartásba. Ez a rész nyilvánvalóan azért került be a salátatörvénybe, mert a Magyar Orvosi Kamara több mint tíz éve elfelejtette nyilvántartásba vetetni önmagát és országos szerveit, emiatt sok, jelenleg folyó és már jogerősen lezárt perben az Orvosi Kamara jogképessége nem volt bizonyítható, többek között több mint húszezer orvosi kamarai tag ellen lefolytatott tagdíjelmaradás miatti perben. Ezekben a perekben a Magyar Orvosi Kamarát a vele egyébként évtizedek óta szerződéses kapcsolatban álló ügyvédi iroda képviselte, amely ezzel több millió forint extrabevételhez is jutott, ráadásul úgy, hogy ügyfele voltaképpen nem volt jogképes.
Szintén a kamarák működését érintené a javaslat 87. §-a, amely a kamarai választás szabályait írja elő. Itt a képviselőtársaim említették már, hogy a működőképesség biztosítása miatt fontos, hogy egy picit lazítsanak a szabályokon. Egyrészt a kamarai választás első fordulója az új javaslat szerint érvényes lenne, ha a választásra jogosult kamarai tagok több mint 25 százaléka szavaz, míg eredménytelenség vagy érvénytelenség esetén a második fordulóban nem ír elő érvényességi küszöböt, vagyis a szavazatot leadott tagok számát nem veszi figyelembe, ettől függetlenül érvényes lesz.
Igazából az előző kamarai választásoknak is véleményünk szerint az volt a legfőbb, a legitimációt kérdésessé tevő eleme, hogy a jelenlegi kamarai vezetést és a küldötteket a tagság kevesebb mint 4 százaléka választotta meg. Azt gondoljuk, ez a módosítás igazából súlytalanítja csak a szakmai kamarákat, alacsony legitimitású kamarát hoz létre, pontosabban tart fenn, vagy még inkább alacsonyabb legitimitásúvá teszi őket. Talán inkább valahogy ösztönözni kellene, hogy vegyenek részt a választásokon; nyilván ezt nagyon nehéz elérni, ebben egyetértünk.
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény módosítását jelentené a 106. §. Eszerint az állami tulajdonba került vagyon felett az Állami Egészségügyi Ellátó Központ gyakorolja a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket, amint arról itt valóban már több képviselőtársam beszélt. Igazából mi erről azt gondoljuk, hogy önmagában az, hogy a kórházak adósságát a GYEMSZI helyett az újonnan alakult állami ellátó központhoz helyezzük így gyakorlatilag át, az még ugyanannyi marad, és ugyanúgy újra fog termelődni. Úgy gondoljuk, hogy ez inkább pótcselekvés ilyen értelemben, tehát az alapvető problémát nem oldjuk meg azzal, hogy ezeket a jogokat áthelyezzük egy állami központhoz, a finanszírozási problémákat kéne inkább megoldani.
Ezek voltak a legfontosabb észrevételeink és javaslataink, ezekhez kapcsolódóan majd módosítókat is fogunk benyújtani. Azt gondoljuk, ha ezeket a pontokat tudják majd támogatni, akkor mi is tudjuk támogatni az egész törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak.
