DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Elnézést, hogy a következő 15 perces felszólalásomra kicsit késve jelentkeztem, de az az igazság, hogy alapvető fontosságú ez a törvény, és van néhány eleme, ami kifejezetten taglalást érdemel az elmúlt néhány év gyakorlatát, történéseit tekintve is. Gondolom, az államtitkár úr is egyetért velem, hogy például az E.ON-vásárlás története érinti ezt az előterjesztést, és ilyeténképpen érdemes róla beszélni.
Tehát visszatérve a konkrét előterjesztésre, amelyben módosítják a 2009. évi CXXII. törvényt, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényi rendelkezéseket, nos, ebből a módosításból egyértelműen kiderül, hogy a szabályozás legfőbb célja, amit most beterjesztettek, az MVM Zrt., mivel az az MVM Zrt. által irányított vállalatcsoport végez a törvényjavaslat szerinti tevékenységet. Tehát nem írják le, hogy az MVM-re vonatkozik, de a tevékenységi kör leírásából kiderül, hogy az MVM Zrt.-ről van szó.
Az MVM esetében a magántulajdon aránya jelentéktelen, mindössze a névérték 0,03 százalékát érinti, amelyet 13 intézmény, magánszemély és gazdasági társaság tudhat jelenleg magáénak. Ezek között található például az I. és a III. kerületi önkormányzat, ott található Korányi G. Tamás, a napi.hu főszerkesztője is, és a Szent György Lovasclub Kft., amely az MVM korábbi vezérigazgatója, Mártha Imre úr érdekeltségébe tartozik.
Az MVM Zrt. egyes leányvállalataira, például az OVIT Zrt.-re, valamint a Magyar Gáz Tranzit Zrt.-re, amelyekben az állami tulajdonon kívül önkormányzatok is rendelkeznek tulajdonrésszel, nem lenne alkalmazandó ez a szabályozás, mivel ezek nem végzik a törvényjavaslat szerinti tevékenységet, azaz egyetemes szolgáltatást, közszolgáltatást, ezekhez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatást, továbbá energiatermelési, rendszerirányítási, energiakereskedelmi vagy energiaátvételi szolgáltatást. Tehát a javasolt szabályozás érdemben nem javítja az állami döntési pozíciót az MVM Zrt.-ben, mert mindössze 0,03 százaléknyi tulajdon elvonásáról, megvásárlásáról van szó. A valódi cél így inkább a kistulajdonosoktól történő megszabadulást jelenti.
Az előterjesztés következtében az MVM Zrt. tevékenységének átláthatósága, a működés ellenőrizhetősége számottevően csökkenhet, ugyanis a kizárólagos állami tulajdonlás esetén könnyebben lehet kézivezérelt közgyűlési döntéseket hozni. Nem kell figyelni a jövőben a közgyűlések összehívásának eljárási szabályaira, lásd például - amit már említettem -, hogy az E.ON egyes gázipari érdekeltségeinek megvásárlását megelőző közgyűlések összehívásával kapcsolatban az MVM Zrt. által azonosított jogi kockázatokat a közgyűlések előkészítésének szabálytalanságairól szóló jegyzőkönyvek rögzítik. Tehát ez a kistulajdonosok előtt látható; ha csak állami tulajdon van benne, akkor nem biztos, hogy fény derül ezekre a szabálytalanságokra. (Révész Máriusz közbeszól.)
Nem kell ezek után számítani váratlan kérdésekre sem a közgyűléseken, merthogy nincsenek ott a kistulajdonosok; nem úgy, mint eddig, hogy felmerült egy kérdés az offshore gázüzlettel kapcsolatban, és az MVM Partner Zrt. és a MET offshore gázkereskedő közötti szerződések tárgyában az egyik kistulajdonos megkérdezett a MET tulajdonosi hátterével és az ügylet értelmezésével kapcsolatban bizonyos kérdéseket. Hát, ezek a kényelmetlen kérdések, ha önök kiszorítják a kistulajdonosokat, nem fognak felmerülni. Kinek jó ez? Nem az átláthatóságnak jó, ez egyedül önöknek jó, ha mutyiban akarják végezni ezeket a közgyűlési munkákat, ami nagyon helytelen lenne.
A közgyűlési meghívók kevesebb helyre történő kiküldésével a postaköltségek is csökkennek, tehát itt van egy pozitívum is, mert ahogy látom a közbekiabálásokból, igénylik a pozitív részét az értékelésnek. Tehát határozottan pozitívuma az előterjesztés utáni állapotnak, hogy kevesebb helyre kell meghívót kiküldeni, ezáltal csökkenhet a postaköltség is, valamint elegendő lesz a közgyűlésre kevesebb ásványvíz és pogácsa is, tehát itt is megtakarítás érhető el.
Kritikus, hogy a javasolt szabályozás ellentétes az Európai Uniónak a tőke szabad áramlásának szabadságát biztosító szabályaival, mert olyan többletjogosítványokat biztosít az állami tulajdonban álló gazdasági társaságok részére, amelyeket más, állami részesedés nélkül működő gazdasági társaságoknak nem biztosít egyetlen törvény sem. Tehát ilyen értelemben diszkriminációt valósít meg az állami cégek javára, ahol 90 százalékos részesedés felett van az állami tulajdon.
Ha ez a fenti pont, ez a jog kiterjedne minden egyes gazdasági társaságra, a javasolt szabályozás szerinti tulajdonjog-korlátozás ebben az esetben is csak akkor lenne indokolható, ha az állam képes lenne annak bizonyítására, hogy a kisebbségi tulajdonosok részesedése ténylegesen akadályozza az ellátásbiztonság és a feladatellátás hatékonyságának növelését. De a kisebbségi tulajdonosok ezt nem akadályozzák, illetve azt igazolnák, hogy valamennyi nemzetgazdasági stratégiai érdeket valamilyen formában veszélyeztet a mikrotulajdonosok tulajdonlása. Szerintem ennek a bizonyítása sem történt meg, merthogy nem így van.
Az előterjesztés szerint a tulajdonjog-korlátozás-nak a törvényjavaslat indokolásában szerepelő azon indoka, hogy ezen társaságok a kereskedelmi, üzleti titkokat a többi piaci szereplővel szemben megőrizzék, azért nem állja meg a helyét, mert a tulajdonjog korlátozása az érintett társaság által ellátott közfeladat, közszolgáltatás biztonságára való tekintettel történne, vagyis olyan piaci szegmensben kerülne sor az alkalmazására, ahol magától értetődően nincs verseny, tehát nincs olyan üzleti titok, ami nem tartozna a fogyasztókra, mert közszolgáltatásról van szó. Úgyhogy önellentmondásos az indoklás, mert ha ezeket a célokat önök valóban látható, bemutatható módon akarják elérni, akkor éppen hogy ennek az eszköze lehet, hogy kistulajdonosok ott ülnek, és tanúsítják, megerősítik a hatékony működés megítélését.
Fordítva is megfogalmazhatom: ha ezt a titoktartási problémát a versenypiaci szegmensben betöltött szereppel kívánná magyarázni a kormány, akkor az a diszkriminatív szabályozás beismerését jelentené, és a javasolt szabályozás mögött lévő érvelés logikai bukását jelentené; tehát vagy diszkriminatív, vagy céltalan, de egyik esetben sem helyes.
A javasolt szabályozás indokolása hamis a tekintetben is, és félrevezető információkat tartalmaz - megjegyezendő, hogy az uniós alapszerződés tekintetében itt csak egy frissítésről van szó, államtitkár úr, egy kis jogharmonizációt még saját maga is átvezethetne majd -, mert az indoklás, valószínűleg véletlenül, a római szerződésre hivatkozik, holott 2009. december 1-je óta van egy érvényes, az Európai Unió működéséről szóló szerződés. Tehát ha megtennék, hogy az aktuális uniós hivatkozást teszik meg, akkor e tekintetben nem lenne véleménykülönbség közöttünk. (L. Simon László: Köszönöm, képviselő úr.)
A harmadik említésre méltó észrevételem, hogy az MFB-törvényt érintő módosítások lazítanak az MFB Zrt.-re vonatkozó kitettségi szabályokon, ezzel kockázatnövelő hatást váltanak ki, és lehetővé teszik, hogy az MFB Zrt. munkavállalói az MFB által hitelezett cégekben - így például a Közgépben is - tarthassanak fenn munkaviszonyt. Lehet, hogy ez a kölcsönös ellenőrzést jobban szolgálja, de nem biztos, hogy a működés szempontjából ez feltétlen szükséges.
(14.20)
A negyedik terület, a takarékszövetkezeti törvényt érintő módosítások, könnyítik a takarékszövetkezeti szektor új tulajdonosainak a joggyakorlását. Tehát lenyúltak egy ágazatot, a takarékszövetkezeti területet, és most, hogy az új tulajdonosoknak egyszerűbben menjen a dolguk, még ezen könnyítenek egy kicsit, és még a kormánynak rendeletalkotási lehetőséget is adnak.
Tisztelt Államtitkár Úr! Ha visszatekintünk az MVM elmúlt néhány évének történetére, amikor egy olyan nagy tranzakciót, mint az E.ON földgáz üzletágának a megvásárlását, olyan közgyűlési és felügyelőbizottsági üléseken készítették elő vagy elő se készítették, amelyek vagy megtörténtek, vagy meg nem történtek, amikor az Index által perrel kikényszerített dokumentumok tanúsága szerint az egész előkészítés szabálytalan volt, sem az MVM-menedzsment, sem a felügyelőbizottság nem tárgyalta a kérdést, az előírások ellenére a részvényeseknek nem kerültek 30 nappal korábban megküldésre az előterjesztések, ez akár perre is vihető.
Tehát önök most egy olyan megtörtént folyamat elfedésére tesznek kísérletet a kistulajdonosok kizárásával, amely bizonyítottan szabálytalan volt. Miért akarnak ilyen területre tévedni? Miért akarják erőszakkal kizárni a kistulajdonosokat, akik mondjuk, ilyen tekintetben, hogy jogszerűen történjen az igazgatósági ülések összehívása, ott szabályosan kerüljenek előterjesztésre a napirendek, bizonyos garanciát tudnának jelenteni? Ez önöknek is jó lenne. Valaki hitelesítené a szabályos működést. Miért nem tekinthető ez közérdeknek?
Megemlíteném még, hogy az EFT MOL-lal kötött beszerzési szerződésében is vannak kockázatok, amelyből már most láthatóak a feszültségek. Láthatóan alacsony a magyarországi földgáztárolók kihasználtsága, és ezen nagyon lassan tudnak csak segíteni. Kérdés, hogy hogyan hangolják össze ezeknek a gáztárolóknak az MVM-mel történő működését.
Tekintettel az idő előrehaladására, most nem térnék ki az E.ON-vásárlás anyagi kondícióinak a megítélésére. Mindenesetre az, hogy a részvények értéke 110 milliárd forint volt, és önök összességében több mint 460 milliárd forintot áldoztak erre az üzletre, azt mutatja, hogy sokkal nagyobb körültekintéssel kellene eljárni az ilyen tranzakciókban, és nem olyan törvényjavaslatot kellene a Ház elé terjeszteni, amely az esetleges kisrészvényesi kontrollt is kiiktatja, hanem ezt meghagyva, biztosítva, hogy a kisrészvényesek hitelesítsék a törvényes működést, pont olyan szabályokat kellene beiktatni a működésbe, amely egy nagy nemzeti közműholding átlátható, tanúsított, auditált működését teszi lehetővé. Én inkább azt javasolnám az államtitkár úrnak, illetve az általa képviselt Miniszterelnökségnek, hogy ez irányba tegyenek törvényalkotási lépéseket, ami a törvényes garanciát növeli, és ne abba az irányba, ami az átláthatóságot csökkenti, a tulajdonhoz való szabad rendelkezési jogot csökkenti, és általában a bizalmatlanságra ad alapot.
Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
