ROGÁN ANTAL
ROGÁN ANTAL
ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ma Magyarországon körülbelül 650 ezer embernek van még devizahitele, és több mint kétszer annyinak, 1 millió 200 ezret meghaladó számú embernek van forinthitele. Ha annak idején, 2003-ban az akkori szocialista-szabad demokrata kormány nem törölte volna el a kedvezményes kamatozású, támogatott forintlakáshiteleket, akkor nyilvánvalóan nem 650 ezer embernek lenne devizahitele, hanem ennél jóval kevesebbnek. (Balla György: Úgy van! - Bangóné Borbély Ildikó: Ki engedélyezte? A kötvényeket ki bocsátotta ki? Ki engedélyezte?)
Azt is tegyük hozzá, tisztelt képviselőtársaim, hogy az elmúlt években nemcsak a devizahiteleseket verték át a bankok, hanem a forinthiteleseket is, nemcsak a devizahitelesek kamatait emelték meg egyoldalúan, nemcsak rájuk róttak mindenféle pluszterheket, hanem a forinthitelesekre is, tisztelt képviselőtársaim. Éppen ezért évekkel ezelőtt, amikor ezzel a problémával szembesültünk, akkor azt ígértük a kezelés módjának, hogy a következő céloknak próbálunk eleget tenni. Először is: csökkenteni fogjuk a devizahitelesek terheit; gondoskodni fogunk arról, hogy ne járjanak rosszabbul, mint ha egyébként annak idején forinthitelt vettek volna fel; és azt is hozzátettük, tisztelt képviselőtársaim, hogy mindezt úgy fogjuk megtenni, hogy a jövőben ne kelljen kiszámíthatatlansággal, bizonytalansággal szembenézniük. Tehát ha már csökkennek a törlesztőrészleteik, csökkennek a terheik, akkor azok kiszámíthatóan ugyanazok maradjanak hosszú éveken keresztül.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ehhez az úthoz kétféleképpen lehetett volna eljutni. Az egyik lehetőség, hogy ugyanazt tesszük, mint a végtörlesztésnél, és a kedvezményes árfolyam lehetőségével élünk. Ezt a lehetőséget a magyar Kúria, a magyar bankok egyértelműen kizárták; pontosabban a magyar bíróság egyértelműen kizárta. A magyar bíróság azonban lehetőséget adott számunkra egy másik útra, tisztelt képviselőtársaim, lehetőséget adott számunkra abban a tekintetben, hogy elszámoltassuk a bankokat. Éppen ezért a bíróság nem engedte meg a kedvezményes forintárfolyamon történő hitelátváltást, de megengedte a bankok elszámoltatását, megengedte, hogy a bankok elszámoltatásán keresztül csökkentsük a hitelesek terheit, csökkentsük a tőkét és csökkentsük a kamatokat.
Három olyan törvény került már elfogadásra vagy fog elfogadásra kerülni a tisztelt Házban, amely közösen szolgálja ezt a célt. Az egyik a bankok elszámoltatásáról szóló törvény, a másik a devizahitelek forintosításáról szóló törvény, a harmadik pedig a fair bankokról szóló törvény. A három törvény együttes eredményeként, tisztelt képviselőtársaim, a következő változások következnek be egy tipikus devizaadósnál. Például annál a devizaadósnál, aki annak idején 43 ezer svájci franknak megfelelő hitelt vett fel 6,8 millió forint értékben, és jelenleg - a 2014 szeptemberi adatok alapján - 8,8 millióval tartozik, annál a forintosítást követően a tőke 7 millió forintra csökken. Jelenleg 91 ezer forintos törlesztőrészletet fizet, azt követően 65 ezer forintos törlesztőrészletet fog fizetni; és ugyanez minden egyes tipikus devizaadósnál végigvihető.
Kimondhatjuk tehát, hogy a fair bankokról szóló törvény, a bankok elszámoltatása és a devizahitelek forintosítása azzal az eredménnyel jár együtt, hogy egy átlagos devizahiteles törlesztőrészlete 25 ezer forinttal csökken, és ez tartósan, hosszú éveken keresztül ezen a szinten is marad, tisztelt képviselőtársaim. Ez a komoly eredmény, amit a három törvény együttes elfogadásával ér el a Ház. És azt is kimondhatjuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy ennek a törvénynek az eredményeként jobban járnak ma a devizahitelesek, mint hogyha annak idején forinthitelből végtörlesztettek volna, akkor ugyanis magasabb lenne a terhük, mint ezzel, a bankok elszámoltatásával, a fair bankokról szóló törvénnyel, valamint a devizahitelek forintosításáról szóló törvénnyel. Indokoltnak látszik tehát, hogy ezeket a javaslatokat együtt kezelje és együtt is fogadja el a tisztelt Ház. Én ezek támogatását is szeretném kérni ellenzéki képviselőtársaimtól, mert így, a jogszabályokat betartva, az állam terheit nem növelve, a devizahitelesek terheit tartósan 25-30 százalékkal mérsékelni tudjuk, és azt gondolom, ez mindenkinek az érdeke.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg nekem, hogy egy ügyben azért még egy szót hozzátegyek a napirend előtti hozzászólásom végén. Én azt gondolom, fontos dolog, hogy működik a demokrácia, fontos dolog, hogy az emberek az utcán elmondhatják a véleményüket, és hadd tegyem hozzá tisztelt szocialista képviselőtársaimnak: még fontosabb, hogy ezt úgy tehetik meg - nem úgy, mint 2006. október 23-án -, hogy nem jár érte szemkilövés, és nem jár érte megveretés. (Pfujolás az MSZP soraiban.) Mert amikor önök voltak kormányon, akkor ez járt a tüntetőknek, tisztelt képviselőtársaim. (Nagy taps a kormánypárti padsorokban.)
