GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, alelnök úr. Figyelve a folyamatokat, azt látom, hogy a munkabéren kívüli juttatások tekintetében bár szerkezetileg változások, olybá tűnik, nem következnek be, tartalmilag, közteherkivetés tekintetében viszont igen, és ez a legfontosabb, mármint az, hogy emelkedik a juttatások után fizetendő közteher. A juttatások értékének az 1,19 százaléka után 16 százalékos szja-t meg 27 százalékos ehót fizetnek meg a munkáltatók. A béren kívüli juttatások után így 51 százalékot meghaladó az a teher, amit fizetni kell majd a jövőben. A béren kívüli juttatásoknak nem minősülő egyéb juttatások tekintetében ez viszont már 66 százalék, ilyenek mondjuk, a szolgálati autó, a szolgálati telefon, a csoportos életbiztosítás, és még lehetne példákat sorakoztatni e tekintetben. A kafetéria tehát, olybá tűnik, a jövőben úgy fog megjelenni, hogy a munkaadóknak több terhet, a munkavállalóknak meg kevesebb hozamot fog jelenteni, kvázi bércsökkenéssel párosul a történet. Aközben, miközben itt szép meséket mond az államtitkár úr, hogy milyen folyamatok zajlanak, csúsztatott statisztikákkal párosítva; aközben, miközben 4,5 millió a létminimum alatt élők száma Magyarországon; aközben, miközben beszélhet ön arról, hogy a bruttó meg a nettó átlagkeresetek hogyan alakultak, amikor az emberek, a dolgozó emberek messze döntő többsége kevesebb pénzhez jut hozzá, mint amennyihez egyébként a korábbiakban hozzájutott.
No, szóval, a dolog lényege az, hogy például az olyan esetekben, mint az Erzsébet-utalvány, a Széchenyi-pihenőkártya vagy épp az iskolakezdési támogatások, 2014-ben 35-36 százalékos közterhet kellett megfizetni, most majd az elkövetkezendő időszakban 51 százalékot. Hogyan néz ki ez a helyzet, államtitkár úr? Hogyan tudnak önök ezzel szembenézni?
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
