DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Annyival kívánom kiegészíteni az ön által elmondott törvények felsorolását, hogy ne felejtse el a Ház, hogy a 2010-ben megválasztott Országgyűlés az akkori többségi döntések alapján még három alkalommal is foglalkozott a devizahitelesek problémáival. Tehát összesen öt olyan törvényt fogadtunk már el, amely a devizahitelesek helyzetének a könnyítésére vonatkozik, hiszen ez a Ház fogadta el az egyösszegű végtörlesztésre vonatkozó javaslatot, amely több százezer családnak jelentett menekülést a devizahitel csapdájából.
(14.00)
Ez a Ház fogadta el az árfolyamgátról szóló törvényjavaslatot, és ez a Ház fogadta el az eszközkezelőről szóló törvényt is, tehát már 2014 előtt is mindent megtettünk annak érdekében, hogy könnyítsük a devizahitelesek helyzetét.
És ahogyan a frakcióvezető úr sorolta, a következő törvény a tisztességtelen magatartásról, tisztességtelen kölcsönszerződési gyakorlatról szól. Ezek a döntések a Kúria által megállapított keretek között - most már az Alkotmánybíróság által is megállapítottan alkotmányos keretek között - tették lehetővé a bankok elszámoltatását, tehát a Kúria döntése és az Alkotmánybíróság döntése teremtette meg azt a jogalapot, ami alapján a Ház 1000 milliárd forint nagyságrendű összeget tud a bankoktól a családokhoz visszaadni, és a bankoktól a családok javára az elszámolás folytán ilyen nagy összegű kölcsön- és teherkönnyítés kerül vissza.
És ebben a sorban valóban a következő lépés a Ház asztalán lévő, fair bankokról szóló törvényjavaslat, amely megteremti majd azt a lehetőséget, hogy a jövőben megfelelő módon tudjanak tájékozódni az ügyfelek, a fogyasztói kölcsönszerződések ügyfelei, ne lehessen még egyszer őket félretájékoztatni, ne lehessen még egyszer őket olyan tájékoztatással rávenni számukra kedvezőtlen hitelkonstrukciók megkötésére, amelyek okozták többek között a devizahitelezés elszabadulását és a devizahiteles családok terheinek növekedését.
A másik ilyen fontos lépés lesz a fair bankokról szóló törvényben, hogy egyoldalú szerződésmódosításokra, tehát azokra a szerződésmódosításokra, amelyeket a Kúria tisztességtelennek nevezett és a tisztességtelen szerződési feltételek szerint érvénytelennek tartott, a jövőben nagyon szűk körben lesz csak lehetőség, mint ahogyan az önök által ismert törvényjavaslat előírja, hogy csak bizonyos külső körülmények bekövetkezése esetén, tehát sohasem a bank háza táján, a bank saját problémáinak orvoslására lehet majd egyoldalúan szerződést módosítani. Természetesen az ügyfeleknek joga lesz arra, hogy kilépjenek ebből a szerződésből, és akár bankot váltsanak, elvigyék a hitelüket egy másik bankhoz, és mindezt teljesen költségmentesen tehetik meg. Tehát a fair bankokról szóló törvényjavaslat egy garancia a kölcsönt felvevő állampolgárok számára.
És ebbe a sorba illeszkedik majd természetesen az elszámoltatás eredményét realizáló, forintosításról szóló törvényjavaslat: az elszámoltatás következtében jelentősen csökken a családok terhe, jelentősen csökken annak az 1,3 millió háztartásnak az eladósodottsága, és a devizában való eladósodottság helyett egy, a jövőre nézve már kiszámítható, forintban megfizethető hitel fog a vállukon nyugodni.
Nagyon fontosnak tartom tehát, hogy a tisztelt Ház együtt lássa ezeket a törvényjavaslatokat, és ne higgyenek annak a beállításnak, hogy itt valójában a forintosítás az egyetlen olyan javaslat, amely meghatározza a devizahitelesek sorsát, hanem természetesen az összes eddigi devizahiteles helyzetét könnyítő javaslattal - amely összesen hét törvény, ha elfogadjuk a forintosítást is - reagál a kormány és az Országgyűlés a devizahitelesek helyzetére, míg 2010 előtt az akkori Országgyűlés egyetlenegy törvénnyel sem próbálta megoldani a devizahitelesek helyzetét, az akkori kormánytöbbség nem segített a devizahiteleseknek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
