SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy nagyon konkrét és nagyon szakmai felszólalás után kérem, engedjenek meg egy kevésbé konkrétat, ugyanis én kevésbé a jogszabályról, mint korábban a vitában elhangzottakról szeretnék néhány gondolatot elmondani. Teszem ezt azért, mert a mai nap folyamán a napirend utánik között lett volna egy címem, amikor arról szerettem volna beszélni, hogy a tudomány felszámolásához nem kell tudomány - gondolatok a magyar tudomány ünnepe alkalmából. E felszólalásom során jó lett volna, ha tudjuk esetleg azt a kiindulási állapotot, amiből elindulunk.
Nemrégen látott napvilágot a Világgazdasági Fórum legfrissebb versenyképességi rangsora, amelyben Magyarország három helyet csúszott vissza, és a 63. helyre kerültünk, döntően a tudományos, innovációs területen való rosszul teljesítés miatt. Mondanám az öt legérdekesebb pontot. Az átalakítás folyamodványaként a szellemi tulajdonvédelemben 2009-ben mért 48. helyezésünk 2013-ra az 58.-ra csökkent. A tudományos kutatóhelyek minősége csak kismértékben romlott, de ott is látható romlás. A rendelkezésre álló kutatók és mérnökök számában szignifikáns a visszaesés, a korábbi 57. helyett most a 60. helyet csíptük meg. A negyedik: az 1 millió lakosra jutó nemzetközi szabadalmi bejegyzések terén is visszacsúsztunk a 27. helyről, de csak kismértékben. A legdrámaibb pozícióromlás az innovációs teljesítmény, itt négy esztendő alatt a 45. helyről a 97. helyre zuhantunk.
Kiss László képviselő úrtól eltérően az államtitkár úr felvezetését Széchenyi gondolataival én nem tartottam teljesen illendőnek, hiszen, mint ahogy a napirend utániban mondani akartam, a tudomány felszámolásához nem kell tudomány. Pont azokra a folyamatokra szerettem volna rávilágítani, amelyek nyilvánvalóan tapasztalhatók az országban.
Ugyanakkor a magam részéről - és az LMP is a korábbi felszólalásaiban - mindig is a konstruktív ellenzékiséget ígértem, tehát nem szeretném elvetni alapból e jogszabály elfogadásának a lehetőségét. Ezt az Ikotity István képviselőtársam által benyújtott módosító indítványok elfogadása esetén akár támogathatónak is megítélhetjük. Ha megengedik, felidézem azt a gondolatot, amit Sólyom államfő vagy köztársasági elnök úr mondott az Alaptörvény elfogadásakor, aki az Alaptörvényt az új Nemzeti Színházhoz hasonlította, és azt mondta, igaz, hogy az építész szakma tiltakozása mellett épült meg, igaz, hogy nem teljesen olyan lett esztétikailag, mint amilyennek lenni kellett volna, de ha van jó rendező és van jó színdarab, lehet benne nagyszerűen játszani. Ebben a jogszabályban is benne van a lehetőség, hogy szolgáljon valódi előrelépési lehetőséget a tudomány finanszírozásában. Viszont szemléletileg a korábbi felszólalásokra pont azért szerettem volna reagálni, mert nem nagyon volt a szívemhez illő vagy való az a megközelítés, ami a tudomány, a kutatás, a fejlesztés és innováció fogalom összezárásánál gyakorlatilag a versenyképesség szó folyamatos hangoztatása mellett emlegeti ezeket a kifejezéseket.
(0.00)
Mindez azért, mert a tudomány területe jó néhány esetben véleményem szerint egyértelmű, hogy olyan területeket is érint, főleg humán területen, amelyek nem szolgálnak feltétlenül versenyképességet, ugyanakkor a tudomány részére nemzeti identitásunk megtartása érdekében vagy éppen természettudományi ismereteink megszerzése érdekében nélkülözhetetlen feladatokat jelentenek. És emiatt a versenyképesség folyamatos hangsúlyozása egy picit aggályos számomra, míg más esetben viszont kívánatos.
Ugye, az LMP a paksi viták során folyamatosan hangoztatta azt, hogy az ország kutatási és fejlesztési forrásokkal nem kellő finanszírozása miatt van abban a helyzetben, hogy nem lát a magyar kormány alternatívát Paks bővítésére. Holott, ha kellő mértékben finanszírozná azokat az újító jellegű kutatásokat, amelyeknek csak egy részéből lehet innováció, ugyanakkor kutatásokat és előkészítéseket igényel, mint azt Pósán képviselő úr már ezen a területen észrevételezte, ugyanúgy fontos a finanszírozás, hogy ezekre a folyamatos háttér megteremtődjön.
Ugyanakkor el szeretném mondani azt, hogy nem arról kívánok még beszélni, hogy mi az, ami benne van a jogszabályban, és esetleg nem jó, és módosításra javasolt, hiszen ezt képviselőtársam megtette, hanem azt, hogy mi az, ami szemléletileg esetleg számomra egy nagyon picit jó lenne, ha a válaszokban vagy az államtitkár úr válaszában megnyugtatást adna nekünk. Az egyik ilyen a magyarországi kutatóműhelyek, régi kutatóintézetek finanszírozásának kérdése, amely pusztán pályázati és programalapon szerintem ma már nem fenntartható és nem lehetséges. Megnéztem a kutatóműhelyek, részben a minisztériumokhoz tartozó kutatóintézetek fenntartási költségeit a költségvetési törvénytervezetben, ugyanúgy aggályokat kelt bennem az, hogy jó néhány kutatóintézet összeolvasztása, megszüntetése, leépítése, költségvetési forrásainak megszüntetése várható. És nem tudom biztosan, hogy vajon az itt rendelkezésre álló majdani források vajon az ezen intézetek fenntartásához és kutatási tevékenységéhez nyújtanak-e forrásokat, mert ez jelentene esetleg garanciát.
Ugyanígy nagyon sok esetben a tudományos fokozat megszerzésére irányuló fiatal PhD-hallgatók finanszírozásában is több esetben látható az az aggály, hogy addig, míg például humán területen meg tudják tartani esetleg a jobb képességű hallgatókat PhD-tanulmányokra, addig a versenyszférának azon területein, mint a programozó matematikusok vagy az informatikai algoritmusokkal foglalkozó szakemberek, már sajnos nem lehetséges ez, mert a versenyszféra lenyúlja a legjobbakat, és nem nyújt kellő lehetőséget a tudományban való megtartásukra. Szintén kérdés az, hogy ez az új rendszer fogja-e tudni ellensúlyozni és „versenyképességet” nyújtani a tudományban való megtartására a legjobbaknak.
Összességében több alkalommal hangzott el az a kormányzati oldalról, hogy az indokoltság egyik legfontosabb része az, hogy jelen pillanatban átlátható többoldali finanszírozás valósulhatott meg egy-egy kutatás területén. Nem tudom felmérni ennek lehetőségét, hogy az ÁSZ ezen álláspontja mekkora károkat okozott a magyar költségvetésnek, milyen mértékűt. Minden bizonnyal, ha énrám lenne bízva az ÁSZ átvilágítása, én is találnék az ÁSZ költségvetésében is hibákat. Tehát ha célzottan valaki erre megy, nem tudom, hogy az mennyire produktív. Ugyanakkor nyilvánvalóan a helyzet az, hogy egy diverzifikált finanszírozási rendszer esetleg sok területen lényegesen tudja elősegíteni a politikasemlegességét és a tudományos szempontok előtérbe hozását egy-egy kutatási területnek.
Nagyon-nagyon sokat rágódtam azon, amit Szilágyi képviselő úr említett, mégpedig azon, hogy a kormány közvetlenül tud kutatási projekteket finanszírozni, ez vajon az ördögtől való ötlet-e vagy sem. Összességében itt megint a puding próbája az evés, hiszen ez akár jó célokat is szolgálhat; hiszen lehetnek egy-egy kormánynak olyan területei, amin igenis célzottan lehetséges vagy szükséges. Ha az LMP kormányozna, ugye, a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatás éppen lehetne egy ilyen, de minden bizonnyal az ideológia alapján más-más kormánynak más-más ilyen területe van.
Viszont milyen lehetőségeket fog ez teremteni? Mert ebben nemcsak a lehetőség van, hanem a kockázat is, hogy esetleg a kutatási források egy része nem feltétlenül társadalmi hasznosulással, hanem egyszerűen politikai döntéshozással fog megvalósulni. De nem szeretnék rosszhiszemű politikai állásfoglalást tenni ez ügyben. Tehát a lehetőség benne van abban, hogy ebből egy előremutatóbb és jobb finanszírozási rendszer valósuljon meg. A jogszabályjavaslat átnézésében benne van az az aggály, hogy lényegesen romolhat az az átláthatósági képesség, hogy milyen célból, milyen megfontolásból, milyen motivációk alapján fog finanszírozódni a kutatás-fejlesztés a következő időszakban. Aggályokat kelt bennem az, hogy vajon a nem konkrét versenyképességet szolgáló gazdasági szektorhoz tartozó tudományos kutatások finanszírozása miként marad meg, és milyen arányban marad meg.
Egyben azt szeretném nagyon kérni és államtitkár úr figyelmébe ajánlani, hogy a tudomány finanszírozásának kérdése mellett sok más olyan terület van, ahol a tudomány segítésére ezzel párhuzamosan nagy-nagy szükség lenne. És bocsássanak meg, hogy saját szakterületre megyek egy kicsit vissza, de el kell mondjam, hogy az elmúlt négy évben rettenetes módon lelassult és megnehezült egy-egy kutatási engedély megszerzése, mondjuk, természettudományos területen, tehát élővizeknél a faunisztikai kutatásokra, botanikai kutatásokra a tudományos kutatási engedélyek kiadása lassult. És mindezek összhangja, az, hogy a finanszírozás mellé egy ezen kutatási tevékenységeket segítő kormányzati törekvés is megvalósuljon, az mindenképpen kívánatos lenne a kormányzati célok és a jogszabályban megfogalmazott célok elérése érdekében.
Tehát a módosító indítványokat benyújtjuk, kérjük a tisztelt államtitkár urat és a kormányt, hogy érdemben fontolja meg ezeket, és ezek esetleges pozitív elbírálása esetén akár támogatható is lehet, sok-sok aggállyal, de azzal a hittel, hogy esetleg a rendszer javulását is szolgálhatja a módosító javaslat. Köszönöm szépen. (Ikotity István tapsol.)
