DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ
DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ
DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mire költ el az NMHH 20 milliárd forintot? Volt ilyen interpelláció ebben a Házban, Nyitrai Zsolt interpellált annak idején, amikor még lehetett ebben a témakörben interpellálni. Én magam is megpróbáltam, de kiderült, hogy az NMHH tényleg egy olyan szuperhatóság, amely nem tartozik senkinek sem magyarázattal, sem pedig elszámolással, ha például meg akarjuk kérdezni, hogy mire tartalékol közel 12 milliárd forintot most már.
Az új médiarezsim négyévi működése után megvonható az az egyenleg, amit most is látunk, a korábbi, takarékosabb működéssel indokolt és létrejött Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság most már dupla annyi költségvetéssel, mintegy 32 milliárddal gazdálkodik, sokkal nagyobb apparátussal, 400 fő helyett 605 főt alkalmaznak. Míg korábban a médiahatóság és a közmédia éves szinten együtt olyan 30 milliárd forint környéki összegből működött, addig most az MTVA költségvetésének és kiadásának bevételi főösszege 3 milliárd forinttal növekszik, tehát a tavaly elfogadotthoz képest csak az MTVA 80 milliárd forintos tételt jelent.
(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A bevétel hogyan alakul, és hogyan van ennek az átláthatósága? A tavalyihoz képest ebben is van egy visszalépés, mert az NMHH tavaly még a kiírt frekvenciapályázatokat legalább lebontotta koncessziós blokkpályázati frekvenciára, UMTS pályázati frekvenciákra, egyéb frekvenciákra és új frekvenciákra. Idén már nem tették meg ezt, hogy ennyire kibontsák nekünk. Valójában itt egy félmilliárddal többet szednének be. A tavalyi tény 18 milliárd 16 millió forint volt, a jövő évi terv pedig 18 milliárd 538 millió forint, de ez már nem kerül részletezésre. Mint ahogyan azt is nehezen tudjuk elképzelni, hogy vajon hogyan terveznek, mert a fentiekkel összefüggésben, és nem utolsósorban a médiatörvény alapján a hatóságnak vagy a médiaszolgáltatási alapdíjnak, a médiaszolgáltatás vételkörzetének nagyságával arányosan kellene megállapítani, és a területi adottságokat is figyelembe kellene venni, illetve a vásárlóerő mutatóját is figyelembe kellene venni. Most azonban nem tudjuk, hogy mi alapján kerülnek megállapításra ezek a díjak. Egész egyszerűen a tavalyihoz képest egy kicsit többet terveztek.
Takarékosabban fog azonban a Médiatanács működni, mintegy 100 millió forinttal, azonban feltűnően kevesebb a bírság és a kötbér mértéke, ahogyan az előbb is elhangzott a vitában, 57 millió forint volt a tavalyi tény. Idénre már csak 21 millió forintot terhelnek át erre a sorra. Arra is gondolhatunk egyébként, hogy a kereskedelmi csatornák megemelt frekvenciadíjába már eleve ez esetleg benne lehet, hiszen azt 25 millióról 65 millió forintra emelték fel. Az idei költségvetésben ugyan már nem esik szó róla, hogy lenne negyedik GSM-hálózat. A tavalyi évben ez mintegy 1 milliárd forintba került. Ebből kifelé nem sok minden látszott, hogy ezzel mi történt, azon kívül, hogy öt GOP-os pályázatot elvittek ugyanoda bejegyzett cégek. Jövőre nem lesz ilyen, mégis tartalék címén még mindig közel 6 milliárd forintot, 5,8 milliárd forintot tartalékol az NMHH.
Mindez azt jelenti, hogy egy 32,5 milliárdos főösszegnél több mint 10 milliárd van most már jelen ebben a rendszerben. A 90 napon túlnyúló likvid pénzösszegeket általában intervenciós tartaléknak szokták tartani. Remélem, hogy nem lesz ilyen. Remélem, hogy nem lesz ilyen, de mindenesetre fel kell tennünk a kérdést, hogy mire tartalékolja ezt az NMHH, mert ahogyan már ez korábban is szóba került, itt egy olyan hivatalról van szó, amely nem tartozik beszámolni a parlamentnek, viszont a Költségvetési bizottság az előterjesztő. Most azt kérik tőlünk úgy, hogy miközben a költségvetésének közel egyharmada egyébként tartalékba kerül, hogy ezt fogadjuk el, de ennek a céljai azért eléggé rendesen a ködbe vésznek, hogy milyen célokra teszik félre ezt a rengeteg pénzt.
A végén pedig az jöhet, hogy utána, ha majd kérdőre vonjuk őket, ha majd egyszer megtaláljuk azt a fórumot, ahol lehet, mert itt, az Országgyűlésben nem lehetett, erről tájékoztatott engem Kövér László, akkor pedig nyugodtan lehet azt a választ adni, hogy önök terjesztették be ezt a költségvetést, önök megvitatták, mi nem voltunk itt, és önök pedig el is fogadták ezt a költségvetést. Ez a regnáló hatalom most már szinte csak saját magának kell hogy beszámoljon, amit természetesen egypártivá tett a Médiatanács, illetve a felügyelőbizottsága, ahol most már pályáztatás nélkül kiválasztott vagy inkább tényszerűen mondom, kijelölt tagok dönthetnek el szinte mindent, jobban mondva, egészen pontosan: mindent.
A benyújtott költségvetés az egypárti elven kiválasztott vezetés diszkrecionális hatáskörébe utal egy óriási összeget, és semmifajta rálátásunk nincsen, hogy ezt majd mire fogják költeni. Eközben a folyamatok jól ismertek, a közmédia korábban nem látott mélységekbe süllyedt, most létre fognak hozni még kettő vagy három csatornát. Ezzel annyit lehet elérni, hogy az M1 az erős középmezőnybe fog kerülni, mert egészen biztosan a létrehozott új csatornák alacsonyabb nézettségűek lesznek, így meg lehet mondani, hogy az M1 felzárkózott a középmezőnyhöz. Címkézés nélküli összegek olyan dolgokat tesznek lehetővé, hogy valaki egy szeptemberi hétvégére nyugodtan elkölthet 1 milliárd forintot, csak emlékezzünk vissza.
Ha ekkora tartalék van, amellé természetesen jár a pazarlás is, hiszen még mindig van egy 4,2 milliárd forintos rulírozó hitel, ami korábban a köztévé és a közmédia egyéb beolvasztott részei által felhalmozott tartozások rendezésére szolgált. Négy év után nehezen megmagyarázható, főleg ekkora tartalék és likvid pénzösszeg erejéig, ismeretében, hogy egy ekkora hitelösszeget miért görget maga előtt, és miért tartozik a beszállítóinak az NMHH, illetve az MTVA.
A médiaszolgáltatási díjak mértéke a nem országos médiaszolgáltatási jogosultságok esetében 33 milliárd forinttal kisebb előirányzatot mutat. Ennyivel kevesebben fogják támogatni. Ekkora összegeknél egyébként 75-ről 48 millió forintra történő csökkentést mondunk, máskor pedig milliárdokról beszélünk. A helyi nyilvánosság szempontjából korábban fontos szerepet játszó médiaszolgáltatók hallgatnak el. Nem tudjuk, hogy mi lesz ezekkel a frekvenciákkal, nem tudjuk, hogy valaki fogja-e majd üzemeltetni. Nem olyan régen hat helyi érdekeltségű, illetve regionális rádióadó némult el. Semmifajta választ nem kapunk arra, hogy ebben lesz-e előrelépés.
Mindezen kétségek miatt nem fogjuk tudni támogatni a költségvetési javaslatát. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)
