BANA TIBOR,
BANA TIBOR,
BANA TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik üdvözli azt, hogy egy, a kutatás-fejlesztés és innováció témakörével kiemelten foglalkozó törvényjavaslat került elénk. Azt pedig különösen pozitívumként értékeljük, hogy vállalás is található az előttünk fekvő javaslatban középtávú program elkészítésére vonatkozóan.
Számtalan alkalommal hangot adtunk az elmúlt évek során annak az álláspontunknak, akár országgyűlési felszólalásokban, akár a programunkban, akár egyéb fórumokon, hogy igenis érdemes a kutatás-fejlesztés területét középpontba állítani, és emellett minden alkalommal kiemelten szóltunk a hazai kis- és középvállalkozások helyzetbe hozásának fontosságáról, valamint a felsőoktatás és a vállalkozások együttműködésének javításáról. Ezek alapján a javaslat megfogalmazott céljával azonosulni tudunk, ami nagyjából abban áll, hogy az új kihívásokhoz igazodva a kutatás-fejlesztés és innováció finanszírozással kapcsolatos kérdéseit össze kell fogni, és komoly átalakításokat szükséges tenni ezen a területen. A pályázatok összehangolása irányába tervezett lépésekről van itt szó, és az ezt irányító hivatal struktúrájának és feladatainak újragondolása szerepel kiemelt célként az előttünk fekvő javaslatban.
De hogy ne csak a saját magunk által megfogalmazott véleményre alapozzam a felszólalásomat, szeretnék utalni arra is, hogy éppen múlt héten volt vendégünk az Európai ügyek bizottságának ülésén a Magyar Európai Üzleti Tanács, az HEBC, és ennek a testületnek a tagjai évről évre megfogalmazzák egy országstratégia elkészítésének a fontosságát, hogy ezáltal a polgárok, a vállalatok és a befektetők számára is egy egységes jövőkép alakulhasson ki. Ez, úgy gondolom, hogy érdemben hozzájárulhatna a gazdasági növekedéshez, a befektetői bizalom emelkedéséhez és értékteremtő munkahelyek létrehozásához. Fontos lenne megbízható és stabil környezetet teremteni, azzal a jelenlegi állapottal szemben, amikor sokszor hirtelen döntésektől vezérelt intézkedésekkel kell szembeállnunk.
A kiszámíthatóság és a tervezhetőség tehát a kulcsszavak, kulcskérdések ebben a vonatkozásban, és én úgy hiszem, hogy csak ezek elsődlegesként magunk elé állításával lesz kifizetődő például a nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs alapnak a létrehozása is.
Az szintén üdvözlendő, hogy az ellenőrzés és az értékelés bevezetése hangsúlyosan megjelenik a javaslatban, valamint több helyen is szerepel utalás a mikro-, kis- és középvállalkozások kedvezményes feltételekben történő részesítéséről. Valamint az is előrevivő, hogy a stratégia elkészítése itt megjelenik. Mondom, fontos lenne az, hogy ne csak ezen a területen, hanem a gazdasági élet más területein is rendelkezzen hazánk egy ilyen stratégiával, amelynek jó része nyilvános kellene hogy legyen a tervezhetőség szempontjait szemünk előtt tartva. Ebben a javaslatban az tehát pozitív, hogy egy ilyen irányú kötelezettséggel találkozhatunk.
A „Befektetés a jövőbe” című nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia azt a célt tűzte ki - összhangban az Európa 2020 programmal -, hogy 2020-ra a GDP 1,8 százalékára növeljük a kutatás-fejlesztési támogatásokat. Európai uniós szinten 3 százalék ez a bizonyos vállalás, bár egyértelműen látszik, hogy ez nem fog tudni megvalósulni az Unióban. És azt persze el kell ismerni, és mindenképpen pozitívumként értékelhetjük, hogy az elmúlt évek során e tekintetben, tehát a ráfordítások arányában valóban előrelépések történtek hazánkban, és növekedésről beszélhetünk.
Szintén pozitívumként szólhatok arról is, jelzi talán, hogy a kormány valóban kiemelten tekint erre a területre, hogy az előző ciklusban működött itt az Országgyűlésben egy eseti bizottság, az Innovációs és fejlesztési eseti bizottság, melynek magam is tagja voltam. Tehát ezek azt támasztják alá, hogy valóban kormányzati szintről is érzik e terület fontosságát. Az, mondjuk, kevésbé támasztja ezt alá, hogy ilyenkor, késő esti órában kell hogy vitatkozzunk egy ilyen horderejű javaslatról.
De azért bőven vannak még teendők a kutatás-fejlesztés területén. Itt elég csak arra utalnom, hogy az a helyzet hazánkban, hogy a kis- és középvállalkozásoknak mindössze nagyjából 13 százaléka végez önálló innovációs tevékenységet, miközben az uniós átlag nagyjából 30 százalék körül mozog. Itt tehát komoly előrelépéseket kellene tennünk, a mikro-, kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységét mindenképpen növelni kellene, és az innováció, kutatás serkentése érdekében további lépésekre lenne szükség, hiszen ez járulhat hozzá érdemben a magyar gazdaság fellendüléséhez és értékteremtő munkahelyek létrehozásához. Azt ugyanis statisztikai adatok is egyértelműen alátámasztják, hogy az innovatív vállalatok nagyobb arányban tudják bővíteni alkalmazotti létszámukat, és ez egyébként a közepes és kisméretű vállalkozások érdekében kiemelten igaz.
Üdvözlendő ezzel összefüggésben természetesen az is, hogy rögzíti a javaslat a kis- és középvállalkozások innovációs járulék alóli mentességét.
Tisztelt Országgyűlés! Egy másik fontos terület, melyet mindenképpen érintenem kell még, a K+F és az oktatás kérdésköre, hiszen ahhoz, hogy sikeresen tudjuk ösztönözni a hazai kutatás-fejlesztést, mindenképpen olyan irányban kell megtenni az átalakításokat a felsőoktatás területén, hogy a magyar fiatalok itthon láthassanak maguk előtt perspektívát és lehetőségeket. Persze a Jobbik soha nem kérdőjelezte meg annak fontosságát, hogy külföldön is tapasztalatot szerezzenek a tehetséges magyar fiatalok, sőt ezt a magunk részéről természetesen mi is támogatjuk, de sajnos az elmúlt évek során azért egy olyan folyamat alakult ki, hogy nagyon sokan hosszú távon külföldön képzelik el a jövőjüket. Akár ez a kutatói pálya tekintetében is elmondható, mert bizony nem állnak rendelkezésre azok a feltételek - és itt nem is csak az anyagi megbecsülésre gondolok kizárólag -, amelyek az itthoni boldogulást eredményezhetnék számukra, és ezért jellemző az, hogy sokan inkább külföldön kamatoztatják a tudásukat.
(23.00)
Pedig nagyon komoly potenciál van ezen a területen, és jó lenne, ha ezt jobban ki tudnánk aknázni. Ezért én bízom benne, hogy a következő hónapokban szakértők bevonásával erről a kérdésről érdemben vitát lehet majd folytatni; arról, hogy milyen további lépésekkel lehetne ösztönözni a hazai kutatás-fejlesztés és innováció bővülését.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, röviden az NKFI működésével kapcsolatban azt mi nagyon fontosnak tartanánk, hogy ez ellássa majd azt a célt, amelyet kitűztek elé, és valóban szakszerűen és megfelelően tudjon működni. Ezért ezzel kapcsolatban erős fenntartásaink vannak, mert ha visszagondolunk az elmúlt évek hasonló jellegű átalakításaira, akkor talán nem csoda az, hogy van bennünk bizalmatlanság a kormánnyal szemben ezen a téren.
Például az NKFI Hivatal elnökének megválasztása tekintetében az szerepel a javaslatban, hogy őt a miniszterelnök nevezi ki. Azzal összefüggésben nem találtunk semmit, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie, milyen előélettel, szaktudással kell rendelkeznie, melyek azok az elvárások, szempontok, amelyeket teljesíteni kellene. No persze, lehetséges, hogy már jóval régebb óta megvan az a személy, akit önök ennek a hivatalnak az élére szánnak, de akkor ezt is egyértelműbbé kellene tenni. Én ugyanis úgy hiszem, hogy egy ilyen hivatalnak nem egy adott kormányt kellene szolgálnia, hanem az ország kutatás-fejlesztési lehetőségeinek kiaknázását, ami ciklusokon átívelő feladat.
Az NKFI Alap tekintetében természetesen az odáig rendben van, hogy pályázat útján lehet itt majd hozzájutni összegekhez, de ami itt nagyon fontos lenne - fideszes, kormánypárti oldalról is elhangzott ez a szempont -, az bizony az átláthatóság, tehát hogy valóban ez a pályázati eljárás úgy történjen majd, hogy megfelelő nyilvánosságot kapjon, kellő információkhoz tudjunk hozzájutni ezzel kapcsolatban, és mondjuk, ne a kormányközeliség legyen az elsődleges szempontok egyike. Tehát itt az elbírálás folyamatára azért mindenképpen kell biztosítani a megfelelő rálátást, és elfogulatlan döntésekre van szükség e tekintetben. Már csak azért is, mert az előttünk álló többéves uniós tervezési ciklusban, a 2014-2020-as időszakban jelentős mértékben emelkednek a kutatás-fejlesztésre és innovációra fordítható források az előző hétéves időszakkal összevetve, tehát nagyjából két és félszeresére. Magyarország tekintetében itt 700 milliárd forintról beszélhetünk, és egyáltalán nem mindegy, hogyan élünk ezzel a lehetőséggel.
Azt a magunk részéről több fórumon is üdvözöltük, hogy a kormány tett egy olyan vállalást, hogy a 2014-2020-as ciklusban a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kívánják fordítani, de ezen belül mindenképpen fontos lenne az, hogy kellő súllyal jelenhessen meg a kutatás-fejlesztés területe.
Néhány paragrafus bekezdéseivel kapcsolatban lennének még észrevételeim. Az egyik a 19. § c) pontja, ahol az szerepel, hogy mikro-, kis- és középvállalkozások számára az általánostól eltérő pályázati feltételeket lehet meghatározni az Európai Unió vonatkozó előírásaival összhangban. Már utaltam rá persze, hogy természetesen ezt a célkitűzést üdvözöljük, de úgy vélem, jóval pontosabban kellett volna itt megfogalmazni azt, hogy mire is gondolnak, úgy, mint, mondjuk, a 32. § b) pontjában, ahol egyértelműen szerepel például az a nagyon üdvözlendő szempont, hogy a szellemi alkotások magyarországi hasznosítására való törekvést mindenképpen ösztönözni kívánják. Ezzel természetesen mi is egyet tudunk érteni.
A támogatási szabályoknál - itt átolvasva a 19. §-tól nagyjából a 25. §-ig terjedő részeket - azt lehet mondani, hogy a célokat elég részletesen lefektették, viszont magukat a támogatási szabályokat jóval egyértelműbben kellett volna megfogalmazniuk.
Összességében tehát a magunk részéről a Jobbik véleményeként azt tudom mondani, tisztelt Országgyűlés, hogy az irányt mindenképpen jónak tartjuk, viszont a pályázatok tekintetében szeretnénk kellő rálátást kapni majd arra, hogy az eljárási folyamat hogyan is fog zajlani. Érvényesülnie kellene itt a transzparencia elvének, és az lenne a legfontosabb szempont, hogy valóban szakmai alapon szülessenek majd meg a döntések e téren, hiszen csak ilyen módon lehetünk biztosak abban, hogy megfelelő módon tudjuk felhasználni a rendelkezésünkre álló összegeket, jó célokra mennek majd ezek a pályázatok, és érdemben hozzá tudnak majd járulni Magyarország versenyképességéhez és hazánk fejlődéséhez.
Ezekkel a kiegészítésekkel állunk tehát a törvényjavaslat elé. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik és a kormánypártok soraiban.)
