KEPLI LAJOS

Full text search

KEPLI LAJOS
KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik Magyarországért Mozgalom, ahogy eddig is, a továbbiakban is azt tekinti egy törvényjavaslat tárgyalása során, hogy a magyar nemzeti érdekek szempontjából mennyire jelentős vagy mennyire számít az a törvényjavaslat, és mennyire hasznos vagy mennyire haszontalan.
Úgy tűnik, hogy ismét a Jobbik viselkedik az egyetlen felelős ellenzéki pártként (Derültség és közbeszólások az MSZP és az LMP soraiban.), amikor is magyar nemzeti érdekeket tartva szem előtt, nem pedig valamelyik irányba egyoldalúan elköteleződve ítél meg egy kérdést, ahogy azt egyébként rajtunk kívül az összes ellenzéki párt teszi, hiszen egy teljesen nyilvánvaló és egyoldalú euroatlanti függésben van az összes többi ellenzéki párt, amíg a Jobbik mindig is azt mondta, hogy csak és kizárólag Magyarország érdekei számítanak, és ki kell egyensúlyozni az egyoldalú függést, és azt kell mindig szem előtt tartani, hogy Magyarország számára mi a fontos.
Az, hogy a Gazprom 700 millió köbméter gázt tud a magyar gáztározókban tárolni - hogy ennek mi a technikai kivitelezése, azt most hagyjuk -, nyilvánvalóan Magyarországnak is és az Európai Uniónak is érdeke. Hiszen kinek szánta azt a gázt a Gazprom, és kinek a gázát tárolja, igaz, hogy a saját tulajdonában még, de magyarországi gáztározókban? Nyilvánvaló, hogy ellátásbiztonsági kérdéseket szolgál, hiszen az ukrajnai helyzettől függetlenül az a gáz már itt van a magyarországi tározókban, felhasználható és értékesíthető részükről.
Ugyancsak a Déli Áramlat gázvezeték. Hogy milyen kettős játékot és milyen kétszínű politikát folytat egyébként az Európai Unió is ebben a kérdésben, a Déli Áramlat gázvezeték kapcsán most inkább akadályozása vagy hátráltatása tűnik az Európai Unió részéről ennek a projektnek, holott a németek megvalósították a saját kis gázvezetéküket, amely Oroszországból közvetlenül szállítja hozzájuk a gázt Északi Áramlat néven. Milyen gázt tudtunk, Magyarország is és a környező országok is Ukrajnának visszajuttatni, amikor az oroszok elzárták a gázcsapokat? Nyilvánvalóan orosz eredetű gázt. Tehát ebből is látszik ennek a dolognak a kettőssége; illetve az energiapolitika más területein is Magyarországot rákényszerítik, hogy bezárja szénbányáit, szénerőműveit - nyilvánvalóan környezetvédelmi okokra hivatkozva -, miközben Németországban szénerőműveket nyitnak, hogy az egyébként atomenergia-piacról kilépve is valahogy az energiát pótolni tudják. Vagy például az Európai Unió más országait is felhozhatnám példaként.
Na de maradva a gázpiacnál, nyilvánvaló és egyértelmű, hogy Magyarországnak érdeke volna a Déli Áramlat gázvezeték megvalósulása. Látjuk az ukrajnai helyzetet, és nem tudhatjuk, hogy a következő hónapokban hogyan fog alakulni. Itt van a tél, most már talán azt mondhatjuk, van elegendő gáz a gáztározóinkban, hogy egy krízishelyzet esetén is megfelelően el tudjuk a magyar lakosságot látni földgázzal. Azonban itt is jó néhány parlamenti felszólalás kellett ahhoz, és egy kicsit úgy tűnt, hogy noszogatni kell a kormányt, ugyanis elég lassan indult be a gáztározók feltöltése. Hónapokkal ezelőtt még kérdéses volt, hogy lesz-e elegendő mennyiségű gázunk télen a tározókban, amiből a magyar lakosságot majd el lehet látni; ezt csak úgy zárójelben jegyzem meg.
Tehát összefoglalóan - és talán nem árulok el titkot ezzel - a Jobbik mind az összegző módosító javaslatot, mind pedig az eredeti javaslatot támogatni fogja, mégpedig egyetlen indok alapján: mert az Magyarország ellátásbiztonságát és Magyarország nemzetstratégiai érdekeit szolgálja.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kiadó, popredný poskytovateľ obsahu v Maďarsku, začal svoju činnosť 1. januára 1989. Spoločnosť sa zaoberá hromadnou digitalizáciou kultúrneho obsahu, jeho triedením do databáz a publikovaním.

O nás Kontakt Tlačové správy

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť